Univerzálisnak tűnik a nyelvfeldolgozás agyi hálózata
A Massachussets Institute of Technology kutatói fMRI-felvételek alapján azt állítják, hogy ugyanazok az agyterületek aktiválódnak függetlenül attól, hogy mi az illető anyanyelve.
nyelv
Spiró György Ukrajnáról: A nemzetté válások 200 éves folyamata még nem ért véget
Hiába állítja az ellenkezőjét Vlagyimir Putyin, az ukrán nyelv még véletlenül sem a Szovjetunió felbomlása utáni kreálmány, mondja Spiró György író, műfordító. A CEU Határtalan tudás sorozatának egyik keddi előadója szerint Lengyelország és Szlovákia példája is azt mutatja, hogy a nemzetté válás nem ért véget a 19. századi Európában.
Amióta az ember kinyitotta a száját, azóta káromkodik
Minden nép és kultúra ismeri a káromkodást és a szitkozódást – valószínű, hogy már a neandervölgyiek is eleresztettek egy fűzfán fütyülő rézangyalozást, amikor az ujjukra csaptak a szakócával. De miért káromkodunk?
Miért bal a baloldal, és mitől jobb a jobb?
A politikai oldalak sorsa a francia forradalom idején, Versailles-ban pecsételődött meg: ott döntöttek úgy az egymással szemben álló képviselők, hogy a terem bal és jobb oldalába húzódnak. Ez a felosztás már csak a nyelvi hagyományokból eredően is ingyen muníciót ad a populista politikusok kezébe.
A gombák az emberekéhez hasonló nyelvi rendszerben kommunikálhatnak egymással
A földalatti fonalhálózatban összekapcsolt gombák elektromos jeleket küldenek egymásnak, és ezek matematikai elemzése során kiderült, hogy az aktivitások mintázata és eloszlása az emberi nyelvéhez hasonlít.
A DeepMind mesterséges intelligenciája már egy középiskolás szintjén teljesít szövegértésben
Állampolgári ismeretekből 83,9, pszichológiából 81,8 százalékos eredményt ért el az eddigi leghatékonyabb nyelvi AI-modell, a Gopher a középiskolai teszteken. Matekból és fizikából kell még javítani.
Etológiai szenzáció: a kutyák agya különbséget tesz az emberi nyelvek között
A csecsemők még azelőtt képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket, hogy megtanulnának beszélni. Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a legkorábban háziasított társállatok is képesek-e ilyen teljesítményre. Az agyi képalkotó eljárások eredményei azt mutatják, hogy igen, csak kissé másképp, mint az emberek.
A végletesen elavult oktatási módszerek és a motiváció hiánya miatt nem beszélnek a magyarok idegen nyelveket
A magyarok több mint fele egyetlen idegen nyelvet sem beszél, ezzel az EU-ban az utolsó előtti helyen állunk. Ami még szomorúbb, a fiatalok 38 százaléka nem is akar nyelveket tanulni. A helyzeten csak egy nyelvoktatási, sőt átfogó oktatási reform segíthetne, de mivel annak csak tízéves távlatban lenne eredménye, a politikának nem érdeke a változás.
Miért van többféle modellje a világnak, és mi a zűr az alternatív világokkal?
A természetes nyelv jelentéstanában fontos, sőt elengedhetetlen szerepet játszanak az alternatív univerzumok, de ne gondoljuk, hogy ha sok-sok alternatív világot feltételezhetünk, az egy csapásra minden problémánkat megoldja. Sőt, ahogyan lenni szokott, egy csomó új problémát hozhat magával, írja Kálmán László nyelvész.
Nem érted a szakzsargont? Ne aggódj, így vannak ezzel a tudományos élet képviselői is
Több tízezer tanulmány elemzése után kijelenthető, hogy a barlangkutatók zsargonját nagyjából annyira értik a civilek, mint az Altamira-barlangot kipingáló ősemberek nyelvét. Pedig a tudományos eredmények fontosságának megértetésében nagy szerepet játszik a kommunikáció is.
Oltakozunk, oltakozgatunk?
Az oltakozni igéről szóló korábbi cikkünkhöz hozzászólók elsöprő többsége azzal foglalkozik, hogy „létezik-e” a szó, esetleg azzal, hogy ha igen, milyen a stílusértéke. A szakmai kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy mit mond ez a jelenség a nyelv szerkezetéről, a nyelvtudás mibenlétéről, ha úgy tetszik: arról, hogy mi van a fejében annak, aki tud magyarul.
Miért bántja a fület az a szó, hogy oltakozik?
Az olyan kifejezések, mint az oltakozik, réges-régi magyar részekből állnak, és szabályosan vannak megalkotva, egyesek szerint viszont nem léteznek, sőt „nincsenek magyarul”. Milyen határt súrolnak vagy akár lépnek át? Milyen titok rejlik itt? Kálmán László nyelvész az oltakozás nyomában.
Műnyelvet nyomtattak a Leedsi Egyetemen
Brit tudósok 3D-nyomtatással hozták létre a nyalógépet, amely hűen másolja a nyelv bonyolult felületét, nedvességét és textúráját. A műnyelvvel egyelőre a koronavírus miatt nehezen végrehajtható terméktesztek megkönnyítését várják, de a szájszárazság elleni gyógyszerek fejlesztésében is áttörést várnak tőle.
Ha van apa ~ anya és apu ~ anyu, akkor miért nincs puli ~ nyuli és paripa ~ nyaripa?
Amikor az esetalapú okoskodásban az esetek adatbázisban precedenseket keresünk, viszonylag könnyű dolgunk van, mert csak azokat a hasonlóságokat kell figyelembe vennünk, amiknek igen magas a típusgyakorisága, vagyis amik nagyon sok eltérő precedensben játszanak fontos szerepet.
A diszlexiának nem genetikai, hanem nyelvi okai lehetnek
A japán, kínai, olasz és finn diákok körében kevesebb a diszlexiás, mint az angol vagy magyar anyanyelvűek között. Sokan nem is tudják, hogy diszlexiások, amíg el nem kezdenek angolul tanulni.
Pereskedésig fajuló vita robbant ki a nyelvészek között egy kitalált állat miatt
Jean Berko Gleason 1958-ban alkotta meg a wugokat, hogy rájöjjön, hogyan tudnak ismeretlen szavakat toldalékolni a gyerekek. A fejlődési pszicholingvisztika szenzációjából 60 évvel később mém lett, a wugok tulajdonjogáról pedig nyelvészek és ügyvédek folytatnak késhegyre menő vitát.
A nyelvészet és a precedensjog
A precedensalapú okoskodás előfeltétele a korábbi tapasztalatok tárháza, vagyis egyfajta adatbázis, ami ezeket a tapasztalatokat valamilyen kereshető formában tartalmazza. Ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, az egész nyelvelsajátítást ennek az adatbázisnak az építgetésével azonosíthatjuk.
Jézus mesterséges intelligencia formájában támadt fel, de egyelőre nincs a helyzet magaslatán
Nagy utat tett meg a számítógépes szövegalkotás, amióta napvilágot láttak Théo Lutz első gépversei. De vajon írhat értelmes szövegeket egy modern algoritmus? Milyen út vezetett a regényelemző kézműves minikódoktól a big data alapú szöveggyárak istenkomplexusáig?
-ban/-ben vagy -ba/-be? Megoldjuk okosba!
A magyarban a -ba/-be már réges-régen betölti az általános határozóalkotó toldalék szerepét. Nem természetes, hogy ez a szerepe más esetekre is átterjedjen? Hát hogy a mennydörgős ménkűbe ne!
Az aperitif törzstől a vécépapír-bűnözésig: megjelent a magyar karanténszótár
A maradjotthonka, a maszkdivat, a járványszett és a maszkot is magába foglaló trikini jellemzi leginkább a koronasikket! A home office-ban töltött napot feldobhatja a karanténkovászolás, az esti karantorna után pedig jöhet a karantinivel kísért covideo-party. Veszelszki Ágnes nyelvész szótárba rendezte a járvány alatt létrejött új szavakat.
