David Kipping kiszámolta annak a valószínűségét, hogy valóságunk nem valódi: 50 százalék. Bár a kvantumszámítógépek segíthetnek felfedezni hibákat a Mátrixban, a csillagász szerint van egy jobb eszközünk: Occam borotvája, vagyis a „túlgondolod, haver!” filozófiai elve.
A szakértők azért azzal biztatnak, hogy a távolra szálló részecskéken megragadt koronavírus kisebb eséllyel fertőz, mint a két méteren belüli interakciókban elszabaduló.
A svéd filozófus, Niklas Boström érvelése Elon Muskot is meggyőzte arról, hogy világunk nagy valószínűséggel egyetlen nagy vidámpark. Ha már ismeri a szimulációs hipotézist, de nem érti, mi végre az egész, itt egy potenciális megoldás. Ha nem ismeri, akkor hadd pattintsuk fel még egyszer ezt a filozófiai mémet.
A képzelt szituációban Oroszország megtámadott egy európai NATO-tagállamot, az USA pedig atomfegyverrel vágott vissza. A Pentagon a következő évtizedekben több mint egybillió dollárra számít a nukleáris fegyverkezésben.
A fiatal világegyetem kaotikus hely volt, de minél idősebb lett, annál nagyobb lett benne a rend – foglalták össze szimulációjuk legfontosabb tanulságát a Max Planck Intézet csillagászai.
Valós forgalmi helyzetet és virtuális szimulációt is elemeznek és kezelnek az önvezető üzemmódban közlekedő autók 5G tesztkörnyezetben.
Az eszközhasználat és a csapatjáték előnyeire is magától jött rá a mesterséges intelligencia. Az OpenAI kutatói szerint ez fontos mérföldkő a virtuális evolúcióban.
Epilepsziás páciensekkel tesztelték a forradalmi módszert amerikai kutatók. Az agyi jelekből létrehozott szintetikus beszéd egyelőre meglehetősen kásás, de az eljárás új utakat nyithat a gyógyászatban és a kommunikációs technológiában is.
Egyes filozófusok már egy ideje kételkednek benne, hogy egyáltalán létezik a valóság. A legújabb trendek szerint viszont nem elég, hogy nincsen semmi, de ami van, az sem más, mint egy számítógépes szimuláció.
Évtizedek óta próblják magyarázni, hogyan alakulhattak ki a Phoboson végigfutó hatalmas barázdák. Egy számítógépes szimuláció szerint pattogó, guruló sziklák szántják rendületlenül az égitest felszínét.
Hogyan lehet megelőzni a különböző felekezetű vagy etnikumú néptömegek közötti erőszakos cselekményeket? Oxfordi kutatók mesterséges intelligenciával keresik a megoldást.
Számítógépes szimulációval készülnek az amerikaiak egy esetleges atomtámadásra. A programon még sokat kell csiszolni, de az már most is kiderült, hogy a túlélési arányt a kommunikáció javításával lehet a leginkább kimaxolni.