A mai légkondicionálók működtetése szinte ontja az üvegházhatású gázokat, emellett felforralja a nagyvárosok levegőjét is, jelentős mértékben fokozva a globális felmelegedést. A következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény. Ha sikerülne hatékonyabbá tenni a technológiát, az önmagában jelentősen visszafogná a kibocsátást.
Belgium, Franciaország, Hollandia és Németország több városában a héten 40 Celsius-fok körüli meleget mértek. Ez már a második tartós hőhullám a kontinensen.
A Föld 98 százalékán az elmúlt száz évben mérték a legmelegebb átlagos hőmérsékleteket: ilyen koherens, mindenütt egyszerre jelentkező klímaváltozásra nem volt példa az elmúlt 2000 évben.
A Nyugat-Európát megperzselő, Magyarországot sem kímélő hőhullámok egyre sűrűbben csapnak le a mérsékelt égöv alatti területekre. Az elsősorban a városlakók egészségét károsító jelenség egyértelműen a klímaváltozás velejárója.
Csütörtök este ismét határtalan a tudás a CEU-n, ahol ezúttal a kisgyermekkori kognitív fejlődés lesz a téma. Előadók: Pléh Csaba nyelvész-pszichológus, Csibra Gergely és Király Ildikó kognitív pszichológusok.
A Föld nagyon pontosan adott optimális hőmérsékletre van kalibrálva, és hosszú távon néhány foknyi eltérés is katasztrofális következményekkel járhat – hangzott el a CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának éghajlatváltozással foglalkozó első rendezvényén.
Egyelőre a Klímaváltozás: a tények munkacímet viseli Sir David Attenborough készülő dokumentumfilmje, amelyet a tervek szerint idén tavasszal mutat be a BBC.
A globális felmelegedés miatt egyre több holttest kerül a felszínre a Himalájában. Az elszállításuk nemcsak veszélyes és drága, de még kegyeletsértő is.
Miközben van, aki szerint rég késő tenni a globális felmelegedés emberiséget fenyegető hatásai ellen, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának első előadója a Qubitnek elmondta: lényegesen kifizetődőbb lenne az emisszió-csökkentésért fizetni, mint a tétlenség híján elkerülhetetlenné váló szenvedésért.
A kalkulátor azt is megmutatja, mire számíthatunk úgy 30 év múlva.
1970 áprilisában amerikai környezetvédelmi aktivisták által indított Föld napja mozgalom mára egyre jelentéktelenebb, de számszerűen is kimutatható, hogy a kezdeményezés kulcsszerepet játszott a technológiai innováció, a világgazdaság és a nagypolitika zöldítésében.
Prágában brutális kánikula, Dublinban pusztító árvíz, Madridban extrém aszály – sorolja a 2050 után várható fejleményeket a legfrissebb klímaforgatókönyv. Dél-Európa szárazabb, Észak-Európa melegebb lesz, Közép-Európa városait hőhullám izzasztja, az egyenetlen csapadékeloszlás pedig leginkáb Nagy-Britanniát fenyegeti áradásokkal.