tudománykommunikáció

A tudomány nem lehet lájkmágnes

Az elméletek korrektségét ma már a matematikai szépség alapozza meg, a kísérlet legfeljebb korlátozhatja a túl flexibilis kereteket. A korábbi korszak elméleti fizikusai még nem voltak ilyen arrogánsak – állítja a Harvard elméletifizika-professzora, a közösségi médiát is hibáztatva a káros trendért. A megoldás egyszerű: ismét el kell fogadni a mért adatok irányítását.

A fizikusok a szépség bűvöletében élnek, és közben eltávolodtak a természet megértésétől

Az elméleti fizikában negyven éve nem történt jelentős áttörés, mégpedig azért, mert a fizikusok a szép elméletek bűvöletében művelik a tudományt, miközben egyre inkább eltávolodnak az igazolható elméletek világától. A szépség hajszolása tehát elfedi előlük, így előlünk is a természeti világ valódi lényegét – állítja Sabine Hossenfelder német fizikus, aki nemrég a magyar közönségnek is kifejtette nézeteit.

Csaknem 10 millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási pályázaton Sándor Judit, a Qubit szerzője és csapata

Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.

Nem elég okosnak lenni, a tudományt el is kell adni

Március 6-án zárul a NaTE tudománykommunikációs versenye, ahol hivatásos tudósokból és profi kommunikátorokból álló zsűri választja ki az idei év legjobbjait. A döntősök közül négy fiatal magyar kutatóval beszélgettünk, akik elmondták, miért tartják fontosnak, hogy élvezetesen tudjanak mesélni munkájukról, és mi mindent tanultak a versenyből máris.