Alex Wellerstein tudománytörténész, atombomba-szakértő 2012-ben készített egy olyan programot, amellyel különböző paramétereket beállítva meg lehet nézni, hogy mekkora károkat okozna egy, a térkép tetszőleges pontjára ledobott bomba. A mostani helyzetben erre olyan sokan kíváncsiak, hogy a szervert tükrözni kellett.
A Szenegáltól Dzsibutiig 8 ezer kilométer hosszan elnyúló, sok millió hektáros erdősáv megváltoztathatja a nagyobb légköri áramlások, az El Niño és a trópusi ciklonok pályáit is – derül ki a zöldítés klimatikus hatásait szimuláló legújabb időjárási modellszámításokból.
Egyenesen Japánból, azon borszakértők és sous chef-ek szíves figyelmébe ajánlva, akik a tanulmányaikat távoktatásban szeretnék végezni.
A virtuális terepasztal elkészítéséhez a grafikus processzorairól és videókártyáiról ismert cég a klímaváltozás modellezésére alkalmas legnagyobb teljesítményű szuperszámítógép építését tervezi.
A bárki által ingyenesen letölthető szimulációt a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium ATERUI II szuperszámítógépén egy év alatt építették fel, ehhez 20 millió szuperszámítógépes munkaóra alatt 3 petabájtnyi adatot generáltak.
A Mars Dune Alphán teljesítendő fizetett szolgálatra 30-55 év közötti, jó egészségi állapotú, nem tengeribeteg amerikai állampolgárok vagy állandó lakosok jelentkezhetnek, akik tudományos, mérnöki, matematikai területen mesterdiplomát szereztek, és pilótaként is rendelkeznek gyakorlattal.
Ez az első szimuláció, amely egy teljes gázfelhőt képes befogni, és a környező csillagok aktivitásának hatásait is magában foglalja. Nemcsak óriási technológiai ugrást jelent, hanem lenyűgözően szép is.
Kínai kutatók közintézmények szűk folyosóin, illetve szabad téren átlagos sebességgel sétálók fertőzőképességét vizsgálva modellezték, hogy miként terjed az egy köhögéssel a szervezetéből kijutó vírusmennyiség.
A számítógépes szimulációkat végző amerikai kutatók szerint a megfelelő szellőztetés nem pótolja a maszkviselést és a szociális távolságtartást.
David Kipping kiszámolta annak a valószínűségét, hogy valóságunk nem valódi: 50 százalék. Bár a kvantumszámítógépek segíthetnek felfedezni hibákat a Mátrixban, a csillagász szerint van egy jobb eszközünk: Occam borotvája, vagyis a „túlgondolod, haver!” filozófiai elve.
A szakértők azért azzal biztatnak, hogy a távolra szálló részecskéken megragadt koronavírus kisebb eséllyel fertőz, mint a két méteren belüli interakciókban elszabaduló.
A svéd filozófus, Niklas Boström érvelése Elon Muskot is meggyőzte arról, hogy világunk nagy valószínűséggel egyetlen nagy vidámpark. Ha már ismeri a szimulációs hipotézist, de nem érti, mi végre az egész, itt egy potenciális megoldás. Ha nem ismeri, akkor hadd pattintsuk fel még egyszer ezt a filozófiai mémet.
A képzelt szituációban Oroszország megtámadott egy európai NATO-tagállamot, az USA pedig atomfegyverrel vágott vissza. A Pentagon a következő évtizedekben több mint egybillió dollárra számít a nukleáris fegyverkezésben.
A fiatal világegyetem kaotikus hely volt, de minél idősebb lett, annál nagyobb lett benne a rend – foglalták össze szimulációjuk legfontosabb tanulságát a Max Planck Intézet csillagászai.
Valós forgalmi helyzetet és virtuális szimulációt is elemeznek és kezelnek az önvezető üzemmódban közlekedő autók 5G tesztkörnyezetben.
Az eszközhasználat és a csapatjáték előnyeire is magától jött rá a mesterséges intelligencia. Az OpenAI kutatói szerint ez fontos mérföldkő a virtuális evolúcióban.
Epilepsziás páciensekkel tesztelték a forradalmi módszert amerikai kutatók. Az agyi jelekből létrehozott szintetikus beszéd egyelőre meglehetősen kásás, de az eljárás új utakat nyithat a gyógyászatban és a kommunikációs technológiában is.
Egyes filozófusok már egy ideje kételkednek benne, hogy egyáltalán létezik a valóság. A legújabb trendek szerint viszont nem elég, hogy nincsen semmi, de ami van, az sem más, mint egy számítógépes szimuláció.
Évtizedek óta próblják magyarázni, hogyan alakulhattak ki a Phoboson végigfutó hatalmas barázdák. Egy számítógépes szimuláció szerint pattogó, guruló sziklák szántják rendületlenül az égitest felszínét.
Hogyan lehet megelőzni a különböző felekezetű vagy etnikumú néptömegek közötti erőszakos cselekményeket? Oxfordi kutatók mesterséges intelligenciával keresik a megoldást.
Számítógépes szimulációval készülnek az amerikaiak egy esetleges atomtámadásra. A programon még sokat kell csiszolni, de az már most is kiderült, hogy a túlélési arányt a kommunikáció javításával lehet a leginkább kimaxolni.