Az ismert világegyetem legtávolabbi rádióforrása az ősrobbanás után 780 millió évvel keletkezett
Az univerzum eddig ismert legtávolabbi rádióforrását fedezték fel Max Planck Csillagászati Intézet (MPIA) és az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai. A The Astrophisical Journal folyóiratban március 8-án publikált tanulmányuk szerint a jelentős rádiókibocsátással rendelkező kvazár abból a korból származik, amikor az Univerzum 780 millió éves volt.
A P172 18 jelű kvazár betekintést enged a 13,8 milliárd éve keletkezett Univerzum korai időszakába.
Az MPIA és az ESO csillagászai azt igyekeznek kideríteni, mivel magyarázható ez a kis arány és hogy ez vajon a korai kozmikus korszakokat jellemzi-e. A P172 18 az egyik leggyorsabban növekvő fekete lyuk, amely számítások szerint 580-szor annyi energiát bocsát ki, mint a teljes Tejútrendszer.
Mint ismeretes a kvazárok nagyon nagy távolságban lévő csillagszerű rádióforrások, általában távoli galaxisok aktív magjai, közepükben hatalmas energiaforrás, egy fekete lyuk van. Bár a rádióhullámok mérése révén már 1963-ban felfedezték a kvazárokat, az ismert objektumoknak alig 10 százaléka olyan, amely rádiófrekvencián különösen erős fénnyel világít.
Korábbi kapcsolód cikkeink: