A világ legnagyobb ékszergyártó cége a jövőben csak szintetikus gyémántot árul majd
A Pandora nevű dán ékszergyártó és -kereskedő cég a héten bejelentette, hogy felhagy a bányászott gyémánt felhasználásával az ékszereiben, és a jövőben a fenntarthatóbb és megfizethetőbb szintetikus drágaköveket favorizálja. A 2020-ban 85 millió ékszert, közte 50 ezer gyémántot tartalmazó darabot értékesítő vállalat a tervei szerint „átformálná a gyémántékszerek piacát az olcsóbb, környezetbarát módon előállított termékekkel.”
A bányászott gyémánt előállítása tavaly 111 millió karátra esett vissza a 2017-es 152 milliós csúcsról, részben a koronavírus-járványnak köszönhetően. A világon kitermelt gyémántmennyiség ötödéért felelős De Beers termelése például 18 százalékkal visszaesett 2020-ban, miközben a bányászott gyémánttal kémiai és fizikai tulajdonságaiban is egyenértékű szintetikus gyémánt előállítása 6 millióról 7 millió karátra nőtt tavaly.
A Pandora Nagy-Britanniában tervezi a szintetikus gyémántjainak gyártását, ezért ott is árusítják majd az ilyen ékszereket elsőként, mielőtt 2021-ben a többi nagy piacra lépnének velük. A cég vezérigazgatója, Alexander Lacik a BBC-nek elmondta, az így készült gyémántékszerek 250 fontnál, vagyis 100 ezer forint környékén kezdődnek majd.
Bár csalogató azt hinni, hogy a vásárlók környezeti és etikai okokból részesíthetik előnyben a műgyémántot, a Bain & Company felmérése szerint a szintetikus gyémánt a jobb dizájn és az alacsony árak miatt vonzza elsősorban a vásárlókat, míg a bányászott gyémánt környezetvédelmi, fenntarthatósági és etikai problémái a top 5-be sem kerültek be. A jelentés azért arra jutott, hogy az Y és a Z generációt jobban foglalkoztatják ezek a kérdések is, mint az idősebb ékszervásárlókat.
A szintetikus gyémántnak is van hátulütője: az előállításához szükséges energiafogyasztás ugyanis nem csekély. Bár a Pandora a brit gyártás felé nyitott, a laborban készült gyémántok 50-60 százaléka Kínában készül, egy úgynevezett „magas nyomású, magas hőmérsékletű technológiával”, amelyhez gyakran szénerőművekben előállított áramot használnak. Az Egyesült Államokban ezzel szemben már ügyelnek arra, hogy a szintetikus gyémántok gyártása megújuló energiaforrásokból történjen. A legnagyobb amerikai gyártó, a Diamond Foundry például 100 százalékban vízenergiát használ a folyamathoz.
A Human Rights Watch tavalyi jelentése szerint bár a nagy ékszergyártó cégek már valamivel jobban teljesítenek, ami a bányászott gyémántok forrásának megválasztását illeti, még mindig nem tudják garantálni a vásárlóknak, hogy az ékszereik összetevőinek előállítása során nem folytattak emberi jogokat sértő gyakorlatokat. Az olyan országokban, mint Angola, Elefántcsontpart, Sierra Leona vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság, általában a legszegényebbek, gyakran gyerekek termelik ki a gyémántot embertelen körülmények között, keserves munkával, filléres fizetségért, ha nem ingyen.
A Gyémánt Világtanács (WDC) szerint azonban a mesterséges gyémántok nem jelentenek megoldást a problémára, és elterjedésük nem befolyásolná a gyémánt kitermelését. A gyémántbányász közösségekben ugyanis gyakran nem nagyon van más bevételi forrás, ezért a bányászat leállítása még nagyobb szegénységet és még több konfliktust eredményezne.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: