Egy friss kutatás szerint az Antarktisz körüli Déli-óceán folyamatai még extrém felmelegedés esetén is fenntartanák az Atlanti-óceán fő áramlási rendszerét. De az AMOC meggyengülése éppen elég rossz hír lehet Európának és a Földnek.
A felmelegedés miatt évente már átlagosan 273 milliárd tonna jég tűnik el a világ gleccsereiből, ami egyre nagyobb veszélyt jelent az édesvízkészletekre és a part menti közösségekre.
40 milliárd forintnak megfelelő támogatást kap 27 kutatócsoport a brit ARIA kutatás-fejlesztési ügynökségtől, hogy a grönlandi jégtakaró és egy közeli óceáni áramlat összeomlására figyelmeztető rendszert építsenek.
Mi motiválja a diákokat arra, hogy foglalkozzanak a klímaváltozással és miként élik meg a válságot? Mi a jó válasz a klímaszorongásra? Podcastunk új adásában az UNICEF Magyarországot vezető Mészáros Antóniával és a szervezet két fiatal nagykövetével beszélgettünk.
Minél melegebb van az Északi-sarkvidéken, annál jobban fokozódnak azok a folyamatok, amelyek még tovább hajtják a felmelegedést és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Egyes mérések szerint 2023-ban a másfél fokos felmelegedést is átléptük, de ennek egy részét nem tudták az ismert folyamatokkal megmagyarázni. A kulcs a felhőkben lehet.
A légköri áramlatoknak és a sarkvidéki jég olvadásának is köze lehet a most azonosított, szélsőségesen melegedő területek kialakulásához, de még a kutatók sem értik igazán az okokat.
A pusztulásukért elsősorban az éghajlatváltozás a felelős. Az óceánok a felmelegedés miatt létrejövő hőtöbblet mintegy 90 százalékát nyelik el, ennek esnek áldozatul a korallok is.
Joe Biden zöldebb útra terelte az amerikai gazdaságot, de a második Trump-kormány könnyen visszafordíthat mindent a szennyező fosszilis ipar kedvéért. Pedig időközben a republikánus államok is rákaptak a megújuló energia ízére.
A Lancet klímafolyóiratának 2024-es jelentése szerint a hosszú szárazság és a villámárvizek halálos ciklusainak fokozódását csak úgy lehet megállítani, ha a világ nem tömi ki több pénzzel a fosszilis ipart.
A felmelegedéssel járó változás pedig egy ördögi kört jelent: ahogy emelkedik a hőmérséklet, kiolvadnak a magasabban fekvő talajok, ahonnan rengeteg üvegházhatású gáz szabadul fel. Ez pedig még tovább emelheti a Föld középhőmérsékletét.
A NASA Curiosity marsjárója által az utóbbi években gyűjtött egyes kőzetminták extrém felszíni párolgásra mutatnak egy friss kutatás szerint, és egy életnek egyre barátságtalanabbá váló környezet képét tárják elénk.
Friederike Otto, az Imperial College London egyik vezető éghajlatkutatója szerint a Közép-Európát sújtóhoz hasonló katasztrofális esőzéseket hevesebbé és gyakoribbá teszi az emberi tevékenységből fakadó klímaváltozás.
Káosz, balesetek, tüzek, halálos áldozatok: 1928 júliusa közel száz évig tartotta a hazai melegrekordot. Korabeli beszámolók alapján rekonstruáltuk, mi történt ebben a hónapban, hogyan élték meg és mivel magyarázták az emberek a 40 fokos kánikulát.
Vezető éghajlatkutatók segítségével néztük meg, miként válnak egyre valószínűtlenebbé az évszázad végéig 4-5 fokos felmelegedést előrejelző forgatókönyvek. Az is kiderült, hogy milyen forgatókönyvekre épülnek majd a jövő klímamodelljei.