A világ összes gazdag országa közül az Egyesült Államok állampolgárai halnak meg a legfiatalabban. Noha az USA-ban több ezer dollárral több az egy főre eső egészségügyi ellátás költsége, mint más országokban, a National Center for Health Statistics jelentése szerint 2019-ben 78,5 évre csökkent az amerikaiak születéskor várható élettartama. (A 2020-as adatokról még nincs pontos összesítés, de az előrejelzések alapján a koronavírus-járvány ezt egy teljes évvel csökkentette.)

Ha történelmi távlatból szemléljük, ez nem tűnik kevésnek. A 20. században az egész világon emelkedni kezdett a születéskor várható élettartam: az Egyesült Államokban 1959 és 2017 között csaknem egy évtizeddel hosszabbodott meg. A növekedés üteme az 1980-as években kezdett lassulni, 2010-ben megállt, majd 2014 után lassú hanyatlásnak indult. Bár a mai érték még mindig jobb, mint a globális átlag – 73 év –, más fejlett országokban nem mutatkozott visszaesés.

Szuperhatalom, fejlődő országbeli teljesítménnyel

A listavezető Japánban egy újszülött várhatóan 84,3 évig fog élni, de a 80 éves korhatár átlépése máshol sem elképzelhetetlen: az Egészségügyi Világszervezet szerint az élmezőnyben cs

1. Japán (84,3 év)
2. Svájc (83,5 év)
3. Dél-Korea (83,3 év)
4. Spanyolország (83,2 év)
5. Szingapúr (83,2 év)
6. Ciprus (83,1 év)
7. Ausztrália (83 év)
8. Olaszország (83 év)
9. Norvégia (82,6 év)
10. Izrael (82,6 év)

Az Egyesült Államokban a születéskor várható élettartam nagyjából az ecuadorival, a törökországival és a horvátországival vethető össze. (Magyarországon ez 76,4 év; a listán Libanon, valamint Trinidad és Tobago a szomszédaink.) Ezzel a teljesítménnyel az amerikaiak nagyjából a lista negyvenedik helyére szorulnak. Az Organization for Economic Co-operation and Development listáján is hasonló a sorrend: a listavezetők akkor is leiskolázzák az Egyesült Államokat, ha csak a leggazdagabb amerikai tagállamokkal, például Kaliforniával vetjük össze őket.

Hogy miért maradt el az amerikaiak várható élettartam más fejlett országokétól? A szakértők szerint ezt nem lehet egyetlen tényezőre visszavezetni, de bizonyosnak tűnik, hogy egyes trendek (az elhízás, a dohányzás, az öngyilkosság, a droghasználat) egyértelműen a várható élettartam csökkenéséhez vezethetnek, különösen a fiatal és középkorú felnőttek körében. A tanulmányok szerint az élettartam elsősörban a Közép-Nyugaton, Délen és az Appalache-hegység vidékén csökkent, és az indiánokat és a feketéket jóval nagyobb mértékben érintette, mint a lakosság fehér bőrű részét.

Rosszul elköltött dollárok

A kutatások többsége egyetért abban, hogy a jelenség gyökerei azok a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek, amik az ország minden területén jelentkeznek, és különböző formában okozhatnak az egész életre kiható egészségkárosodást. Több kutatási is bizonyítja, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegek az egész életükre kiható hátrányba kerülnek az egészségmegőrzés terén: hajlamosabbak a dohányzásra, és kevesebbet mozognak, amihez az is hozzájárulhat, hogy gyakran olyan környéken élnek, ahol nem megoldható az edzés. Kisebb eséllyel jutnak tápláló ételhez, élhető zöldterülethez és tiszta levegőhöz, és híján vannak a jóléthez szükséges alapvető dolgoknak, amik meghosszabbíthatnák az életüket. És bár a korai halálozást előidéző tényezők közül több egyéni választás eredménye (mint például a dohányzás), a kutatások szerint a gazdasági választási lehetőségeiket a kormányok is nagyban befolyásolják.

Mindez azért tűnik érthetetlennek, mert az Egyesült Államok minden más országnál többet költ az egészségügyre: az egy főre eső ellátás éves költsége 11 ezer dollár. Svájcban ez az összeg 7700 dollár, de ez is elég volt ahhoz, hogy a lista második helyén végezzenek.

A különbség oka, hogy hiába vannak az Egyesült Államokban a világ legjobb kórházai, a világ legjobb orvosai és a legjobb életmentő orvosi berendezések, a csúcstechnológia semmit sem ér, ha nem megfelelően implementálják azt. Márpedig hiába léteznek ilyen eszközök, ha a lakosság túlnyomó része sohasem férhet hozzájuk. Ezzel szemben más országokban nem a technológiába, hanem a közegészségügybe és a megelőzésbe fektetnek. Ezek a befektetések többféle formában is megjelenhetnek (általános és ingyenes egészségügy, hatékony fegyvertartási korlátozások, a sétát és a kerékpározást előnyben részesítő várostervezés), míg más szakértők az oktatás fontosságára, a jövedelempótlékra, a progresszív adózásra és a lakhatási támogatásra fektetnének nagyobb hangsúlyt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Beépített genetikai csodafegyvert találtak a matuzsálemi kort megért emberekben

Qubit.hu tudomány 2021. május 5.

105 és 110 év fölötti olaszok genomját szekvenálta és elemezte egy nemzetközi kutatócsoport. Kiderült: a DNS-helyreállító mechanizmusok és a mutációk ritka előfordulása adhatja a matuzsálemi kor genetikai magyarázatát.

Joe Biden koronavírus-tanácsadója lett az onkológus, aki szerint 75 év fölött már nem érdemes élni

Bodnár Zsolt tudomány 2020. november 12.

Az Obamacare létrehozásában is központi szerepet betöltő Ezekiel Emanuel még tavaly is azt mondta, hogy az amerikaiak túl sokáig élnek, és életük utolsó éveit nem emberhez méltó állapotban töltik, ezért ő minden antibiotikumot, vakcinát és más, az élettartam meghosszabbítását célzó beavatkozást és gyógyszert megtagad majd, ha egyszer megéri a 75-öt.

Nem akarsz meghalni? Járj múzeumba!

Dippold Ádám tudomány 2019. december 19.

Brit tudósok szerint a múzeumok és a koncertek jót tesznek az embernek: azok, akik rendszeresen művelődnek, kisebb valószínűséggel halnak meg a következő 12 évben.