
Először találtak bizonyítékot a forgó fekete lyukak létezésére
Az M87 galaxis közepén található szupermasszív fekete lyukból kitörő nagy energiájú nyalábok jelenségét is ez a forgás okozza.
Az M87 galaxis közepén található szupermasszív fekete lyukból kitörő nagy energiájú nyalábok jelenségét is ez a forgás okozza.
A CEERS 1019 galaxis alig több mint 570 millió évvel az ősrobbanás után keletkezhetett.
Földi rádióteleszkópokkal találtak rá az új típusú gravitációs hullámokra, amiket a téridő fénysebességgel terjedő zavaraiként is lehet értelmezni. Elkészült galaxisunk első neutrínótérképe is.
Thomas Hertog, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora a napokban megjelent kötetében részletezi, hogy a részecskefizika által vizsgált mérettartományban egy ilyen objektum nem jelent veszélyt.
Az M87 galaxis szupermasszív fekete lyuka másodjára ír történelmet: ez volt az első fekete lyuk, amiről sikerült képet készíteni, most pedig azt örökítették meg elsőként, hogyan fúj ki nyalábot a körülötte keringő forró gáz- és porgyűrűből.
A Földtől mintegy 55 millió fényévre lévő, 6,5 milliárd naptömegű kozmikus objektumról négy éve készült az egyedülálló felvétel. Ennek elnagyolt és hiányzó részeit igyekezett kitölteni egy feketelyuk-modelleken tanított algoritmus.
A két összeomlott neutroncsillag ütközése a Naphoz színben és fényességben is hasonló jelenség volt egy messzi galaxisban, a Földtől mintegy 140-150 millió fényévnyire.
A 91 éves matematikus, elméleti fizikus, Stephen Hawking egykori kutatótársa a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csütörtöki szemináriumán beszélt szingularitásról, fekete lyukakról és megosztó elméletéről, az ősrobbanás-ciklusokra épülő világegyetemről.
Kínai kutatók végeztek számításokat annak érdekében, hogy meg lehessen különböztetni egymástól a fekete lyukakat és az elméleti féreglyukakat.
Elképesztően ritka eseményt észleltek februárban a csillagászok, de csak most derült ki, mi okozta: egy tőlünk 12,4 milliárd fényévre található hatalmas fekete lyuk szétszakított egy csillagot, és ez akkora energiájú jelet produkált, hogy az még földi teleszkópokkal is követhető volt.
Űrkalózkodás áldozatává válik az orosz-ukrán háború miatt lekapcsolt német műszer? Meddig lát el a Gaia, és mekkora kihívás eltéríteni egy kisbolygót? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Kis-Tóth Ágnes, az ELTE Atomfizikai Tanszékének munkatársa A Hangya című szuperhősös akciófilm példáján mutatja be, hogy ha a hangyaember képes lenne óriássá nőni, sűrűsége akár az ezredrészére is lecsökkenhetne, így a fizika törvényei szerint nagy valószínűséggel héliumos lufiként szállna tova.
Csak ki kellett zúmolni hozzá.
Három évvel azután, hogy először sikerült megörökíteni egy fekete lyukat, itt a második történelmi jelentőségű felvétel, amely saját galaxisunk központi, szupermasszív fekete lyukának, a Sagittarius A*-nak a megfigyelésével készült.
Hogyan lehet egy fekete lyuknak anyagcsóvája? Hogyan kell elképzelni a világegyetem kezdetét és végét? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.