Elon Musk szerint öt éven belül elfelejthetünk beszélni
A Tesla-tulajdonos vasember szerint hamarosan nem lesz többé szükség nyelvekre, és legfeljebb hobbiból lesz valamilyen értéke a kimondott szónak. Egy agyba ültetett chippel egyszerűbb és gyorsabb lesz a kommunikáció, mint valaha.
A szótárakat is rekordgyorsasággal írja át a koronavírus
A COVID-19 mozaikszót februárban alkották meg, egy hónappal később pedig már a Merriam-Webster szótárba is bekerült. Az informálás mellett közegészségügyi szerepe is van a járványhoz kötődő szavak terjedésének. Persze kérdés, hogy közülük melyiket használjuk majd még öt év múlva is.
Az Agora szabadegyetemen kiderült, hogyan kell hazudni: elég beszélni hozzá
Megvan az a vicc, hogy két politikus találkozik, és azt hazudják egymásnak, hogy jó reggelt? Az Agora szabadegyetem első előadása a szavak erejét, hamisságát és igazságát járta körül péntek este a Nyitott Műhelyben.
13+1 vadonatúj szó, amivel a Merriam-Webster szótár idén megörvendeztette a világot
Nevet kaptak végre a csatornát eldugaszoló, zsírból és szemétből álló szörnyek; politikailag korrekt jelentésbővülésen ment át a they 'ők'; kanonizálták azt a szót, hogy szabadulószoba; az aputest után pedig megszületett az apuvicc kifejezés.
A mesterséges intelligencia megfejtett egy elfeledett ősi nyelvet
Az egyre pontosabb gépi fordítás már nemcsak angolról magyarra működik, de ismeretlen nyelveket is képes kezelni. Amerikai kutatók először fejtettek meg automatikusan egy több mint 3000 éves nyelvet.
Ott van a nyelved hegyén, de nem tudod kimondani? Nem vagy egyedül!
Mindannyiunkkal előfordul, hogy egy-egy teljesen hétköznapi szó kimegy a fejünkből, de már majdnem eszünkbe jut. A jelenség utalhat valami komoly bajra is, de nem kell rögtön aggódni: teljesen normális, hogy már megint tepsiütőnek hívtad a serpenyőt, sőt, ha tornáztatod egy kicsit az agyad, még jót is tehet az, ha egy szó a nyelved hegyén van, mégsem tudod kimondani.
Ady Endre és az MTA is kevés ide: máig akadnak hívői a japán-magyar rokonságnak
A 20. század felé közeledve a japán és a magyar nép egymás iránti kölcsönös érdeklődése igazi őrületbe csapott át: továbbgondolták a hun-magyar sztorit, és közös múltat, sőt nyelvrokonságot fabrikáltak maguknak.
El tudod mondani egy szóban, milyen szaga van a fűnek?
Arisztotelész óta elfogadott tézis az érzékek hierarchiája: látás, hallás, tapintás, szaglás, majd ízlelés. De vajon tényleg ennyire univerzális az emberi érzékelés hierarchiasorrendje? A válasz nem, különösen, ha a különböző nyelvek tükrében vizsgáljuk a kérdést.
Hölgyeim és uraim, íme a Google Translate atyja: Ludwig Wittgenstein
Vannak ismert emberek, akikről nem is hinnénk, mi mindent találtak fel. Az még hagyján, hogy állítólag Isaac Newtonnak köszönhetjük a macskaajtót, az viszont igazi világszám, hogy a Google fordítóprogramja mögött az 1951-ben elhunyt osztrák filozófus, Ludwig Wittgenstein áll.
Justice, misinformation, toxic: megválasztották a tavalyi év szavait
Az igazságtól a toxikusságig terjed a különféle tudományos műhelyek által kiválasztott év szavainak skálája.
Lassan megértjük a magyar mondattant – vagy lassan értjük meg?
Valóban szabad egy magyar mondat szórendje, pontosabban a mondatrészek sorrendje? Akkor miért nem mondunk olyat, hogy Mindig Jóska levitte a szemetet a szelektívbe? Kálmán László, az MTA nyelvésze elmagyarázza.
Javul egy nyelv, amikor változik?
Létezik nyelvi evolúció? Fejlődik egyáltalán egy nyelv? És mi köze az emberek rokonságának a nyelvek rokonságához?
Alfaszor vagy alfászor – mindegy? Paradigmaváltás a nyelvészetben
Feltűnő, hogy a nyelv felfogásában történő változás mennyire párhuzamos a gondolkodás felfogásában történővel. Kálmán László a nyelvészeti paradigmaváltás hátteréről.
Hát a Feri? Bent van a házba, de meg van halva!
Lőttök? Bealszik? Ráír? Hát-tal kezdett mondat? Kálmán László, az MTA nyelvésze nyelvi babonákról, mondvacsinált szabályokról, stigmatizált szokásokól, helyesről és helytelenről, deskriptív és preskriptív nyelvészetről, és arról, milyen nehéz a dolga ma egy pedagógusnak. Vágod?
A régens és a csápjai: mit jelent az a szó, hogy figyel?
Hogyan kell azt elképzelni, amikor egy szóból csápok lógnak ki? És mit jelent az atomizmus és a holizmus, amikor a szavak „jelentéséről” beszélünk? Kálmán László, az MTA nyelvésze elmagyarázza.
Vonzás és választás
Egészükben kellene szemlélnünk a vonzatos szerkezeteket, nem úgy, mint a Napot a bolygókkal, vagy az atommagot az elektronokkal. Mondhatjuk például, hogy elnevezésre méltó jelenségekre utaló állandósult szerkezettípusok.
Minden tizedik majmot ebben az erdőben láttak. Vagy látták?
Hogy viselkedik az angolban az, hogy 'both'? És a magyarban az, hogy 'minden'? Kálmán László, az MTA nyelvésze rossz hírekkel szolgál azoknak, akik szabályokkal írják le a nyelvi szerkezeteket.
Kék a tenger vagy zöld? Attól függ, milyen nyelven!
József Attila annak idején késhegyre menő vitát folytatott a tenger színéről, ami Homérosz szerint se nem kék, se nem zöld, hanem vörös. Ideghártya ide, receptorok oda, a tudomány mai állása szerint a nyelvnek sokkal több köze van a színek érzékeléséhez, mint gondolnánk.
Itt egy teszt, ami megtippeli, milyen angolt beszélsz, és mi az anyanyelved
Jó játék az angoltudással az alábbi teszt, amiben nincsenek rossz válaszok, de lehetnek vicces eredmények.
Értsük meg egymást!
A jelentés fogalmát nem célszerű a megértés sokféle menetéhez és mibenlétéhez kötni. Ezek szerint tehát valami máshoz kellene lehorgonyozni? Vagy hagyjuk meg ilyen lazának? Vagy mondjunk le róla teljesen?
Jelentés a jelentésről
Nagy bajban vagyunk: a magyar jog nagyon alapvető kérdésekben, a szövegek értelmezésében olyan fogalmakra épül, amiknek a leírását jól ellenőrizhető, tételes formában sehol sem találjuk meg.
1,5 millió évvel korábban alakulhatott ki a nyelv, mint hitték: lehet, hogy már a Homo erectus is beszélt
Egy amerikai nyelvészprofesszor szerint az 1,8 millió éve feltűnő Homo erectus már hajókat épített és szigetekre utazott, ehhez pedig szüksége volt nyelvi kommunikációra.
Ahány szó, annyi szófaj?
A legtöbb nyelvész alábecsüli annak a jelentőségét, hogy mennyire eltérően viselkednek az egyes szavak, szócsoportok. Ha valóban aszerint osztályoznánk őket, hogy milyen környezetekben fordulnak elő, kis túlzással minden szó külön szófajt alkotna.
Kübit? Kibit? Kjúbájt? Hogyan mondjuk azt, hogy Qubit?
Itt a válasz 2018 legégetőbb kérdésére. És nem 42.
Hivatalos: a magyar a világ egyik legnehezebb nyelve
Legalábbis ha angol anyanyaelvűek próbálják megtanulni. Az amerikai kormány diplomatáit idegen nyelvre oktató cég, az FSI a 4+-os, nukleáris nehézségű nyelvek közé sorolja a magyart, aminél csak öt nehezebb létezik a világon.
A fake news lett az év szava
A Collins szótár toplistáján szerepel még a fidget spinner, az insta és a unicorn is.