Évente három százalékkal kell csökkennie a fosszilis energiahordozók kitermelésének ahhoz, hogy reális esélyünk legyen a párizsi klímacélok betartására, derül ki egy friss kutatásból. A koronavírus-járvány által okozott keresletcsökkenés megfelelő pillanat lehet arra, hogy az olaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó vállalatok stratégiát váltsanak.
Csak rajtunk múlik, hogy a következő évezredben az Édenkertben vagy a Mad Maxben él majd az emberiség. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése lesújtó jövőképet fest, és arra figyelmeztet, hogy a tétlenség végzetes következményekkel járhat. Az államoknak, a cégeknek és a magánembereknek is cselekedniük kell.
A Föld éghajlata 34 millió éve lényegesen hidegebbre fordult, ami a sarki jégtakarók kialakulásához vezetett. Egy új kutatás szerint az átalakulást a szén-dioxid-szint változása okozta, és ez ismét rávilágít az üvegházhatású gáz éghajlatformáló szerepére.
Egy friss kutatás szerint a korábbi csúcsokat akár 5 Celsius-fokkal is megdöntő hőhullámok a következő három évtizedben kétszer-hétszer valószínűbbek lesznek. Ha viszont sikerül radikálisan visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást, az extrémitások kockázata akár 80 százalékkal is kisebb lehet.
Svájci kutatók kontinentális léptékű, megfigyeléseken alapuló statisztikai modelljei szerint amennyiben az erdősültség egységesen 20 százalékkal növekedne Európában, akkor az nem csak a téli csapadékmennyiséget emelné, de mivel megváltozna a szélklíma, a nyári esőzések is jóval gyakoribbá válnának.
Egy új tanulmány szerint aggasztó trend figyelhető meg a Föld felmelegedésében. Az energiaegyensúly-hiány a korábban sejtettnél sokkal rosszabb lehet, így a jelenség következményei is súlyosabbak lehetnek.
Jégdarabokat köpködő pusztító forgószél rombolta földig csütörtökön a magyar határtól 100 kilométerre fekvő cseh kisvárost, Hodonínt és környékét. Bár az európai tornádók ritkábbak, és nem is annyira pusztítók, mint az észak-amerikaiak, az évente észlelt tornádók száma folyamatosan nő, így mi sem számíthatunk sok jóra.
Az éghajlatváltozás negatív közegészségügyi hatásai leginkább Közép- és Dél-Amerika, valamint Ázsia országaiban jelentkeznek, de a világ más részein is hasonló a helyzet.
A fosszilis üzemanyagok fokozatos kivonását, fenntarthatósági forradalmat, globális erdősítést és az állattartás mérséklését sürgeti a PIK. A világ legjelentősebb klímavédelmi testülete által összeállított 400 környezetvédelmi és kibocsátás-csökkentési forgatókönyvből 20-at találtak részben használhatónak.
Vajon a technológiai fejlődéssel vagy az önmérséklettel kerülhetjük el a Földet fenyegető klímakatasztrófát? Egy új jelentés szerint a gazdagoknak nagyobb részt kéne vállalniuk a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséből. Ennek az életmódváltás lehet az egyik legjobb módja.
Kevésbé karakteres, átlagos ízű főzetekké silányulhatnak a világ legjobb etióp kávéi. A klímaváltozásra érzékenyebb fajták termőterülete az évszázad végére 40 százalékkal csökkenhet, és a megmaradó cserjékből is csak gyengébb minőségű kávét főzhetünk.
A mérsékelt övi ciklonoknak gyakran már csak a déli ága érinti a Kárpát-medencét, ami sok esőt nem hoz magával, de erős szelet igen – mondta Bozó László meteorológus, aki arról is beszélt, hogyan lehet felkészülni a változásokra.
Több héttel megrövidülhet a tavasz és az ősz, és a hosszabb nyarak miatt megnőhet az északi félteke átlaghőmérséklete is.
A szervezet minden olyan tudományterület kutatóit igyekszik összefogni, amelynek valamilyen módon köze van az éghajlatváltozás tanulmányozásához. Áprilisban jön az első nagy magyar klímakonferencia, amelyre főként fiatal kutatók jelentkezését várják.
Egy új kutatás ellentmond azoknak a korábbi eredményeknek, amelyek 6 ezer évvel ezelőttől az ipari forradalomig lehűlő tendenciát találtak, ez pedig feloldhatja a valós múltbéli éghajlat és a klímamodellek közötti látszólagos ellentmondást. A globális felmelegedés miatt az elmúlt 125 ezer év legmelegebb éghajlata várhat ránk a következő években.
Az USA visszalép a párizsi klímaegyezménybe, benn marad az ENSZ egészségügyi világszervezetében, a WHO-ban, és leállítja a Keystone XL olajvezeték építését. A frissen beiktatott elnök emellett felülvizsgáltatja a Trump-adminisztráció több mint száz környezetvédelmi és közegészségügyi intézkedését.
A dél-argentínai Martillo-szigeten királypingvinek próbálják megvetni a lábukat, egyelőre kevés sikerrel. Senki sem tudja, hogy kerültek oda, honnan jöttek, és hányan vannak.
Mit jelent az új amerikai elnök beiktatása a bolygóra nézve? Energiahajó rendezvénysorozatunk harmadik, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
Sokáig teljes civilizációk bukását írták a klímakatasztrófák számlájára, de egyre több részlet derül ki arról, hogy a korábbi éghajlatváltozások csak felerősítették az amúgy is folyamatban lévő társadalmi válságokat. Az újkori kis jégkorszak példái alapján az innovatív és együttműködő nemzetek nemcsak túlélhetik a krízist, de meg is erősödhetnek a klímaharcban.
Hároméves huzavona után az USA lett a világ első nemzete, ami hivatalosan is kihátrált a 2015-ös párizsi klímaegyezményből.
Egy friss tanulmány szerint a mikroorganizmusok a gyorsuló globális felmelegedés miatt szaporodtak el a felszíni vizekben, de a kutatók még nem tudják pontosan megmondani, hogy miért csak elefántok pusztultak el az Okavango-deltában.
Az elmúlt tizenöt évben egyre fogy északon a jégréteg, a melegedő víz miatt ráadásul alulról folyamatos az olvadás, télen sem áll le. A meleg tengeri áramlatok mostanra nagyobb jégveszteséget okoznak, mint a légkör felmelegedése.
A januártól augusztus végéig tartó periódusok közül az idei számít a második legforróbb időszaknak globálisan is. Amerikai kutatók statisztikai elemzései szerint 2020 nagy valószínűséggel a legmelegebb öt esztendő közé tartozik.
A Klímaváltozás és Magyarország című friss tanulmánykötet szerzői arra keresik a választ, hogy milyen hatásai lehetnek az éghajlatváltozásnak a Kárpát-medencében, hogyan lehet és érdemes alkalmazkodni a természetben zajló folyamatokhoz; miként adaptálható az ökológiai szemlélet a jogrendbe; és miért halogatjuk a cselekvést.
Ha a békát forró vízbe dobják, azonnal kiugrik belőle. De ha hideg vízbe teszik, és lassan melegítik, fokozatosan hozzászokik a változó körülményekhez, és a végén megfő. A globális felmelegedéssel ugyanez vár az emberiségre is.
Kis Anna, az ELTE TTK Meteorológiai tanszékének meteorológusa a Másfélfok című klímapolitikai oldalon elemezte az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban előforduló időjárási anomáliát és a védekezés természetközeli megoldásait.
A Duna mentén fellépő aszálykockázatokat elemző DriDanube project egységesítő algoritmusokkal, műholdas régiós térképpel támogatja a megelőzést az utólagos kárenyhítés helyett.
Február közepén az Antarktisz egyes részein a szubtrópusi övezetben mérhetőhöz hasonló hőmérséklet uralkodott.
Oceanográfusok szerint a klímaváltozás miatt szinte semmi esély nincs rá, hogy a korallok túléljék a 21. századot. 2100-ra gyakorlatilag nem marad olyan hely a világtengerekben, amely alkalmas lenne a speciális tengeri ökoszisztéma fenntartására.
Az EP politikusai ezzel helyeznének nyomást a december 1-én felálló új Európai Bizottságra, hogy erőteljesebben lépjen fel a klímaváltozás elleni harcban.
Oxfordi kutatók számításai szerint nagyjából 1 a 14 ezerhez az esélye annak, hogy egy adott évben, például idén vagy jövőre kihal az emberiség. Egy-egy ember életében a lottó ötösre szelvényenként 1 a 44 millióhoz, a cápatámadásra 1 a 3,7 millióhoz, a villámcsapásra 1 a 700 ezerhez az esély.
Pánikkeltés és tagadás helyett a tényekre koncentrál Kovács Róbert most megjelent munkája, a nagy magyar klímakönyv.
A globális autóipar üvegházgáz-kibocsátása 2018-ban nagyobb volt, mint az Európai Unióé, derül ki a Greenpeace friss tanulmányából. Csak a Volkswagen-csoport több szén-dioxiddal terhelte tavaly a légkört, mint egész Ausztrália.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2019-es nyár nem csupán forró, de a szokásosnál szárazabb is volt.
Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.
A mai légkondicionálók működtetése szinte ontja az üvegházhatású gázokat, emellett felforralja a nagyvárosok levegőjét is, jelentős mértékben fokozva a globális felmelegedést. A következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény. Ha sikerülne hatékonyabbá tenni a technológiát, az önmagában jelentősen visszafogná a kibocsátást.
Belgium, Franciaország, Hollandia és Németország több városában a héten 40 Celsius-fok körüli meleget mértek. Ez már a második tartós hőhullám a kontinensen.
A Föld 98 százalékán az elmúlt száz évben mérték a legmelegebb átlagos hőmérsékleteket: ilyen koherens, mindenütt egyszerre jelentkező klímaváltozásra nem volt példa az elmúlt 2000 évben.
A Nyugat-Európát megperzselő, Magyarországot sem kímélő hőhullámok egyre sűrűbben csapnak le a mérsékelt égöv alatti területekre. Az elsősorban a városlakók egészségét károsító jelenség egyértelműen a klímaváltozás velejárója.
Csütörtök este ismét határtalan a tudás a CEU-n, ahol ezúttal a kisgyermekkori kognitív fejlődés lesz a téma. Előadók: Pléh Csaba nyelvész-pszichológus, Csibra Gergely és Király Ildikó kognitív pszichológusok.
A Föld nagyon pontosan adott optimális hőmérsékletre van kalibrálva, és hosszú távon néhány foknyi eltérés is katasztrofális következményekkel járhat – hangzott el a CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának éghajlatváltozással foglalkozó első rendezvényén.
Egyelőre a Klímaváltozás: a tények munkacímet viseli Sir David Attenborough készülő dokumentumfilmje, amelyet a tervek szerint idén tavasszal mutat be a BBC.
A globális felmelegedés miatt egyre több holttest kerül a felszínre a Himalájában. Az elszállításuk nemcsak veszélyes és drága, de még kegyeletsértő is.
Miközben van, aki szerint rég késő tenni a globális felmelegedés emberiséget fenyegető hatásai ellen, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának első előadója a Qubitnek elmondta: lényegesen kifizetődőbb lenne az emisszió-csökkentésért fizetni, mint a tétlenség híján elkerülhetetlenné váló szenvedésért.
A kalkulátor azt is megmutatja, mire számíthatunk úgy 30 év múlva.
1970 áprilisában amerikai környezetvédelmi aktivisták által indított Föld napja mozgalom mára egyre jelentéktelenebb, de számszerűen is kimutatható, hogy a kezdeményezés kulcsszerepet játszott a technológiai innováció, a világgazdaság és a nagypolitika zöldítésében.
Prágában brutális kánikula, Dublinban pusztító árvíz, Madridban extrém aszály – sorolja a 2050 után várható fejleményeket a legfrissebb klímaforgatókönyv. Dél-Európa szárazabb, Észak-Európa melegebb lesz, Közép-Európa városait hőhullám izzasztja, az egyenetlen csapadékeloszlás pedig leginkáb Nagy-Britanniát fenyegeti áradásokkal.