Magyarországon lőhettek le egy fokozottan védett, nehéz életű keselyűt

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Gyanús GPS-adatokat küldött Magyarországról egy nyomkövetővel jelölt barátkeselyű – riasztotta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MME) egy bolgár természetvédő szervezet, a Green Balkans a múlt héten.

A megadott koordinátákon az MME méreg- és tetemkereső egysége és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei Carlo, a keresőkutya segítségével megtalálták a madár jeladóját egy folyóparton.

A nyomkövető adataiból kiderült, hogy a jeladó helyétől néhány kilométerre meglőhették a madarat, és a keresőkutyás egység is erre utaló nyomokat talált. A rendőrséget értesítették, a helyszínelésen rögzítették a nyomokat és DNS-mintát is vettek a jeladóról, így az MME reményei szerint sikerülhet felelősségre vonni az elkövetőt.

Carló a megtalált jeladóvalFotó: MME Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Kipusztult, visszatelepítették

A barátkeselyű hatalmas madár, testhossza 100-110 centiméter, szárnyfesztávolsága 250-300 centiméter lehet, tömege pedig 7,5-12,5 kilogramm. A tojó kicsivel nagyobb, mint a hím. Feje csupasz, tollruhája sötétbarna. Igazi dögevő, csak ritkán zsákmányol kisebb hüllőket, emlősöket.

Egyike az Európában őshonos négy keselyűfajnak, amelyek több országból, így Magyarországról is az illegális mérgezések és lelövések, valamint a természetes élőhelyek és táplálékforrások csökkenése miatt pusztultak ki. Bulgáriában utoljára az 1950-es években történt ismert barátkeselyű-fészkelés, és 1985-ben hivatalosan is kipusztulttá nyilvánították. 

Azonban a Bright Future for Black Vulture természetvédelmi projekt keretében több tucat repatriált barátkeselyűt engedtek szabadon az elmúlt években, így jelentősen elkezdett javulni a faj helyzete. A projekt hatalmas sikere, hogy idén tavasszal három pár is fészkelni kezdett Bulgáriában, így több mint fél évszázad után telepedhetett meg újra a faj a balkáni országban.

Barátkeselyű (Aegypius monachus)Fotó: Juan Lacruz/Creative commons license

Ichera élete

A szóban forgó, Ichera nevű barátkeselyűnek eddigi rövid élete igen viszontagságosan alakult: természetes fészekből kelt ki 2019-ben Spanyolországban, ahol még abban az évben elütötte egy autó. Helyi madárvédők megmentették, majd 2020-ban a visszatelepítési program keretében Bulgáriába szállították, ahol féléves repatriáció után idén márciusban engedték szabadon. 

Az elengedése után egy hónapig Bulgáriában vándorolt, majd északnak vette az irányt, és Szerbián és Románián keresztül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe érkezett, ahol három nappal megérkezése után eltűnt.

A barátkeselyű fokozottan védett faj, így elpusztítása orvvadászatnak és természetkárosításnak minősül. Az MME rendkívül sajnálatosnak nevezte, hogy a nemzetközi természetvédelmi erőfeszítések ellenére a 21. században – több másik veszélyeztető tényező mellett – még mindig jelen van a védett fajok orvvadászata is Magyarországon.

2021: a barátkeselyű-észlelések éve

A keselyűk más dögevőkhöz hasonlóan fontos szerepet töltenek be az élővilágban, az állati tetemek fogyasztásával olyan kórokozók terjedését is szabályozhatják, amelyek súlyos állat- és népegészségügyi problémát jelentenek.

Magyarországon 1932 óta egyetlen alkalommal, 2008-ban figyeltek meg barátkeselyűt, így különösen érdekes, hogy az eltűnt jeladós példány mellett a napokban egy másik példány is feltűnt az Alföldön. Ezen az utóbbi fiatal példányon nem volt gyűrű, így feltehetően természetes fészekaljból származik, és nem kizárható, hogy a jeladós eltűnt madárral együtt vándoroltak északra a Balkán-félszigetről.

Fotó: Creative Commons / Artemy Voikhansky

„Minden szabadon engedett keselyű felbecsülhetetlen értéket képez a Balkán-félszigeten: a madarakat a spanyol Extremadura tartományból szállították Bulgáriába, hogy a rehabilitációs folyamatot követően visszatérjenek a vadonba. Mindent megteszünk, hogy elérjük a célt, sokszor nemzetközi partnerekkel is együttműködünk, például a romániai Milvus szervezet mesterséges etetőhelyeket és folyamatos megfigyelést biztosított az ideiglenesen ott tartózkodó madarainknak, most pedig az MME szakemberei segítették az eltűnt madár felderítését” – idézte az MME közleménye Simeon Marint, a Green Balkans munkatársát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: