Miért a gazdag országok kitettebbek a koronavírus-járványnak?

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Csaknem egy évvel a koronavírus-járvány kitörése után kutatók már több tucat tényezőt azonosítottak, amelyek mind hozzájárulhatnak a COVID-19 súlyosabb lefolyásához, illetve halálos kimeneteléhez: ilyen a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy az elhízás. 

A legnagyobb rizikófaktor azonban kétségtelenül az életkor: a hatvanas éveikben lévő pácienseknél kétszer nagyobb az elhalálozás kockázata koronavírus-fertőzés esetén, mint az ötveneseknél, a hetveneseknél és az idősebb korosztályoknál pedig tovább növekszik a halálozás gyakorisága. Nyolc életévenként nagyjából megduplázódik a COVID-19 miatti halálozás valószínége, ami segít megérteni, miért boldogulnak nehezebben a világjárványban a tehetősebb országok, mint a szegényebb, de fiatalabb lakosságú területek.

Az egyes országok sebezhetőségét meghatározandó az Economist az ENSZ-től származó népesedési adatokat kombinált a kor szerinti COVID-halálozási rátákkal – mégpedig az úgynevezett Infection Fatality Rate-tel (IFR), amely az összes fertőzött számához képest határozza meg a mortalitási rátát. Az utóbbiakat a brazil, dán, brit, svéd, olasz, holland, spanyol, illetve egyes svájci és amerikai területekre jellemző halálozási rátákból kalkulálták. Az adatokból kijött a korhoz igazított IFR, azaz egy adott országban élő, véletlenszerűen kiválasztott ember COVID-19 miatti halálozási valószínűsége – hasonló színvonalú egészségügyi ellátást feltételezve, mint amit a mintaországokban nyújtanak.

Ezzel a módszertannal kijött, hogy Japán a világ összes országánál sebezhetőbb a világjárványban, a medián életkor ott 48 év, a várható IFR pedig 1,3 százalék. Olaszország – ahol kutatók szerint is hozzájárulhatott a vírus pusztításához a sajátos társadalomszerkezet, amelyben idősek és fiatalok gyakran élnek közös háztartásban – a második legveszélyeztetettebb, 47 éves medián korral és 1,1 százalékos IFR-rel. Európa egészében 0,9 százalék az IFR az Economist számítása alapján, nagyobb, mint Amerikában (0,7 százalék), Kínában (0,5 százalék) és Indiában (0,3 százalék). Az afrikai országok korhoz igazított IFR-je eközben kevesebb mint 0,2 százalék, közülük is a legkevésbé veszélyeztetett Uganda, ahol a medián életkor csak 17 év, az IFR pedig a japán és olasz érték kevesebb mint egytizede, 0,1 százalék. Mindebből a következő ábra született:

Magyarország, ahol 2018-ban 42,3 év volt a medián életkor, Európán belül a középmezőnybe tartozik 0,8 és 1 százalék közötti IFR-rel. Az összképet azonban jelentősen módosíthatják olyan rizikótényezők, mint az elhízottak és a dohányosok aránya, valamint az egészségügyi ellátó rendszerek teljesítménye, ami merőben eltérő lehet az amúgy demográfiailag hasonló helyzetű országokban, akárcsak maguk a fertőzési ráták. Így lehetséges, hogy a legsebezhetőbb Japánban az összes regisztrált fertőzött számának csupán 1,6 százalékát teszi ki az elhalálozottaké, míg Olaszországban ez az arány 3,7, Magyarországon pedig a hivatalos számok alapján 2,15 százalék. A kedvezőtlen demográfiai helyzetű Németországban a japánnal azonos halálozási arány jellemzi a járvány jelenlegi szakaszát.

Ettől még a korhoz igazított IFR hasznos, mert az országok igazságosabb összehasonlítását teszi lehetővé, illetve arra is felhívja a figyelmet, hogy milyen fontos, hogy kézben tartsák a betegség terjedését, különösen azokban az országokban, ahol sok idős ember él.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: