Magyar kutató vezetésével készült az eddigi legvalószerűbb szimuláció a csillagok születéséről
Egy nemzetközi kutatócsoport elkészítette az eddigi legrealisztikuabb és legnagyobb felbontású 3D szimulációt a csillagok születéséről – adta hírül a Phys.org-on a projektben részt vevő illionis-i Northwestern Egyetem munkatársa, Amanda Morris. A szimuláció vizuálisan is lenyűgöző, de szigorú matematikai alapokon nyugvó élményt kínál: a szemlélő a háromdimenziós térben körüllebegheti a színes gázfelhőt, miközben a pislákoló csillagok létrejönnek.
A STARFORGE (Star Formation is Gaseous Environments) számítógépes keretrendszer az első, amelyik egy egész gázfelhőt képes szimulálni, mégpedig százszor akkorát, mint amekkorát eddig lehetséges volt. Emellett a projekt abból a szempontból is az első, hogy egyszerre modellezi a csillagok kialakulását, evolúcióját és dinamikáját, miközben a csillagok által kibocsátott sugárzást, anyagnyalábokat, szelet és a közeli szupernóvák aktivitását is figyelembe veszi. Más szimulációkkal ellentétben a STARFORGE ezeknek a hatását nemcsak külön-külön, hanem egybe véve is képes vizsgálni, bemutatva, hogy hogyan befolyásolják ezek együttesen a csillagok keletkezését.
E virtuális laboratórium segítségével a kutatók szeretnének régóta megválaszolatlan kérdéseket tisztázni, például hogy miért lassú és kevéssé hatékony a csillagok létrejötte, hogy milyen erők határozzák meg egy-egy csillag tömegét, és miért hajlamosak a csillagok csoportosan formálódni.
A projekt októberi elindítása óta a kutatócsoport a STARFORGE felhasználásával már felfedezte, hogy a protosztelláris kitörések, amelyek a csillagkeletkezés kísérői, fontos szerepet játszanak a csillag tömegének meghatározásában. A csillagtömeg kiszámolásával pedig a kutatók meghatározhatják a csillag fényességét és belső mechanizmusait, továbbá pontosabban előre jelezhetik a halálát is. Az eredményeiket taglaló kéziratot hétfőn közölték a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban. A kapcsolódó tanulmányt – arról, hogy hogyan befolyásolják az anyagkitörések a csillagok létrejöttét – pedig még februárban publikálták az említett folyóiratban.
A projekt egyik vezetője, Michael Grudic a Northwestern Egyetemről úgy fogalmazott, hogy „a STARFORGE valóságos kvantumugrás a technológiában”, ami a csillagok keletkezésének szimulálását illeti. A korábbi munkák ugyanis csak egy kis foltját voltak képesek befogni a gázfelhőnek, amiben a folyamat végbemegy, míg az ő művük az egész felhőt, nagy felbontásban. A nagy kép nélkül pedig nem látszik az a számos egyéb tényező sem, ami a csillagszületés folyamatában közrejátszhat – tette hozzá.
A projektnek magyar résztvevője is van a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett Guszejnov Dávid, a Texasi Egyetem (Ausitin) posztdoktori kutatójának személyében, aki Grudiccsal közösen irányította a projektet.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Egyre több jel mutat arra, hogy haldokló csillagoknak köszönhetjük az életet a Földön
Egy új kutatás szerint galaxisunkban a fehér törpecsillagok állítják elő a szénatomok nagy részét, amelyek elengedhetetlenek az élet kialakulásához.
Szupernóvákból lett a csontjainkban és fogainkban rejlő kalcium
Úgy tűnik, igaza volt Carl Sagan csillagásznak, és valahol mind a csillagok gyermekei vagyunk. Egy 70 fős kutatócsoport először figyelt meg és írt le olyan szupernóvát, amely irdatlan mennyiségű kalcium kilökődésével járt.
Valós időben zajló csillagfejlődést mutattak ki magyar és ausztrál csillagászok
A Sarkcsillagot is tartalmazó Kis Medve, magyarul Kis Göncöl csillagképben található T Ursae Minoris 1,2 milliárd éves élete hamarosan végére ér. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az Ausztrál Nemzeti Egyetem csillagászai a csillag hanyatló életszakaszát figyelték meg valós időben.