George Bumann ezer éve járja a Yellowstone-t, egykor vadász volt, ökológusként végzett, egyébként szobrász, ebből is él. Első, Fültanúként a vadonban című könyvében gyakorlati tanácsokat ad annak, aki szeretne megtanulni állatul – és ehhez még csak nem is kell a Yellowstone-ban élni, elég nyitott füllel járni a várost.
Az alkalmazott nyelvész a 12. Qubit Live-on elmondta: a chatbotok által használt modellek a nyelv lenyomatai számokban és valószínűségekben. Egy saját modellhez rengeteg pénzre és emberre van szükség, de a ChatPuli már üzemel – Ligeti-Nagy előadása már videó és podcast formájában is elérhető.
Mi alapján dől el, hogy emmízünk vagy éjájozunk? Hogyan alakítja a nyelvet az internet? Aki ragaszkodik a magyar rövidítéshez, a PC-t is SZG-nek hívja? Megannyi kérdés, pedig a válaszok nem is olyan bonyolultak.
Tényleg javítja a zene a nyelvkészséget? Hogyan lehet ezt kutatni? És mi alapján válasszon egy szülő fejlesztő tréninget a gyerekének? Aki válaszol: Honbolygó Ferenc és Kertész Csaba pszichológusok.
Rengeteg tévhit övezi a többnyelvű gyerekek fejlődését, és sok a megválaszolatlan kérdés. Később kezd el beszélni, aki többnyelvű családban nő fel? Mindegyik nyelven elérhető a gazdag szókincs? Mit lehet kezdeni a többnyelvűségből fakadó szorongással? Máté Zita kézikönyvet írt a sokszínű nyelvi neveléshez.
Az emberi nyelv egyik legfontosabb jellemzője, hogy egyes hangok kombinálásával azoknak új értelmet lehet adni. Kutatók most bonobóknál azonosították ezt az alapelvet, de nem sikerült minden szakembert meggyőzniük.
A nagy nyelvi modellek használata uniformizálja a nyelvet és eltünteti az egyéni hangokat, ami negatív hatással lehet a nyelvi örökség, a kulturális gazdagság megőrzésére, állítja egy amerikai kutatócsoport.
Megtalálták az első olyan, a beszédhez kötődő variánst, amely a modern emberben megtalálható, de a neandervölgyi és gyenyiszovai rokonainkból még hiányzott.
Nyelvészek és régészek évtizedek óta vitáznak az indoeurópai nyelvek eredetéről, amiket ma a Föld lakosságának közel 40 százaléka anyanyelvi szinten beszél. Egyelőre a friss kutatás sem győzött meg mindenkit.
A hagyományos elméletek szerint az agyunk egymás után dolgozza fel a szavakat, de a New York-i Egyetem kutatásában már egy alany-állítmány-tárgy szerkezet felismeréséhez is csak 125 milliszekundumra volt szükség.
Másfél évvel a ChatGPT megjelenése után ott tartunk, hogy a hazai felsőoktatási intézmények diákjai egyre gyakrabban adnak le a ChatGPT által írt házi esszét, sőt komplett szakdolgozatot is. Az általunk megkérdezett oktatók szerint a szóbeli és a zárthelyi lehet a megoldás a csalások elkerülésére, de konkrét szabályozás híján sokszor még az sem egyértelmű, hogy mi számít csalásnak.
Az olvasáskutatásra specializálódó kognitív pszichológusok képalkotó eljárásokkal, statisztikai módszerekkel és a szemmozgások vizsgálatával vonnak le következtetéseket az olvasást kiszolgáló mechanizmusokról. A kulcs: az agyi plaszticitás.
A szurkolók avagy drukkerek néha meglepő módon fejezik ki az örömüket vagy a csalódottságukat, de ez a lehető legritkább esetben kötődik a ragadós, fekete szurokhoz. Etimológiai kalandozás, ingoványos talajon.
Jön? Megy? Eltűnik? Előttünk van a múlt vagy mögöttünk? Miért fentről lefelé rajzoljuk a családfát? Az, ahogyan beszélünk az időről, többet árul el rólunk, mint magáról az időről – ami lehet, hogy nem is létezik.
Spanyol és baszk nyelven beszélő szülők gyermekeit hasonlították össze csak spanyolul beszélők csecsemőivel, és kiderült, hogy a kétnyelvű kisgyermekek agyi aktivitása már igen fiatalon eltér.