Két éve, a bitcoin tizedik születésnapján kevesen gondolták volna, hogy a sokszor temetett, de még többször feltámadt kriptopénz 2021-ben is tud majd meglepetéseket okozni. 2019 nyarán, az akkor frissen megjelent Kriptopénz ABC című könyv szakértői nyomán azt írtuk, a második aranykorát éli a bitcoin, ami 11 ezer dolláros árfolyamot jelentett. Mivel kisebb kilengések mellett hosszú időre beállt a 7–9 ezer dolláros szintre, a nagyközönség érdeklődését egy időre el is vesztette – aztán 2020 második felében valami történt.

A korábbi kiugrások esetében legfeljebb 3-4 hónapig tudott 10 ezer dollár fölött maradni a bitcoin árfolyama (2017 decembere és februárja, majd 2019 júniusa és szeptembere között). Ám miután 2020 júliusában újra átlépte ezt a határt, már nemhogy visszaesni nem akart, de a decembert a húszezret közelítő történelmi rekorddal kezdte, és onnantól nem volt megállás: december elején megvolt a 20, januárban a 30, februárban a 40 és az 50, márciusban pedig a 60 ezer dolláros árfolyam is. A Coinbase kriptotőzsde adatai szerint március 13-án volt csúcson a bitcoin árfolyama, akkor 61 283 dollárban mérték darabját.

Az idei felfutásban már nagy szerepe volt a világ leggazdagabb emberének, Elon Musknak is, de a 2020 végi boom okait is abban kell keresni, hogy hosszú idő és rengeteg habozás után egymás után jelentették be a nagyobb vállalatok és ismertebb üzletemberek, hogy több tíz- vagy százmillió dollár értékben vásárolnak bitcoint – nem függetlenül attól a félelemtől, hogy a járványkezelés miatt elkerülhetetlenné vált féktelen jegybanki pénznyomtatás idővel óriási inflációhoz vezethet.

Erről is a Twitter tehet

Elsőként, 2020 júliusában a MicroStrategy nevű, üzleti intelligenciával foglalkozó amerikai techcég vezetője, Michael Saylor jelentette be, hogy a vállalat tartalékainak egy részét alternatív eszközökbe, például bitcoinba helyezné át. Emögött az a gondolat áll, hogy az inflálódó dollárral szemben a bitcoinok száma véges, tehát végső soron immunis az inflációra, legalábbis az lesz, miután a kibányászható 21 millió bitcoin mindegyike gazdára talál. Augusztusban aztán jött is a hír: a cég 250 millió dollár értékben vásárolt összesen 21 454 bitcoint, ami a valaha kibocsátható összes bitcoin több mint 0,1 százaléka.

A MicroStrategy azóta sem állt le a beszerzéssel, de miért is tette volna: a február 24-ig vásárolt több mint 90 ezer bitcoinra 2,17 milliárd dollárt költött, átlagosan 24 ezer dolláros darabáron, és azóta még tovább emelkedett árfolyam. A befektetést hitelekből és kötvénykibocsátásból fedezte a vállalat, miközben részvényeinek (MSTR) árfolyama 120 dollár környékéről egészen 1034 dollárig kúszott fel, a február közepi csúcs óta pedig 600-700 dollár között mozog.

A most zajló felfutásban viszonylag korán, még 2020 októberének végén szállt be a buliba a Twitter-vezér Jack Dorsey másik cége, a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó Square is, amelynek mobilfizetési alkalmazása, a Cash App már 2018 óta engedi a bitcoinnal való kereskedést. Az októberi 50 millió dollár után idén februárban újabb 170 millió dollárt költöttek a cég vagyonából bitcoin vásárlására, és Dorsey – aki 2018-ban kijelentette, hogy tíz éven belül a bitcoin lesz a világ egyetlen, univerzális pénzneme – a cégein kívül is komolyan veszi a kriptojövőt: Jay-Z-vel közösen 23 millió dollárt adományozott egy afrikai és indiai bitcoinfejlesztési alapnak, és még az amerikai Képviselőház távmeghallgatására is úgy jelentkezett be, hogy a háttérben jól láthatóan el volt helyezve egy bitcoinárfolyam-kijelző.

