A mai fiataloknak nyilvánvalóvá vált, hogy a klímaváltozást már saját bőrünkön érezzük, és annak egyes elemei visszafordíthatatlanok – mondta el Lakatos Mónika éghajlatkutató kedd este, az MTA-n tartott előadásában.
A jelenlegi helyzet szerint egyre elérhetetlenebb 1,5 Celsius-fokos limit tartását szorgalmazó COP27 legfőbb kudarca, hogy nem sikerült megegyezni a fosszilis energiafelhasználás csökkentéséről és fokozatos kivezetéséről, miközben a korábbi vállalások is alig, vagy éppen sehogy sem teljesülnek.
Kijött a WWF kétévente frissülő biodiverzitás-jelentése: a biológiai sokféleség az utóbbi két évben sem javult.
Egy friss kutatás szerint a globális felmelegedéssel módosul majd a betegségeket hordozó állatok földrajzi elterjedése, és közelebb kerülnek az emberekhez. Kemenesi Gábor virológus szerint már most is ez a helyzet.
201 millió éve kihalási hullám söpört végig a bolygón, amiből a dinoszauruszok sok más hüllővel ellentétben egész jól jöttek ki. Egy friss kutatás szerint ezt testüket borító tollaiknak köszönhetik, amelyekkel nemhogy átvészelték az időszak vulkanikus teleit, hanem még terjeszkedni is tudtak.
Az elmúlt egy évben egy különleges területet vizsgált a NASA lassan 10 éve dolgozó marsjárója, és az eredményei áthidalják a bolygó ősi, az élet szempontjából kedvezőbb éghajlattal rendelkező korszakát és a későbbi, jóval szárazabb időt.
Egy új kutatás feltárja, hogyan változott a Föld mélyéből a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége az elmúlt 250 millió évben, és miként akadályozhatta meg ez a folyamat, hogy a bolygó még jobban eljegesedjen.
A vakcinafejlesztés jó módszer, de az egyre-másra felbukkanó, korábban ismeretlen kórokozók okozta járványok megfékezésének leghatékonyabb eszköze az éghajlatváltozás megfékezése lenne.
A mennyiségi termelés helyett a minőségi gazdálkodásra kellene áttérni ahhoz, hogy 50 év múlva is elegendő élelmiszert tudjon termelni az átfogó reformra szoruló mezőgazdasági szektor, derül ki egy friss nemzetközi akadémiai jelentésből.
A legfrissebb IPCC-jelentés szerint minden adott a felmelegedés tűrhető szinten tartásához: zöld acélt gyártunk, a levegőből vonjuk el a szén-dioxidot, a napenergia és az akkumulátorok költsége tíz év alatt 85 százalékkal csökkent – a kormányok mégsem tesznek túl nagy erőfeszítést azért, hogy ne lépjük túl a 2 fokos klímacélt. Pedig pénz van rá, és a zöld beruházások meg is térülnének.
A Föld órájában, március 26-án este 8:30 és 9:30 között vállalt önkéntes takarékoskodással megspórolt gigawattórák önmagukban nem csökkentik érdemben a globális áramfogyasztást, de a 2007-ben indított klímaakciók sok területen ígéretes változást hoztak.
A Hiawatha-gleccser alatt húzódó, városnyi nagyságú, kráterre emlékeztető struktúrát 2018-ban azonosították először, és most kiderült, hogy valóban egy becsapódás hozta létre, de sokkal-sokkal régebben, mint azt a kutatók eddig gondolták.
Néhány évtized múlva a kávét nem Brazíliából és Vietnámból, a kesudiót pedig nem Indiából és Beninből szállítják majd a világ többi tájára. A bevételük jelentős részétől eleső érintett országokat időben el kellene kezdeni felkészíteni a sanyarú időkre.
Egy tudós nem akkor teszi jól a dolgát, ha hangosan farkast kiált, hanem akkor, ha felelős döntésre buzdítja hallgatóit. Ez a klímaváltozás esetében annyit tesz, hogy mindannyian tegyünk azért, hogy csökkentsük környezeti lábnyomunkat, ne pedig folyton a hülye amcsi szavazókat, a médiát, a multikat és a kozmoszt hibáztassuk.
A Science számolt be arról a több éven át folytatott kanadai kutatásról, amely szerint a betegség korokozóját hordozó ízeltlábú paraziták csípése már nem csak a nyári időszakban jelent kockázatot, legalábbis Észak-Amerikában.
A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat elkészítette éves gyorsjelentését 2021-ről. Az Európai Unió műholdas rendszerének adatai szerint a Föld globálisan tovább melegedett, a szélsőségek pedig fokozódtak, miközben a metán és a szén-dioxid légköri koncentrációja folyamatosan emelkedett.
Egyre enyhülnek a telek, Magyarországon harmadával csökkent a fagyos napok száma az utóbbi évtizedekben.
Mivel okozunk nagyobb kárt a környezetnek, a repüléssel, a benzines és dízelautók használatával, az acél- és cementközpontú építkezéssel vagy a marhahúsfogyasztással? Bill Gates, a Microsoft alapítója kitűnően mutatja be a globális krízishelyzetet, de konkrét megoldás helyett inkább csak irányt mutat.
A korábban sem erdősült közép- és kelet-európai területeken a gyepek az igazán jó szén-dioxid-megkötő életközösségek, állítják a Debreceni Egyetemen működő Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai.
A holland nagykövetség online konferenciasorozata, a Farminar 3 december 14-én a szerves hulladék körforgásos felhasználásának gyakorlati módszerei mellett a szemétben rejlő üzleti lehetőségekkel is foglalkozik.
A COP26 klímakonferencia résztvevői elismerték a szénalapú tüzelő- és üzemanyagok káros és kevésbé hatékony mivoltát, megállapodtak a klímavédelmi keret megnöveléséről, és óvatos vállalásokat tettek a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről. A szakértők szerint az irány jó, de a cselekvési tervek nem tükrözik, hogy a klímakatasztrófa elhárításához azonnali és radikális lépésekre lenne szükség, miközben a most aláírt vállalások nem is járnak jogi kötelezettséggel.
Az éghajlatváltozás által veszélyeztetett szegény országok vezetői szerint a gazdag tagállamok megpróbálják elkerülni, hogy kompenzációt kelljen fizetniük a klímaváltozás általuk okozott hatásaiért, aminek a levét sem ők fogják meginni.
Az emberi testnek megvannak a tűréshatárai, és a 21. század hőmérséklet- és páratartalom-emelkedése jó eséllyel át is fogja lépni ezeket a határokat. Nemcsak a hőség, hanem a párásság is számít: a magas nedvességtartalmú levegő 35 Celsius-fokon is gyilkos lehet.
Október 31-től közel két hétig tart a minden idők legfontosabb ENSZ-klímacsúcsának nevezett COP26, ahol a világ vezetői eldönthetik, képesek és hajlandók-e tettekre váltani a klímaváltozás elleni harcban tett ígéreteiket. A szakértők szerint már 2030-ig példátlan változtatásokra van szükség a világ működésében, és még így sem biztos, hogy tartható az 1,5 fokos felmelegedési cél.
Évente három százalékkal kell csökkennie a fosszilis energiahordozók kitermelésének ahhoz, hogy reális esélyünk legyen a párizsi klímacélok betartására, derül ki egy friss kutatásból. A koronavírus-járvány által okozott keresletcsökkenés megfelelő pillanat lehet arra, hogy az olaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó vállalatok stratégiát váltsanak.
Csak rajtunk múlik, hogy a következő évezredben az Édenkertben vagy a Mad Maxben él majd az emberiség. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése lesújtó jövőképet fest, és arra figyelmeztet, hogy a tétlenség végzetes következményekkel járhat. Az államoknak, a cégeknek és a magánembereknek is cselekedniük kell.
A Föld éghajlata 34 millió éve lényegesen hidegebbre fordult, ami a sarki jégtakarók kialakulásához vezetett. Egy új kutatás szerint az átalakulást a szén-dioxid-szint változása okozta, és ez ismét rávilágít az üvegházhatású gáz éghajlatformáló szerepére.
Egy friss kutatás szerint a korábbi csúcsokat akár 5 Celsius-fokkal is megdöntő hőhullámok a következő három évtizedben kétszer-hétszer valószínűbbek lesznek. Ha viszont sikerül radikálisan visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást, az extrémitások kockázata akár 80 százalékkal is kisebb lehet.
Svájci kutatók kontinentális léptékű, megfigyeléseken alapuló statisztikai modelljei szerint amennyiben az erdősültség egységesen 20 százalékkal növekedne Európában, akkor az nem csak a téli csapadékmennyiséget emelné, de mivel megváltozna a szélklíma, a nyári esőzések is jóval gyakoribbá válnának.
Egy új tanulmány szerint aggasztó trend figyelhető meg a Föld felmelegedésében. Az energiaegyensúly-hiány a korábban sejtettnél sokkal rosszabb lehet, így a jelenség következményei is súlyosabbak lehetnek.
Jégdarabokat köpködő pusztító forgószél rombolta földig csütörtökön a magyar határtól 100 kilométerre fekvő cseh kisvárost, Hodonínt és környékét. Bár az európai tornádók ritkábbak, és nem is annyira pusztítók, mint az észak-amerikaiak, az évente észlelt tornádók száma folyamatosan nő, így mi sem számíthatunk sok jóra.
Az éghajlatváltozás negatív közegészségügyi hatásai leginkább Közép- és Dél-Amerika, valamint Ázsia országaiban jelentkeznek, de a világ más részein is hasonló a helyzet.
A fosszilis üzemanyagok fokozatos kivonását, fenntarthatósági forradalmat, globális erdősítést és az állattartás mérséklését sürgeti a PIK. A világ legjelentősebb klímavédelmi testülete által összeállított 400 környezetvédelmi és kibocsátás-csökkentési forgatókönyvből 20-at találtak részben használhatónak.
Vajon a technológiai fejlődéssel vagy az önmérséklettel kerülhetjük el a Földet fenyegető klímakatasztrófát? Egy új jelentés szerint a gazdagoknak nagyobb részt kéne vállalniuk a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséből. Ennek az életmódváltás lehet az egyik legjobb módja.
Kevésbé karakteres, átlagos ízű főzetekké silányulhatnak a világ legjobb etióp kávéi. A klímaváltozásra érzékenyebb fajták termőterülete az évszázad végére 40 százalékkal csökkenhet, és a megmaradó cserjékből is csak gyengébb minőségű kávét főzhetünk.
A mérsékelt övi ciklonoknak gyakran már csak a déli ága érinti a Kárpát-medencét, ami sok esőt nem hoz magával, de erős szelet igen – mondta Bozó László meteorológus, aki arról is beszélt, hogyan lehet felkészülni a változásokra.
Több héttel megrövidülhet a tavasz és az ősz, és a hosszabb nyarak miatt megnőhet az északi félteke átlaghőmérséklete is.
A szervezet minden olyan tudományterület kutatóit igyekszik összefogni, amelynek valamilyen módon köze van az éghajlatváltozás tanulmányozásához. Áprilisban jön az első nagy magyar klímakonferencia, amelyre főként fiatal kutatók jelentkezését várják.
Egy új kutatás ellentmond azoknak a korábbi eredményeknek, amelyek 6 ezer évvel ezelőttől az ipari forradalomig lehűlő tendenciát találtak, ez pedig feloldhatja a valós múltbéli éghajlat és a klímamodellek közötti látszólagos ellentmondást. A globális felmelegedés miatt az elmúlt 125 ezer év legmelegebb éghajlata várhat ránk a következő években.
Az USA visszalép a párizsi klímaegyezménybe, benn marad az ENSZ egészségügyi világszervezetében, a WHO-ban, és leállítja a Keystone XL olajvezeték építését. A frissen beiktatott elnök emellett felülvizsgáltatja a Trump-adminisztráció több mint száz környezetvédelmi és közegészségügyi intézkedését.
A dél-argentínai Martillo-szigeten királypingvinek próbálják megvetni a lábukat, egyelőre kevés sikerrel. Senki sem tudja, hogy kerültek oda, honnan jöttek, és hányan vannak.
Mit jelent az új amerikai elnök beiktatása a bolygóra nézve? Energiahajó rendezvénysorozatunk harmadik, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
Sokáig teljes civilizációk bukását írták a klímakatasztrófák számlájára, de egyre több részlet derül ki arról, hogy a korábbi éghajlatváltozások csak felerősítették az amúgy is folyamatban lévő társadalmi válságokat. Az újkori kis jégkorszak példái alapján az innovatív és együttműködő nemzetek nemcsak túlélhetik a krízist, de meg is erősödhetnek a klímaharcban.
Hároméves huzavona után az USA lett a világ első nemzete, ami hivatalosan is kihátrált a 2015-ös párizsi klímaegyezményből.
Egy friss tanulmány szerint a mikroorganizmusok a gyorsuló globális felmelegedés miatt szaporodtak el a felszíni vizekben, de a kutatók még nem tudják pontosan megmondani, hogy miért csak elefántok pusztultak el az Okavango-deltában.
Az elmúlt tizenöt évben egyre fogy északon a jégréteg, a melegedő víz miatt ráadásul alulról folyamatos az olvadás, télen sem áll le. A meleg tengeri áramlatok mostanra nagyobb jégveszteséget okoznak, mint a légkör felmelegedése.
A januártól augusztus végéig tartó periódusok közül az idei számít a második legforróbb időszaknak globálisan is. Amerikai kutatók statisztikai elemzései szerint 2020 nagy valószínűséggel a legmelegebb öt esztendő közé tartozik.
A Klímaváltozás és Magyarország című friss tanulmánykötet szerzői arra keresik a választ, hogy milyen hatásai lehetnek az éghajlatváltozásnak a Kárpát-medencében, hogyan lehet és érdemes alkalmazkodni a természetben zajló folyamatokhoz; miként adaptálható az ökológiai szemlélet a jogrendbe; és miért halogatjuk a cselekvést.
Ha a békát forró vízbe dobják, azonnal kiugrik belőle. De ha hideg vízbe teszik, és lassan melegítik, fokozatosan hozzászokik a változó körülményekhez, és a végén megfő. A globális felmelegedéssel ugyanez vár az emberiségre is.
Kis Anna, az ELTE TTK Meteorológiai tanszékének meteorológusa a Másfélfok című klímapolitikai oldalon elemezte az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban előforduló időjárási anomáliát és a védekezés természetközeli megoldásait.