A Fókuszcsoport YouTube-csatorna egyik készítője a tudomány védelmére kelt a vallással szemben, de a tudománynak nincs szüksége ilyen védelemre, sőt az ilyen videók sokkal több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak.
„Amíg a kutatók nem tudják élményszerűen bemutatni saját eredményeiket, addig a tudomány ijesztő marad” – hangzott el a CEU Határtalan Tudás szombati eseményén, ahol bemutatták azt az online platformot is, ahol a diákoknak neves kutatók magyarázzák el közérthetően a legfrissebb tudományos eredményeket.
A nemzetközileg ismert és elismert hálózatkutató biológus új kötete akár a magát az ökológiai katasztrófa szélére taszító emberiség elleni tudományos vádirat is lehetne.
Elvárhatjuk-e, hogy az emberek higgyenek a tudománynak és bízzanak benne, ha maguk a tudósok a tőlük elvárható elvek ellenében cselekednek? Tuboly Ádám írása a tudománykommunikáció etikájáról.
A kutatóknak munkájuk során számos filozófiai döntést kell meghozniuk – akár tudatosan, akár nem. Milyen előzetes kutatásokat használjanak fel, és milyeneket hagyjanak figyelmen kívül? Szükséges-e a hipotézisüket cáfoló példák említése? Manipulációnak számít-e, ha csak a sikeres eredményekről számolnak be?
A nyírmártonfalvai ácsolmány tragikomikus története egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne léteznének tudományos szempontból hasznos lombokoronasétányok a világon, sőt akár Magyarországon is.
A tudománykommunikáció híd a tudósok és a nyilvánosság között. De hogyan érdemes ezt a hidat felépíteni, és mennyit számítanak a tartalomhoz képest a prezentáció külsőségei?
A MOME MAG Balatorium úttörő projekt, ami úgy ötvözi a különféle művészeti ágak módszertanát a társadalom- és természettudományok eredményeivel, hogy az oktatók és hallgatók közösen kidolgozott munkáit a gyakorlatban is lehessen használni.
Kis-Tóth Ágnes, az ELTE Atomfizikai Tanszékének munkatársa A Hangya című szuperhősös akciófilm példáján mutatja be, hogy ha a hangyaember képes lenne óriássá nőni, sűrűsége akár az ezredrészére is lecsökkenhetne, így a fizika törvényei szerint nagy valószínűséggel héliumos lufiként szállna tova.
A tudósok munkájának demokratikus átláthatósága egyelőre nem feltétlenül vált a tudomány hasznára. Noha a laikusok belelátnak a kutatók bizonytalanságaiba, mindennapi kudarcaiba, vívódásaiba és szakterületük ellentmondásaiba, kevés segítséget kaptak ahhoz, hogy megértsék, miért mondanak a tudósok hétfőn á-t, kedden b-t.
A 100 éves Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársai nem szűnő lelkesedéssel szervezik a tudomány-népszerűsítő programokat a nagyközönségnek. Tudósításunkból kiderül, milyen mesés szerkezeteket rejt a csillagda, micsoda regénybe illő polihisztor volt az intézmény névadója, és előkerül egy kifeszített lepedő is, ami maga a téridő.
A 2007 óta megrendezett FameLab versenyre természettudományi, műszaki, orvosi vagy matematikai témával foglalkozó diákok, kutatók vagy tanárok jelentkezhetnek. A résztvevőknek három percben kell élvezetesen ismertetniük kutatási témájukat. A magyarországi fordulót hagyományosan a Magyar Tudományos Akadémia és a British Council szervezi.
Több tízezer tanulmány elemzése után kijelenthető, hogy a barlangkutatók zsargonját nagyjából annyira értik a civilek, mint az Altamira-barlangot kipingáló ősemberek nyelvét. Pedig a tudományos eredmények fontosságának megértetésében nagy szerepet játszik a kommunikáció is.
Az elméletek korrektségét ma már a matematikai szépség alapozza meg, a kísérlet legfeljebb korlátozhatja a túl flexibilis kereteket. A korábbi korszak elméleti fizikusai még nem voltak ilyen arrogánsak – állítja a Harvard elméletifizika-professzora, a közösségi médiát is hibáztatva a káros trendért. A megoldás egyszerű: ismét el kell fogadni a mért adatok irányítását.
Tekinthető-e még a Balaton természetes ökoszisztémának, és milyen állapotban van a tó? A Qubit podcastjában Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, a Balatoni Limnológiai Intézet nemrég menesztett vezetője volt a vendégünk.