Hogy aztán mégsem Dorsey lett a legnagyobb techmágnás, aki ráérzett a bitcoin újabb szárnyalására, arról részben megint csak a MicroStrategy-vezér, Michael Saylor tehet. Ő volt az, aki először a Twitteren kezdte győzködni Elon Muskot, hogy váltsa bitcoinra a Tesla vagyonának egy részét, mert minél több nagy név száll fel a bitcoinvonatra, annál jobban nő az árfolyam, és annál értékesebb lesznek a kriptóba fektető cégek is, amivel végül az ügyleteket eleinte kétkedve néző részvényesek is jól járnak. Musk januárban már azzal 5000 dollárt dobott a bitcoin árfolyamán egy óra alatt, hogy egyszerűen beleírta a Twitter-biójába, hogy #bitcoin, majd miután február 8-án bejelentette, hogy a Tesla 1,5 milliárd dollárért vásárolt bitcoint, két hét alatt 38 ezerről 57 ezer dollárra nőtt az árfolyam.

Elon Musk, aki korábban hangos bírálója volt a kriptovalutáknak, a nagy bevásárlás ellenére nincs elájulva a bitcointól, de még így is valamivel jobb eszköznek tartja, mint a fedezet nélküli (fiat) pénzt: „amikor a fiat valutának negatív a reálkamatlába, csak a hülye nem kezd másban gondolkodni. A bitcoin majdnem akkora baromság, mint a fiat pénz. A hangsúly a majdnemen van” – tweetelte február közepén. Március 24-én aztán az is kiderült, hogy a Tesla a vásárlókat is igyekszik bevenni a buliba: innentől kezdve az Egyesült Államokban már bitcoinnal is lehet fizetni a Teslánál, és még idén szeretnék világszerte elérhetővé tenni a kriptós autóvásárlást.

Michael Saylor ezzel a vállalati bitcoinbirtoklás ügyének első számú prófétájává vált, februárban még online konferenciát is tartott arról, hogyan lehet és miért érdemes a céges vagyont átforgatni bitcoinba – állítása szerint körülbelül 8000 érdeklődő cég képviselője vett részt az eseményen. A „bitcoin az új arany” narratívát legutóbb a Bloombergnek mondta fel Saylor: „ha aranyat vettünk volna bitcoin helyett, most 2 milliárd dollárral kevesebb pénzünk lenne. Ha az emberek elgondolkodnak azon, mit is szeretnének, ami egy államtól független, biztonságos értékőrző eszköz, akkor rájönnek, hogy a bitcoin jobb az aranynál, és elkezdődik az intézményes átcsoportosítás aranyból bitcoinba.”

Bankok, pénztárcák, PayPal, Soros

A Wall Street eddig látványosan kerülte a kriptovalutákat, de azzal, hogy az elmúlt 8 hónapban 600 százalékkal nőtt a bitcoin árfolyama, így a piaci kapitalizációja (az összes bitcoin együttes értéke) 1 billió, tehát ezermilliárd dollár fölé kúszott, már a nagy bankok sem halogathatják sokkal tovább a döntést, hogy részt vesznek-e a játékban, vagy lemaradnak róla. A bitcoin jövőjének kiszámíthatatlansága miatt mindkét esetben benne van a nagy bukás lehetősége, ezért a legnagyobb szereplők óvatosan közelítenek a piac felé, de már megjelentek a Wall Street első kriptohírnökei.

Miután a Tesla-ügylet hatására februárban kilőtt árfolyam a hónap végére 57 ezer dollárról visszaesett 45 ezer alá, a március közepi 60 ezres csúcsot Wall Street-i nagybankok kedvező lépései előzték meg. A Citigroup innovatív megoldásokért felelős részlege jelentésében olyan lehetséges jövőképet vázolt fel, amelyben a bitcoin a nemzetközi kereskedelem első számú fizetőeszköze. A Citi szerint a bitcoinnak számos előnye van a jelenlegi globális fizetési rendszerrel szemben, például a decentralizáltsága, a devizakockázat alóli mentessége vagy a tranzakciók nyomon követhetősége.

Röviddel ezután kiszivárgott az információ, hogy a Goldman Sachs heteken belül újraindítja a kriptovalutákkal való kereskedést, miután 2018-ban egyszer már megszüntette ezt a lehetőséget. A hivatalos bejelentésre végül március 31-ig kellett várni, ekkor mutatták be a bank magánvagyon-kezelő részlegének új digitáliseszköz-felelős vezetőjét Mary Rich személyében, akinek a következő három hónapban a feladatai közé tartozik majd a kriptopénzek és a vele kapcsolatos szolgáltatások megismertetése a bank leggazdagabb ügyfeleivel, valamint a kriptovalutában történő befektetések kezelése.

Így már a 60 ezres csúcs után, de még március közepén a Goldman Sachs helyett a Morgan Stanley lett az első nagy amerikai bank, amely felajánlotta a bitcoin alapú vagyonkezelés lehetőségét egyes ügyfeleinek – első körben azoknak, akiknek legalább 2 millió dollárját kezelik. A bank pénzügyi tanácsadói így már ajánlhatják a kiválasztott bitcoinalapokba való befektetést a leggazdagabb ügyfeleiknek, márpedig a Morgan Stanley az ügyfelek nyomására nyitotta ki ezt a kaput. Ahogy egyre több bank indít bitcoin alapú szolgáltatásokat, úgy nő a kriptopénz forgalma, és vele az általános elfogadottsága, ami egyenes út a mainstream és a stabilitás felé.

A nagy bankok közül azonban legkorábban az USA leghosszabb ideje működő bankja (jogelődjét 1784-ben alapította mások mellett Alexander Hamilton), a Bank of New York Mellon szánta el komoly lépésre magát a bitcoint illetően: a pénzintézet már február 11-én bejelentette, hogy a termékek elemzését és az engedélyek megszerzését követően még idén lehetővé teszi a bitcoin alapú bankolást. De más pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cégek sem nézik tétlenül az eseményeket: a PayPal március végétől engedélyezi az online fizetést négy különböző kriptopénzzel, de már a Mastercard és a Visa is jelezte, hogy ügyfeleik hamarosan kriptovaluta alapú tranzakciókat is végrehajthatnak majd.

A nagy bitcoinmániával természetesen a kripto-ökoszisztéma nagy szereplői is jól jártak. A kriptopénz-kereskedést és pénztárca-szolgáltatásokat is kínáló Coinbase 2020-ban két év után először zárta profittal az évet (322 millió dollárral méghozzá), megtriplázta aktív felhasználóinak számát, a cég által kezelt teljes összeg pedig egy év alatt 35 millió dollárról 90 millióra nőtt. A Coinbase idén elhatározta, hogy tőzsdére megy, a részvénykibocsátás engedélyezését azonban nem segíti, hogy egy jelentés szerint tiltólistás személyek kereskedhettek az oldalon, és a napokban 6,5 millió dollárra büntették a céget, mivel belső tranzakciókkal felpumpált adatokkal félrevezették a felhasználókat a kereskedés volumenével kapcsolatban. A legnagyobb pénztárca-szolgáltatónak tartott Blockchain.com az elmúlt egy évben megtriplázta a bázisát (31 millió főre), és olyan befektetőket állított maga mellé, mint Richard Branson, az Alphabet, vagy a Spotify és a Facebook sikereire a korai szakaszban ráérző befektető, a német Klaus Hommels.

És közben Soros György neve is felbukkant a bitcoin látókörében: Dawn Fitzpatrick, a Soros Alapkezelő befektetési igazgatója a Bloombergnek mondta el, hogy a bitcoint közelről figyelik, mivel a dollár túlkínálata könnyen fenntarthatatlanná válhat, ami a befektetőket a hagyományosan alternatívnak tartott eszközök felé tereli. A bitcoin iránti érdeklődés növekedésével azonban a kriptopénz is egyre inkább a mainstream részévé válik, hamarosan a részvények, a kötvények vagy az arany mellett lehet említeni mint bevett befektetési formát. Utóbbival szemben három előnyt is felsorolt Fitzpatrick: egyszerűen tárolható, egyszerűen gazdát cserél, valamint véges számban elérhető. Elmondta azt is, hogy Soros Györgynek egyébként van néhány bitcoinja, és kriptobefektetésekben is érintett.

Egymilliós csúcs, aztán betiltja az állam?

Az tehát kiderült, hogy egyre több vállalat és milliárdos cégvezető tartja úgy, hogy a tartalékokat biztonságosabb bitcoinban tárolni, mint készpénzben, illetve hogy a bankok és más fizetési szolgáltatók, akik korábban irtóztak a kriptopénzektől, sorra jelentik be, hogy idővel elfogadják a bitcoint – ennek a cikknek most nem témája, de ezzel együtt a környezetre gyakorolt káros hatása is nő. A kriptoláznak köszönhetően a bitcoin árfolyama még mindig az egekben, de meddig mehet még el?

A 2020-as felfutás elején, novemberben több szakértőt megkérdeztek arról, meddig kúszhat fel az árfolyam. Többen arra az úgynevezett stock-to-flow modellre hivatkoztak, amelynek az ívét évek óta hűen követi az árfolyam alakulása – eszerint 2021 végére valahol 100 ezer és 288 ezer dollár között áll majd meg a bitcoin árfolyama az aktuális növekedési időszakban. A Citigroup elemzője ennél is magasabbra, 318 ezerre lőtte be a 2021-es csúcsot, de egy másik, a múltban még pontosabbnak mondott modellre alapozva már az is elhangzott, hogy 2023-ban egymillió dollárt érhet egy bitcoin.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke, Jerome Powell nem kíván részt venni a bitcoin normalizálásában, még márciusban is azt mondta a kriptopénzekről, hogy azok „elsősorban spekulatív eszközök”, és a Fednek esze ágában sincs központi digitális valutát fejleszteni. Ezt még a világ legdigitálisabban fizető országa, Norvégia jegybankja is osztja, amely folyamatosan keresi a biztonságos alternatívákat, de a bitcoint túl instabilnak tartja. Vannak azonban, akik még radikálisabban gondolkodnak az állam és a kriptopénzek jövőjéről.

Ray Dalio, a világ legnagyobb hedge fundjának, a 140 milliárd dollárt kezelő Bridgewater Associates alapítója és társelnöke új könyvében arra figyelmeztet, hogy a bitcoinra akár állami tiltás is várhat, ahogy az arannyal is egyszer már megtörtént. Az 1934-es aranyfedezeti törvény megtiltotta az arany birtoklását magánszemélyeknek, mivel, ahogy Dalio mondta, „a kormány nem akarta, hogy az emberek pénz vagy hitel helyett aranyban tárolják a vagyonukat”. A befektető hozzátette: „minden ország fenntartja a monopóliumot a pénz keresletének és kínálatának irányítása felett. Nem akarják, hogy más pénznemek is versenyben legyenek, mert a dolgok könnyen elfajulhatnak. Ezért én azt gondolom, nagyon valószínű, hogy bizonyos körülmények között a bitcoint is törvényen kívül helyezik, ahogy az arannyal tették.”

A Ballet nevű pénztárca-szolgáltató vezérigazgatója és a BTCC nevű kínai kriptotőzsde alapítója, Bobby Lee szerint a menetrend szerint érkező növekedési ciklus még idén nyáron 100 ezer dollár fölötti árfolyamot hozhat, és még a 300 ezres határ idei átlépése sem elképzelhetetlen, de az utána – ugyancsak menetrend szerint – következő bitcoin-tél fájdalmas lesz. Így nevezik azt a 2-3 éves időszakot, amikor az árfolyam bezuhan, majd jóval alacsonyabb szinten áll be – és minél magasabbról történik az esés, annál fájdalmasabb. Gina Sanchez, a Chantico Global nevű befektetési tanácsadó cég vezetője szerint azonban ezúttal valami más hozza majd el a bitcoin újabb vesztét: „ahogy újranyitunk, a pénzt elvonják a spekulatív, kockázatosabb eszközökből, és újra a termékek és szolgáltatások vásárlása felé irányítják. Azt hiszem, a bitcoinra ez sújt majd le.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: