Az olvasáskutatásra specializálódó kognitív pszichológusok képalkotó eljárásokkal, statisztikai módszerekkel és a szemmozgások vizsgálatával vonnak le következtetéseket az olvasást kiszolgáló mechanizmusokról. A kulcs: az agyi plaszticitás.
A szurkolók avagy drukkerek néha meglepő módon fejezik ki az örömüket vagy a csalódottságukat, de ez a lehető legritkább esetben kötődik a ragadós, fekete szurokhoz. Etimológiai kalandozás, ingoványos talajon.
Jön? Megy? Eltűnik? Előttünk van a múlt vagy mögöttünk? Miért fentről lefelé rajzoljuk a családfát? Az, ahogyan beszélünk az időről, többet árul el rólunk, mint magáról az időről – ami lehet, hogy nem is létezik.
Spanyol és baszk nyelven beszélő szülők gyermekeit hasonlították össze csak spanyolul beszélők csecsemőivel, és kiderült, hogy a kétnyelvű kisgyermekek agyi aktivitása már igen fiatalon eltér.
A féléves Sam sisakkamerája másfél év alatt 61 órányi felvételt készített , és a videók alapján betanított AI-modell 62 százalékot ért el egy nyelvi teszten, míg a pusztán képekből és szövegekből tanuló modell csak 25 százalékot.
Rekurzív szerkezetű hívásaik az emberi nyelvhez hasonlóak, azt viszont még nem sikerült megfejteni, hogy ezek összetett jelentést hordoznának.
Csodaszarvas, szkíta térkép, egyiptomi piramisok, a magyarok és a hunok közötti genetikai rokonság sejtetése: az M5 ismeretterjesztő kisfilmjei értelmetlen vagy hamisított idézetekkel és tudománytalan legendákkal illusztrálják a nyelvész szakértők mondandóját.
A rovarokkal és pókokkal táplálkozó hüllőt Kínában azonosították.
Az anya hangja mellett az anyanyelvre is odafigyelnek a magzatok az anyaméhben, ennek látványos eredménye pedig már pár napos újszülötteknél is megfigyelhető.
Az „önző” géntől az „okos és ravasz” covidvíruson át az „ágy alatt rejtőző” mumusig bármit hajlamosak vagyunk emberi tulajdonságokkal felruházni, ami bizonytalanságban tart bennünket. Miért?
Arra igyekeztek rájönni, hogy vannak-e a vulgáris szavaknak univerzális szabályaik a legkülönbözőbb nyelvek között. Mint kiderült, vannak.
A Massachussets Institute of Technology kutatói fMRI-felvételek alapján azt állítják, hogy ugyanazok az agyterületek aktiválódnak függetlenül attól, hogy mi az illető anyanyelve.
Hiába állítja az ellenkezőjét Vlagyimir Putyin, az ukrán nyelv még véletlenül sem a Szovjetunió felbomlása utáni kreálmány, mondja Spiró György író, műfordító. A CEU Határtalan tudás sorozatának egyik keddi előadója szerint Lengyelország és Szlovákia példája is azt mutatja, hogy a nemzetté válás nem ért véget a 19. századi Európában.
Minden nép és kultúra ismeri a káromkodást és a szitkozódást – valószínű, hogy már a neandervölgyiek is eleresztettek egy fűzfán fütyülő rézangyalozást, amikor az ujjukra csaptak a szakócával. De miért káromkodunk?
A politikai oldalak sorsa a francia forradalom idején, Versailles-ban pecsételődött meg: ott döntöttek úgy az egymással szemben álló képviselők, hogy a terem bal és jobb oldalába húzódnak. Ez a felosztás már csak a nyelvi hagyományokból eredően is ingyen muníciót ad a populista politikusok kezébe.