AI vagy MI, vagy mi?
Mi alapján dől el, hogy emmízünk vagy éjájozunk? Hogyan alakítja a nyelvet az internet? Aki ragaszkodik a magyar rövidítéshez, a PC-t is SZG-nek hívja? Megannyi kérdés, pedig a válaszok nem is olyan bonyolultak.
nyelv
Két magyar kutató elkezdte feltárni, mire jó a zeneterápia
Tényleg javítja a zene a nyelvkészséget? Hogyan lehet ezt kutatni? És mi alapján válasszon egy szülő fejlesztő tréninget a gyerekének? Aki válaszol: Honbolygó Ferenc és Kertész Csaba pszichológusok.
„Ilyen kicsi fejben hogy férhetne el annyi tudás?”
Rengeteg tévhit övezi a többnyelvű gyerekek fejlődését, és sok a megválaszolatlan kérdés. Később kezd el beszélni, aki többnyelvű családban nő fel? Mindegyik nyelven elérhető a gazdag szókincs? Mit lehet kezdeni a többnyelvűségből fakadó szorongással? Máté Zita kézikönyvet írt a sokszínű nyelvi neveléshez.
Több száz órán át hallgatták bonobók kiáltásait, és az emberi nyelv egyik alapelvét fedezték fel bennük
Az emberi nyelv egyik legfontosabb jellemzője, hogy egyes hangok kombinálásával azoknak új értelmet lehet adni. Kutatók most bonobóknál azonosították ezt az alapelvet, de nem sikerült minden szakembert meggyőzniük.
A ChatGPT csökkenti a nyelvi sokszínűséget, és ezzel rengeteg kárt okozhat
A nagy nyelvi modellek használata uniformizálja a nyelvet és eltünteti az egyéni hangokat, ami negatív hatással lehet a nyelvi örökség, a kulturális gazdagság megőrzésére, állítja egy amerikai kutatócsoport.
Egyetlen fehérje indíthatta be a beszélt nyelv kifejlődését az embereknél
Megtalálták az első olyan, a beszédhez kötődő variánst, amely a modern emberben megtalálható, de a neandervölgyi és gyenyiszovai rokonainkból még hiányzott.
Egy 6500 évvel ezelőtti kaukázusi népcsoporthoz nyúlik vissza az indoeurópai nyelvcsalád eredete, állítja egy archeogenetikai kutatás
Nyelvészek és régészek évtizedek óta vitáznak az indoeurópai nyelvek eredetéről, amiket ma a Föld lakosságának közel 40 százaléka anyanyelvi szinten beszél. Egyelőre a friss kutatás sem győzött meg mindenkit.
Az emberi agy szó szerint egy szempillantás alatt képes feldolgozni komplett mondatszerkezeteket
A hagyományos elméletek szerint az agyunk egymás után dolgozza fel a szavakat, de a New York-i Egyetem kutatásában már egy alany-állítmány-tárgy szerkezet felismeréséhez is csak 125 milliszekundumra volt szükség.
A mesterséges intelligencia a szemünk előtt írja át, hogyan zajlik az oktatás és a számonkérés a magyar egyetemeken
Másfél évvel a ChatGPT megjelenése után ott tartunk, hogy a hazai felsőoktatási intézmények diákjai egyre gyakrabban adnak le a ChatGPT által írt házi esszét, sőt komplett szakdolgozatot is. Az általunk megkérdezett oktatók szerint a szóbeli és a zárthelyi lehet a megoldás a csalások elkerülésére, de konkrét szabályozás híján sokszor még az sem egyértelmű, hogy mi számít csalásnak.
Mi történik az agyunkban, amikor olvasunk?
Az olvasáskutatásra specializálódó kognitív pszichológusok képalkotó eljárásokkal, statisztikai módszerekkel és a szemmozgások vizsgálatával vonnak le következtetéseket az olvasást kiszolgáló mechanizmusokról. A kulcs: az agyi plaszticitás.
A magyar drukkerek kiszurkolták magukat az Eb-n – de mi a fene az a szurkolás?
A szurkolók avagy drukkerek néha meglepő módon fejezik ki az örömüket vagy a csalódottságukat, de ez a lehető legritkább esetben kötődik a ragadós, fekete szurokhoz. Etimológiai kalandozás, ingoványos talajon.
Hova megy az idő?
Jön? Megy? Eltűnik? Előttünk van a múlt vagy mögöttünk? Miért fentről lefelé rajzoljuk a családfát? Az, ahogyan beszélünk az időről, többet árul el rólunk, mint magáról az időről – ami lehet, hogy nem is létezik.
A kétnyelvű családban élő csecsemők agya már 4 hónapos korban eltér az egynyelvű családban cseperedőkétől
Spanyol és baszk nyelven beszélő szülők gyermekeit hasonlították össze csak spanyolul beszélők csecsemőivel, és kiderült, hogy a kétnyelvű kisgyermekek agyi aktivitása már igen fiatalon eltér.
Egy kisbaba fejére szerelt kamera segített az AI-nak megérteni, hogyan sajátítják el a nyelvet a gyerekek
A féléves Sam sisakkamerája másfél év alatt 61 órányi felvételt készített , és a videók alapján betanított AI-modell 62 százalékot ért el egy nyelvi teszten, míg a pusztán képekből és szövegekből tanuló modell csak 25 százalékot.
Az összetett mondatok bonyolultsága jelenik meg az orángutánok kommunikációjában
Rekurzív szerkezetű hívásaik az emberi nyelvhez hasonlóak, azt viszont még nem sikerült megfejteni, hogy ezek összetett jelentést hordoznának.