Az ismert világegyetem legtávolabbi rádióforrása az ősrobbanás után 780 millió évvel keletkezett

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az univerzum eddig ismert legtávolabbi rádióforrását fedezték fel Max Planck Csillagászati Intézet (MPIA) és az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai. A The Astrophisical Journal folyóiratban március 8-án publikált tanulmányuk szerint a jelentős rádiókibocsátással rendelkező kvazár abból a korból származik, amikor az Univerzum 780 millió éves volt.

A P172 18 jelű kvazár betekintést enged a 13,8 milliárd éve keletkezett Univerzum korai időszakába.

Az MPIA és az ESO csillagászai azt igyekeznek kideríteni, mivel magyarázható ez a kis arány és hogy ez vajon a korai kozmikus korszakokat jellemzi-e. A P172 18 az egyik leggyorsabban növekvő fekete lyuk, amely számítások szerint 580-szor annyi energiát bocsát ki, mint a teljes Tejútrendszer.

A P172 18-hos hasonló kvazár fantáziarajzaFotó: ESO/ M. Kornmesser

Mint ismeretes a kvazárok nagyon nagy távolságban lévő csillagszerű rádióforrások, általában távoli galaxisok aktív magjai, közepükben hatalmas energiaforrás, egy fekete lyuk van. Bár a rádióhullámok mérése révén már 1963-ban felfedezték a kvazárokat, az ismert objektumoknak alig 10 százaléka olyan, amely rádiófrekvencián különösen erős fénnyel világít.

Korábbi kapcsolód cikkeink: