Nem érted a szakzsargont? Ne aggódj, így vannak ezzel a tudományos élet képviselői is

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Aki nem foglalkozik barlangkutatással, és az angol nyelvet sem bírja, annak idegenül csengenek az olyan szavak, mint a polje, a nappe, a vuggy, vagy a psammite. A barlangkutatás szakértői mindennap találkoznak ezekkel a kifejezésekkel, így a szemük se rebben, ha hallják őket, de egy kívülálló nem tud mit kezdeni ezekkel az óhéberül hangzó fogalmakkal.

A szakzsargont nemcsak a tudományban használják; egy autószerelő magától értetődő természetességgel mondja, hogy racsnis krova, és egy hifi-kereskedő is magától értetődő természetességgel beszél a belsőbarázda-torzításról. A jelenség mégis az akadémiai szférában a legszembetűnőbb – és ezt nemcsak magánvélemények, hanem egy alapos kutatás is alátámasztja.

Egy nemrég megjelent, a Proceedings of the Royal Society B múlt szerdai számában megjelent tanulmány szerzői 21000 tudományos kutatás kéziratait elemezték. A tanulmány szerzői megállapították, hogy azokra a kutatásokra, amelyeknek zsargon található a címében, más kutatók ritkábban hivatkoznak. A kutatást végző csoport közleménye szerint mind a tudományos közösség, mind a nyilvánosság megszenvedi, ha egy szakmai anyagban túl sok szakkifejezést használnak.

Emlékeztető: hülye vagy

Hillary Shulman, az Ohio Állami Egyetem kommunikációs szakértője szerint a zsargon ugyan problémát jelent, de meghatározott célja is van.

„Az elképzeléseink egyre kifinomultabbak lesznek, és ez érthető módon a koncepcióinkon is érződik. A nyelven belüli nyelv időtakarékos lehet, és a jelentés pontos közvetítésében nyújthat segítséget. Ugyanakkor azzal a kockázattal is szembe kell néznünk, hogy [a zsargon] egyben marcona módon emlékezteti rá az embereket – még a jól képzett kutatókat is –, hogy hiányosak az ismereteik. Ez elidegenítő hatást kelt.”

mondta dr. Shulman a New York Times-nak.

A múlt szerdán megjelent tanulmány szerzői – Alejandro Martínez evolúcióbiológus és Stefano Mammola ökológus, az olaszországi Pallanzában található Nemzeti Kutatási Tanács munkatársai – azt vizsgálták, hogy a szakzsargon használata hogyan befolyásolja a kéziratok idézésének valószínűségét más tudományos folyóiratokban. A kutatáshoz a Web of Science platformot használták; innen gyűjtötték össze az elemzéshez használt kéziratokat, szám szerint 21486-ot.

A barlangkutatás dr. Martínez szerint zsargonokban gazdag kutatási terület. Ennek részben az az oka, hogy a terület számos kutatót vonz – antropológusokat, geológusokat, zoológusokat és ökológusokat –, akik mindannyian a saját terminológiájukat használják. Mindannyian a saját kutatási területük iránt érdeklődnek: egyesek a barlangfestmények, mások a poloskák, megint mások a sziklák összetételének elemzése miatt keresik fel a barlangokat.

Dr. Martínez a barlangászati könyvek és a kapcsolódó tanulmányok átböngészése alapján nagyjából 1500, a barlangkutatásban gyakran használt szakkifejezést gyűjtött össze. Ezután egy saját fejlesztésű programmal kiszámolta a zsargonok arányát a kéziratok címeiben és absztraktjaiban. Az elemzés azt az eredményt hozta, hogy a zsargonban gazdag dolgozatokra jóval kevesebbszer hivatkoztak. A legtöbb, összesen több mint 450 hivatkozást begyűjtő kéziratok címében egyáltalán nem volt zsargon, és az absztraktokban a szavak kevesebb mint 1 százaléka volt az.

Néha hasznos, de inkább törekedjünk az egyértelműségre

Mivel a hivatkozásokra gyakran tekintenek úgy, mint a tudományos eredmények értékmérőjére, dr. Martínez és dr. Mammola szerint célszerű lenne, ha a kutatók kevesebb szakzsargont használnának a kézirataikban. A hivatkozások alacsony száma oda vezethet, hogy a tanulmányaikat nem olvassák el, és nem fognak emlékezni rájuk, ami összességében rossz hír mindenkinek, aki a tudománykommunikációra teszi fel az életét.

Más kutatások ugyanakkor azt az eredményt hozták, hogy a kevésbé gyakran használt szavak – amik szintén a zsargon egy megnyilvánulási formájának tekinthetők – valamilyen szinten hasznosak lehetnek. David Markowitz, az Oregoni Egyetem nyelvpszichológia kutatója a Nemzeti Tudományos Alapítvány csaknem húszezer tanulmányát elemezve arra a következtetésre jutott, hogy azok a tanulmányok, amelyeknek az absztraktja kevesebb közismert szót tartalmazott, nagyobb eséllyel szerzett támogatási forrásokat.

Azt Markowitz is elismerte, hogy a zsargon használata nem feltétlenül társul negatív következményekkel. Ugyanakkor Sabine Stanley, a Johns Hopkins Egyetem bolygókutatója szerint a tudománykommunikáció közérthetőségének mindig a tudomány egyik legfontosabb célkitűzésének kell lennie.

„Fontos, hogy hátralépj, és tudósként emlékeztesd magad arra a kérdésre: hogyan magyaráznám el azt, hogy mit csinálok, egy olyan embernek, aki nem azzal foglalkozik a nap 24 órájában, a hét minden napján, mint én?”

– mondta Stanley a New York Times-nak.

Stanley nemrég részt vett az Amerikai Geofizikai Unió éves ülésén. Az ülésen részt vevőket arra kérték, hogy úgy magyarázzák el a tudományos eredményeiket, hogy csak az angol nyelvben leggyakrabban előforduló ezer szót használják. Stanley-nek a Mars InSight leszállóegységről kellett előadást tartania, amelynek a következő címet adta: A Betekintésnek Nevezett Űrszámítógép Tavaly a Vörös Világban Landolt; Íme, Itt Vannak Az Eddigi Megállapításaink (A Space Computer Named In Sight Landed on the Red World Last Year and Here Is What We Found So Far.)

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: