A kvantumdarwinizmus elmélete a fizikai valóság és a kvantumrendszerek összeegyeztetésének egyik legizgalmasabb példája. Az elmélet nemcsak eleganciája miatt vált felkapottá, hanem azért is, mert több független kísérlet is bizonyítja helyességét. De mi kell a legéletrevalóbb kvantumállapotok túléléséhez, és hogyan szerezhetünk egyértelmű bizonyítékokat a kvantumvilág pontos természetéről?
A Pandora jövőre minden nagyobb piacon átáll a mesterségesen létrehozott gyémánt felhasználására az ékszereiben. A Gyémánt Világtanács szerint ez csak még rosszabb helyzetbe hozza azokat az afrikai közösségeket, amelyek gyémántbányászatból élnek.
A Rice Egyetem kutatóinak áthidaló megoldásával csökkenthető lehet a grafén-gyémánt-konverzió energiaigénye.
Az űrből érkezett gyémántokról azt is kiderítették, hogy nem tartós nyomás hatására alakultak ki, mint eddig hitték, hanem óriási űrkarambolok következtében.
Amerikai geofizikusok szerint a Napnál magasabb széntartalmú csillagok környezetében kialakuló planéták anyaga egész más, mint a Földet vagy a Marsot jellemző kőzetek.
Három nagy kihívás is fenyegeti a globális gyémántpiacot, de a szereplők a 2015-ös nagy megingástól eltekintve köszönik, jól vannak. A gyémántipar mamutja, a De Beers ráadásul bejelentette: mostantól nemcsak valódi, hanem műgyémántban is utazik.
A Dél-afrikai Köztársaságban túlszaporodtak, a szomszédos Mozambikban viszont fogynak az afrikai elefántok. A De Beers gyémántcég most egy kicsit javíthat a renoméján.
Olyan nagy keménységű kristályos anyagot hozott létre egy magyar-kínai kutatócsoport, amely a kísérletnél használt gyémánt nyomáscella felületét is behorpasztotta.