2100-ra fél évig fognak tartani a nyarak
A globális felmelegedés megváltoztatja az évszakok hosszát – derítette ki egy új tanulmány. A Geophysical Research Letters folyóiratban február 19-én publikált tanulmány szerzői szerint 2100-ra rendszeressé válhatnak a féléves nyarak az északi féltekén. Ezzel egyidőben a telek hossza rövidebb lesz két hónapnál, és hasonló mértékben csökken majd a tavasz és az ősz hossza is.
A változásoknak világszerte széleskörű, mélyre ható következményei lesznek. Az évszakok ma ismert egyensúlyának felborulása felborítja a mezőgazdaság rendjét és az állatok viselkedését, megnöveli a hőhullámok és szárazságok gyakoriságát, erdőtüzeket okoz, és összességében növeli az emberiségre leselkedő kockázat mértékét – írták a tanulmány szerzői.
„A trópusi moszkitók által hordozott vírusok valószínűleg észak felé fognak terjeszkedni, amik a hosszabb és forróbb nyarak alatt járványkitörésekhez vezethet.”
– idézte a LiveScience hírportál a tanulmány szerzőit. A felsorolt hatások és más kockázati tényezők együttese miatt égetően fontossá válik annak a megértése, hogy az évszakok átalakulása milyen hatást fog gyakorolni a klímaváltozásra.
A hipotézis vizsgálatához a tanulmány szerzői megvizsgálták az északi félteke átlaghőmérsékleti adatait 1952 és 2011 között. Arra voltak kíváncsiak, hogyan változott az új évszakok kezdete évről évre. A kutatók a nyár kezdetét aszerint határozták meg, hogy a hőmérséklet mikor érte el a vizsgált évek legmagasabb hőmérsékleti átlagértékének 25 százalékát. A telet is hasonló módszerrel definiálták, csak ott a leghidegebb napok átlaghőmérsékletének 25 százaléka volt a számítási alap. A tavasz és az ősz azokból a napokból állt össze, amiket az egyik fenti halmazba sem lehetett besorolni.
A kutatók megállapították, hogy 1952 és 2011 között a nyár hossza 78-ról 95 napra nyúlt, a tél viszont 76 naposról 73 naposra rövidült. Az átmeneti évszakok hossza is csökkent: a tavasz 124-ről 115 naposra, az ősz 87-ről 82 naposra. Az átlaghőmérséklet ennek megfelelően változott a vizsgált időszakban: a nyarak és a telek egyaránt melegebbek lettek.
A kutatók több klímamodellt is készítettek, amelyekkel megjósolták, hogy az évszakok milyen mértékben változhatnak meg a jövőben. Ha minden a szokásos forgatókönyv szerint megy tovább – vagyis ha nem tesznek erőfeszítéseket a globális felmelegedés enyhítésére –, 2100-ra egy hónappal korábban kezdődhet a tavasz és a nyár, mint 2011-ben, az ősz és a tél pedig legalább fél hónapot fognak csúszni. Mivel az északi féltekén az év nagyobb felében nyár lesz, valószínű, hogy nemcsak a nyarak hossza, hanem az átlaghőmérsékletük is rövidülni fog.
Az évszakok változása ma még felmérhetetlen hatásokkal járhat. Az átalakulás mindenre kihat a földi bioszférában a madarak költözésétől a gabonatermelésig. A tanulmány szerzői szerint a legsúlyosabb következmények mérséklésének legbiztosabb módja, ha azonnal elkezdjük csökkenteni a szén-dioxid kibocsátásunkat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: