éghajlatváltozás

Mielőbb le kell állnunk az olaj-, földgáz- és szénkészletek kiaknázásával, ha 1,5 fokon akarjuk tartani a felmelegedést

Évente három százalékkal kell csökkennie a fosszilis energiahordozók kitermelésének ahhoz, hogy reális esélyünk legyen a párizsi klímacélok betartására, derül ki egy friss kutatásból. A koronavírus-járvány által okozott keresletcsökkenés megfelelő pillanat lehet arra, hogy az olaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó vállalatok stratégiát váltsanak.

Radikális változtatásokkal még elkerülhetjük a katasztrófát, de ha nem sikerül, élhetetlen pokollá válik a Föld

Csak rajtunk múlik, hogy a következő évezredben az Édenkertben vagy a Mad Maxben él majd az emberiség. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése lesújtó jövőképet fest, és arra figyelmeztet, hogy a tétlenség végzetes következményekkel járhat. Az államoknak, a cégeknek és a magánembereknek is cselekedniük kell.

Nagyon úgy tűnik, hogy az utolsó jégkorszak óta nő a globális átlaghőmérséklet a Földön

Egy új kutatás ellentmond azoknak a korábbi eredményeknek, amelyek 6 ezer évvel ezelőttől az ipari forradalomig lehűlő tendenciát találtak, ez pedig feloldhatja a valós múltbéli éghajlat és a klímamodellek közötti látszólagos ellentmondást. A globális felmelegedés miatt az elmúlt 125 ezer év legmelegebb éghajlata várhat ránk a következő években.

A történelem arra tanít, hogy találékonysággal és együttműködéssel túl lehet élni a klímakatasztrófát

Sokáig teljes civilizációk bukását írták a klímakatasztrófák számlájára, de egyre több részlet derül ki arról, hogy a korábbi éghajlatváltozások csak felerősítették az amúgy is folyamatban lévő társadalmi válságokat. Az újkori kis jégkorszak példái alapján az innovatív és együttműködő nemzetek nemcsak túlélhetik a krízist, de meg is erősödhetnek a klímaharcban.

Alulról is olvad az Arktisz jege

Az elmúlt tizenöt évben egyre fogy északon a jégréteg, a melegedő víz miatt ráadásul alulról folyamatos az olvadás, télen sem áll le. A meleg tengeri áramlatok mostanra nagyobb jégveszteséget okoznak, mint a légkör felmelegedése.

A nyakunkon vannak a szúnyogok és a kullancsok terjesztette új járványok

Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.

Minél többet járatjuk a légkondicionálót, annál melegebb lesz a Földön

A mai légkondicionálók működtetése szinte ontja az üvegházhatású gázokat, emellett felforralja a nagyvárosok levegőjét is, jelentős mértékben fokozva a globális felmelegedést. A következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény. Ha sikerülne hatékonyabbá tenni a technológiát, az önmagában jelentősen visszafogná a kibocsátást.

Drasztikus életmód-változtatással néhány éven belül csökkenthetnénk a klímaváltozás hatásait

Miközben van, aki szerint rég késő tenni a globális felmelegedés emberiséget fenyegető hatásai ellen, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának első előadója a Qubitnek elmondta: lényegesen kifizetődőbb lenne az emisszió-csökkentésért fizetni, mint a tétlenség híján elkerülhetetlenné váló szenvedésért.

Hőhullám Stockholmban, árvizek Zágrábban – városokra bontották a klímaváltozás hatásait egy új tanulmányban

Prágában brutális kánikula, Dublinban pusztító árvíz, Madridban extrém aszály – sorolja a 2050 után várható fejleményeket a legfrissebb klímaforgatókönyv. Dél-Európa szárazabb, Észak-Európa melegebb lesz, Közép-Európa városait hőhullám izzasztja, az egyenetlen csapadékeloszlás pedig leginkáb Nagy-Britanniát fenyegeti áradásokkal.