Az eddig feljegyzett rekordhoz képest ötszörös energiakibocsátáshoz vezetett egy szupermasszív fekete lyuk tevékenysége a Földtől 390 millió fényévre. A csillagászok korábban azért vetették fel a fekete lyukas magyarázatot, mert az túlságosan nagy robbanást feltételezett, de újabb teleszkópos vizsgálatok igazolták az elméletet.
A 70 naptömegnyi értékre még nem talált magyarázatot az objektumot felfedező nemzetközi kutatócsoport.
A Planet X teóriája évek óta izgatja a csillagászok fantáziáját, most egy új asztrofizikai elképzelés látott napvilágot.
Hanghullámokkal szimulált fekete lyukkal igazolta az eddig csak elméletileg levezetett Hawking-sugárzást egy izraeli kutatócsoport. Egyszersmind azt is, hogy a kvantumfolyamatok valóban lehetőséget adnak olyan jelenségekre, amelyek a klasszikus fizika szerint lehetetlenek.
Egy neutroncsillag és egy fekete lyuk 1,2 milliárd fényévnyire lezajló találkozása által keltett gravitációs hullámokat észlelt a LIGO.
Bármennyire is keresték, a japán csillagászok csak egyet találtak a Stephen Hawking által feltételezett sok ezernyi ősi fekete lyukból, amelyek a tavaly elhunyt elméleti fizikus szerint a sötét anyagot is létrehozhatták.
Az Event Horizon Telescope rádiótávcső-rendszere az M87 galaxis középpontjában lévő szupermasszív fekete lyuk eseményhorizontjáról készített felvételt.
Fizikusok kitartó csoportja csaknem tíz éve kezdett dolgozni azon, hogy a Mátrában, Gyöngyösoroszi környékén épüljön fel Magyarország történelmének legmerészebb tudományos vállalkozása, a gravitációs hullámokat megfigyelő Einstein teleszkóp. Most úgy tűnik, nem lesz belőle semmi.
Hawking kedvenc egyenletét ábrázolja a különleges érme – a 22 karátos, 300 ezer forintot érő változatot már mind elkapkodták.
Stephen Hawking 1974-es hipotézise szerint a fekete lyukak is képesek sugározni. A tavaly márciusban elhunyt tudós már nem érhette meg elméletének nemrégiben publikált kísérleti igazolását.
A brit elméleti fizikus utolsó írásában a fekete lyukak hőmérsékletéről és entrópiájáról elmélkedik, és egy lépéssel közelebb jut az információs paradoxon megértéséhez.
Az ELTE kutatói most megjelent tanulmányukban azt feltételezik, hogy a fekete lyukak korongba rendeződve keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül.
Azt tudtad, hogy létezik olyan anyag, amivel ha megtöltesz egy parányi kávéskanalat, a gízai nagy piramis tömegének ezerszeresét kapod? Rockenbauer professzor bezzeg tudta.
Fekete lyukat fotózott a napokban átadott dél-afrikai szuperteleszkóp. A Tejútrendszer központi régióját csak a MeerKAT-hez hasonló rádióteleszkópokkal sikerült eddig megfigyelni.
Galaxis- és csillagtérképezést végző teleszkópjuk adatait elemezve figyeltek fel ausztrál csillagászok a valaha észlelt legnagyobb, elképesztő sebességgel táguló fekete lyukra.
A fekete lyukakról szóló új elmélettel jelentkezett Nikodem Popławski lengyel elméleti fizikus. Más úton, de ugyanoda lyukad ki, mint Stephen Hawking a halála előtt pár nappal megjelent, testamentumnak is beillő tanulmányában.
A héten elhunyt Stephen Hawking tézisét gondolta tovább az a fiatal elméleti fizikusokból és kozmológusokból álló kutatócsoport, amely nemrégiben azzal állt elő, hogy egyes, felfedezésre váró fekete lyukak veszélytelenek. Mármint matematikailag. Az ilyen lyukon átkelve csak a múltját veszíthetné el az ember.
Stephen Hawking fél évszázadon át haldokoklott, mégis helytállt férjként, apaként, fizikusként és popsztárként is. Korunk legismertebb fizikusa szerdán halt meg.