Több tízezer tanulmány elemzése után kijelenthető, hogy a barlangkutatók zsargonját nagyjából annyira értik a civilek, mint az Altamira-barlangot kipingáló ősemberek nyelvét. Pedig a tudományos eredmények fontosságának megértetésében nagy szerepet játszik a kommunikáció is.
Az elméletek korrektségét ma már a matematikai szépség alapozza meg, a kísérlet legfeljebb korlátozhatja a túl flexibilis kereteket. A korábbi korszak elméleti fizikusai még nem voltak ilyen arrogánsak – állítja a Harvard elméletifizika-professzora, a közösségi médiát is hibáztatva a káros trendért. A megoldás egyszerű: ismét el kell fogadni a mért adatok irányítását.
Tekinthető-e még a Balaton természetes ökoszisztémának, és milyen állapotban van a tó? A Qubit podcastjában Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, a Balatoni Limnológiai Intézet nemrég menesztett vezetője volt a vendégünk.
Az elméleti fizikában negyven éve nem történt jelentős áttörés, mégpedig azért, mert a fizikusok a szép elméletek bűvöletében művelik a tudományt, miközben egyre inkább eltávolodnak az igazolható elméletek világától. A szépség hajszolása tehát elfedi előlük, így előlünk is a természeti világ valódi lényegét – állítja Sabine Hossenfelder német fizikus, aki nemrég a magyar közönségnek is kifejtette nézeteit.
Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.
Március 6-án zárul a NaTE tudománykommunikációs versenye, ahol hivatásos tudósokból és profi kommunikátorokból álló zsűri választja ki az idei év legjobbjait. A döntősök közül négy fiatal magyar kutatóval beszélgettünk, akik elmondták, miért tartják fontosnak, hogy élvezetesen tudjanak mesélni munkájukról, és mi mindent tanultak a versenyből máris.
Szaklapok teljes szerkesztőbizottságai és országok tudományos közösségeinek delegációi lázadoznak az Elsevier gyakorlata ellen. A kisebb kiadók lehetnek a legnagyobb nyertesek.
Hogyan lehet a valódi kutatások valódi eredményeit legalább annyi emberhez eljuttatni, mint az álhíreket? Miért nem érdekük a hazai kutatóknak, hogy a magyar sajtóban mutassák be eredményeiket? Siralmas képet festett a helyzetről a Corvinus Egyetemen pénteken rendezett konferencia.