Létező íróktól nem létező könyveket ajánlott olvasóinak nyárra a Chicago Sun-Times hétvégi melléklete. A lista szerzője AI-t használt, a lap most magyarázkodhat.
Káosz, balesetek, tüzek, halálos áldozatok: 1928 júliusa közel száz évig tartotta a hazai melegrekordot. Korabeli beszámolók alapján rekonstruáltuk, mi történt ebben a hónapban, hogyan élték meg és mivel magyarázták az emberek a 40 fokos kánikulát.
Készülhetünk az újabb hőhullámra, ami szinte törvényszerűen hozza magával a hőségriasztást is. De mit jelentenek pontosan a különböző színű és osztályú riasztások?
Ahogy jön az uborkaszezon, az ablakokban egyre-másra bukkannak fel a befőttesüvegek, de az, hogy miből készül a tökéletes kovászos uborka, legalább annyira érzelmi ügy, mint amennyire mikrobiológiai.
Az igazi menők nem triplaszaltóval és krokodilos úszógumival nyűgözik le a strandok népét, hanem olyan minőségi olvasnivalóval, aminek láttán még a flegma lángosos is haptákba vágja magát. Íme a legádázabb strandkönyvek a Qubit szerzőinek ajánlásával.
Ki hogyan próbál megküzdeni a meleggel? Olvasóink tuti tippjei közül válogattunk.
Viszont ez nem azt jelenti, hogy a probléma ne lenne valós. A kutatók inkább a becslések és a modellek finomhangolását javasolják.
Az 1987-ben született egyezmény a kutatók szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy csak 2037-re melegedjen fel annyira a sarkkörök klímája, hogy nyaranta teljesen elolvadjon az összes hó és jég az Északi-sarkon.
Az extrém felmelegedés nemcsak a mezőgazdaságnak káros, egészségügyi problémákat is okoz és akár az energiatermelést is veszélyeztetheti.
A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat adatai szerint 2022-ben a kontinens átlaghőmérséklete az utóbbi három hónapban 0,4 Celsius-fokkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor.
Tízből kilenc rendszergazda és a Virgin Media azt tanácsolja az internetezőknek, hogy védjék meg a routert a hősugárzástól. És a Napnál erősebb hősugárzó testet ezen a nyáron nehéz elképzelni.
Svájci kutatók kontinentális léptékű, megfigyeléseken alapuló statisztikai modelljei szerint amennyiben az erdősültség egységesen 20 százalékkal növekedne Európában, akkor az nem csak a téli csapadékmennyiséget emelné, de mivel megváltozna a szélklíma, a nyári esőzések is jóval gyakoribbá válnának.
Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfokon kedden megjelent elemzésben öt évtized hőmérsékleti adatait hasonlította össze.
Több héttel megrövidülhet a tavasz és az ősz, és a hosszabb nyarak miatt megnőhet az északi félteke átlaghőmérséklete is.
A januártól augusztus végéig tartó periódusok közül az idei számít a második legforróbb időszaknak globálisan is. Amerikai kutatók statisztikai elemzései szerint 2020 nagy valószínűséggel a legmelegebb öt esztendő közé tartozik.