Feltalálták a pénznyomdát: Bitcoinbányászatra állítottak át egy erőművet Amerikában
Az Egyesült Államok legnagyobb bitcoinbányáját indították el a Seneca-tó partján, New York államban. A Greenidge a világ első olyan bányászvállalkozása, amelynek saját erőműve van a bányák üzemeltetéséhez. Az erőmű korábban a helyi igényeket elégítette ki, de 2011-ben már nem volt többé gazdaságos a működtetése, ekkor bezárták, majd 2014-ben megvette egy Atlas Holdings nevű cég, amely végül kétmillió dolláros támogatást kapott arra, hogy az erőművet szénüzeműről gázüzeművé alakítsák át.
2016-ban a 2011-es helyzethez hasonlóan még mindig nem volt igény a Greenidge által termelt áramra, így 2019-ben már nem is fedeztek vele helyi igényeket, 2019-ben viszont megszületett a nagy ötlet, és az Atlas bitcoinbányát csinált belőle.
Az üzlet bejött: az erőműben 9000 háztartás ellátására elegendő energiát füstölnek el, és ez még csak a kezdet, az év végére ugyanis 10500 további bányászgépet terveznek üzembe helyezni. Amellett, hogy az első gyárba még további fejlesztéseket terveznek, valószínű, hogy további erőművek beszerzését is fontolgatják, a cég nyilvánosságra hozott tervei alapján ugyanis 500 megawattos kapacitással számolnak 2025-ig.
A pisztrángok és a környezetszennyező pénznyomda
A környékbeliek nincsenek elájulva az ötlettől: az erőmű forró vizet ürít egy közeli pisztrángos patakba, ezért attól tartanak, hogy károsítja a környék élővilágát. Néhány tucatnyi helyi lakos pert is indított a tervezett bővítések leállításáért arra hivatkozva, hogy a forró víz súlyosan károsítja a patak és a Seneca-tó vízminőségét, mert a meleg víztől elszaporodhatnak benne az algák, ezzel pedig a környezeten kívül veszélybe sodorják több helybéli ivóvíz-ellátását is.
Tiffany Garcia, az Oregoni Állami Egyetem halbiológusa nyílt levélben fordult Torrey városához, ahova az a Dresden nevű falu tartozik, amelyben az erőmű üzemel. Ebben azt írta, hogy a Seneca-tóhoz és a patakhoz hasonló hűvösebb vizű ökoszisztémákra beláthatatlan hatást gyakorol, ha megemelkedik a hőmérsékletük, megfelelő előkészítő tanulmányok hiányában pedig szörnyű felelőtlenségnek nevezte, ha engedélyezik a bővítéseket.
A Greening mindeközben arra hivatkozik, hogy minden környezetvédelmi rendelkezésnek megfelel, és elkötelezett a fenntartható és zöld jövő irányába, emellett a bővítésekkel a dresdenieknek is segít, munkahelyeket hoz létre és adóbevételhez juttatja a falut.
A vállalat kritikusai szerint viszont nem valami zöld dolog úgy üzemeltetni egy erőművet (ráadásul gázerőművet), hogy annak a bitcoinbányászaton kívül semmi értelme ne legyen – a Greenidge viszont iszonyatosan jól keres a vállalkozáson. Nagyon valószínű, hogy mások is követni fogják a példáját, és hamarosan elindul a verseny a használaton kívüli erőművekért, és a bitcoinbányász erőművek lesznek az új aranybányák.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: