Űrkalózkodás áldozatává válik az orosz-ukrán háború miatt lekapcsolt német műszer? Meddig lát el a Gaia, és mekkora kihívás eltéríteni egy kisbolygót? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Kis-Tóth Ágnes, az ELTE Atomfizikai Tanszékének munkatársa A Hangya című szuperhősös akciófilm példáján mutatja be, hogy ha a hangyaember képes lenne óriássá nőni, sűrűsége akár az ezredrészére is lecsökkenhetne, így a fizika törvényei szerint nagy valószínűséggel héliumos lufiként szállna tova.
Csak ki kellett zúmolni hozzá.
Három évvel azután, hogy először sikerült megörökíteni egy fekete lyukat, itt a második történelmi jelentőségű felvétel, amely saját galaxisunk központi, szupermasszív fekete lyukának, a Sagittarius A*-nak a megfigyelésével készült.
Hogyan lehet egy fekete lyuknak anyagcsóvája? Hogyan kell elképzelni a világegyetem kezdetét és végét? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Néhány galaxis magjában szuperfényes aktív régiók találhatók, amelyek a Földről nézve eltérhetnek egymástól, de a közeli M77 galaxis megfigyelése feltárta, hogy ez csak a látszat: valójában ugyanúgy a Napnál milliószor nehezebb fekete lyukak működtetik őket.
A Hubble-űrtávcsővel sikerült megfigyelni, ahogy a viszonylag közeli törpegalaxis, a Henize 2-10 középpontjában található szupermasszív fekete lyuk csillagkeletkezést indít be. Kun Emma csillagász szerint az eredmények a galaxisok evolúcióját, a szupermasszív fekete lyukakat és a kozmikus neutrínókat is segíthetnek jobban megérteni.
Az új-mexikói Very Large Array rádióteleszkóppal az M87-ről több különböző hullámhosszon készített felvételek szerint a dugóhúzó alakban rendeződő sugárnyaláb hossza mintegy 8000 fényév.
Az asztrofizikusok eddig úgy tartották, hogy a szupermasszív fekete lyukak a galaxisok ütközésekor jönnek létre, méretük pedig a találkozó kozmikus objektumok méretének függvénye. A 820 ezer fényévre található Leo I nevű törpegalaxis megfigyelése azonban valami egész mást mutat.
Egy friss kutatás azt igyekszik bizonyítani, hogy a féreglyukak eléggé stabilak lehetnek ahhoz, hogy például egy részecske az egyik oldalukon belépjen és a másik oldalukon elhagyja azokat. A kutatók eddig úgy vélték, ezek annyira instabilak, hogy kialakulásuk pillanatában összeomolhatnak.
35 új gravitációs hullám észlelését jelentette be hétfőn a LIGO-Virgo-KAGRA tudományos kollaboráció. A 2019 vége és 2020 eleje között detektált jelek izgalmas információkkal szolgálnak a fekete lyukakról, a neutroncsillagokról és a csillagfejlődésről.
Amerikai csillagászok és fizikusok a LIGO által elsőként észlelt gravitációs hullám információit elemezték a korábbiaknál sokkal tüzetesebben. Kiderült, a két fekete lyuk egyesülése után a teljes eseményhorizont területe valóban változatlan maradt – ahogy azt Stephen Hawking megjósolta.
A LIGO és a Virgo detektorok először érzékeltek olyan gravitációs hullámokat, amelyek fekete lyukak neutroncsillagokkal való összeolvadásához köthetők – tőlünk 900 millió, illetve egymilliárd fényévnyire. Most már érthetőbb, miért nem észlelnek fekete lyukak körül keringő pulzárokat a mi galaxisunkban.
Hogyan zajlik az életkutatás a Jezero-kráterben? Mit keres a Csurong marsradarja? Mire jó egy neutrínódetektor az Antarktisz jege alatt? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással indul a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
A NASA bámulatos vizualizációja a klímamodellekhez fejlesztett Discover szuperszámítógép kalkulációin alapul.
A P172 18 jelű kvazár a számítások szerint 580-szor annyi energiát bocsát ki, mint a teljes Tejútrendszer.
A csillagászok azt feltételezték, hogy a 2,7 milliárd fényévre található Abell 2261 galaxishalmaz közepén található szupermasszív fekete lyuk tömege akár százmilliárdszorosa is lehet a Nap tömegének. Csakhogy a megfigyelések nem támasztják alá mindezt: nyoma sincs annak, hogy ott is van, aminek ott kellene lennie.
A gravitáció, az elektromágnesesség és a kvantummechanika törvényei megfelelnek az időtükrözési szimmetriának. A fekete lyukak azonban ellentmondanak ennek a szabálynak: irreverzibilis folyamataik ütköznek a fizika reverzibilis törvényeivel. Ha egy űrhajós megkérdezi, biztosan kijut-e majd egy fekete lyukból, arra igen a válasz. De ha azt is megkérdezi, hogyan, arra még mindig csak azt tudjuk mondani, hogy fogalmunk sincs.
A 215 millió fényévnyire lévő csillag túl közel került egy fekete lyukhoz, amelynek extrém gravitációs tere magához vonzotta, majd csíkokra szabdalta a jobb sorsra érdemes égitestet.
A LIGO és a Virgo detektorai egy nagyon távoli fekete lyuk kialakulásának jeleit észlelték. A jel nemcsak az eddig észlelt legerősebb, de az egyik legtávolabbról származó gravitációshullám-jelnek számít.
A Budapest 8. kerületében álló épületegyüttes 110 éves fennállása óta a lehető legkülönbözőbb társadalmi csoportoknak adott otthont. Bár az egykori lakótelep története nem a folyamatos fejlődésről szól, mégis akadnak epizódok, amelyekre pozitív örökségképet lehet alapozni. Ha ezt sikerülne közvetíteni, nemcsak a kolónia lenne Budapest egyik legizgalmasabb pontja, de maga a város is jobb hellyé válna.
A tavaly augusztusi gravitációshullám- észlelés, amelynek eredményeit most tették közzé, kulcsfontosságú információkat árulhat el a csillagok fejlődéséről.
A szabad szemmel is látható, hármas rendszerben elhelyezkedő égitest minden más eddig ismert fekete lyuknál közelebb van a Naprendszerhez. A láthatatlan harmadik tag jelenlétét az Európai Déli Obszervatórium csillagászai a rendszer két szokványos csillagának mozgása alapján igazolták.
Az Európai Déli Obszervatórium megfigyelései első alkalommal igazolták, hogy a Tejútrendszer központjában lévő, szupernagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag éppen úgy mozog, ahogy azt Einstein általános relativitáselmélete előre jelzi. Keringési pályája rózsa formájú, nem pedig ellipszis, ahogy azt Newton gravitációs elmélete jósolta.
Az eddig feljegyzett rekordhoz képest ötszörös energiakibocsátáshoz vezetett egy szupermasszív fekete lyuk tevékenysége a Földtől 390 millió fényévre. A csillagászok korábban azért vetették fel a fekete lyukas magyarázatot, mert az túlságosan nagy robbanást feltételezett, de újabb teleszkópos vizsgálatok igazolták az elméletet.
A 70 naptömegnyi értékre még nem talált magyarázatot az objektumot felfedező nemzetközi kutatócsoport.
A Planet X teóriája évek óta izgatja a csillagászok fantáziáját, most egy új asztrofizikai elképzelés látott napvilágot.
Hanghullámokkal szimulált fekete lyukkal igazolta az eddig csak elméletileg levezetett Hawking-sugárzást egy izraeli kutatócsoport. Egyszersmind azt is, hogy a kvantumfolyamatok valóban lehetőséget adnak olyan jelenségekre, amelyek a klasszikus fizika szerint lehetetlenek.
Egy neutroncsillag és egy fekete lyuk 1,2 milliárd fényévnyire lezajló találkozása által keltett gravitációs hullámokat észlelt a LIGO.
Bármennyire is keresték, a japán csillagászok csak egyet találtak a Stephen Hawking által feltételezett sok ezernyi ősi fekete lyukból, amelyek a tavaly elhunyt elméleti fizikus szerint a sötét anyagot is létrehozhatták.
Az Event Horizon Telescope rádiótávcső-rendszere az M87 galaxis középpontjában lévő szupermasszív fekete lyuk eseményhorizontjáról készített felvételt.
Fizikusok kitartó csoportja csaknem tíz éve kezdett dolgozni azon, hogy a Mátrában, Gyöngyösoroszi környékén épüljön fel Magyarország történelmének legmerészebb tudományos vállalkozása, a gravitációs hullámokat megfigyelő Einstein teleszkóp. Most úgy tűnik, nem lesz belőle semmi.
Hawking kedvenc egyenletét ábrázolja a különleges érme – a 22 karátos, 300 ezer forintot érő változatot már mind elkapkodták.
Stephen Hawking 1974-es hipotézise szerint a fekete lyukak is képesek sugározni. A tavaly márciusban elhunyt tudós már nem érhette meg elméletének nemrégiben publikált kísérleti igazolását.
A brit elméleti fizikus utolsó írásában a fekete lyukak hőmérsékletéről és entrópiájáról elmélkedik, és egy lépéssel közelebb jut az információs paradoxon megértéséhez.
Az ELTE kutatói most megjelent tanulmányukban azt feltételezik, hogy a fekete lyukak korongba rendeződve keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül.
Azt tudtad, hogy létezik olyan anyag, amivel ha megtöltesz egy parányi kávéskanalat, a gízai nagy piramis tömegének ezerszeresét kapod? Rockenbauer professzor bezzeg tudta.
Fekete lyukat fotózott a napokban átadott dél-afrikai szuperteleszkóp. A Tejútrendszer központi régióját csak a MeerKAT-hez hasonló rádióteleszkópokkal sikerült eddig megfigyelni.
Galaxis- és csillagtérképezést végző teleszkópjuk adatait elemezve figyeltek fel ausztrál csillagászok a valaha észlelt legnagyobb, elképesztő sebességgel táguló fekete lyukra.
A fekete lyukakról szóló új elmélettel jelentkezett Nikodem Popławski lengyel elméleti fizikus. Más úton, de ugyanoda lyukad ki, mint Stephen Hawking a halála előtt pár nappal megjelent, testamentumnak is beillő tanulmányában.
A héten elhunyt Stephen Hawking tézisét gondolta tovább az a fiatal elméleti fizikusokból és kozmológusokból álló kutatócsoport, amely nemrégiben azzal állt elő, hogy egyes, felfedezésre váró fekete lyukak veszélytelenek. Mármint matematikailag. Az ilyen lyukon átkelve csak a múltját veszíthetné el az ember.
Stephen Hawking fél évszázadon át haldokoklott, mégis helytállt férjként, apaként, fizikusként és popsztárként is. Korunk legismertebb fizikusa szerdán halt meg.