Szorgalmasan forgathatják Kínában az 1984-et: a BBC-nek egy név nélkül nyilatkozó szoftverfejlesztő szerint a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület rendőrőrszobáin egy új megfigyelőeszközt tesztelnek a terület lakosain, ami az arckifejezésből és a pórusok összehúzódásából megállapítja, hogy milyen hangulatban van a vizsgált egyén. A szakértő szerint az ujgurokat emberkísérletekhez használják, a vallatáshoz használt technika mögött pedig nem állnak meggyőző tudományos kutatások, a módszer így pedig csak a már meglévő előítéletek erősítésére alkalmas.

A rendőrőrsökön olyan székeket állítottak fel, amelyekhez a bokájuknál és a csuklójuknál hozzá tudják szíjazni a vallatottakat, akiket nagy felbontású kamerák figyelnek. A felvételeket ezután mesterséges intelligenciával elemzik, végül egy grafikonon ábrázolják, hogy a vallatás alatt milyen mértékben mutattak negatív érzelmekre utaló jeleket. Mivel az embernek egy hszincsiangi őrszoba székéhez szíjazva ritkán őszinte a mosolya, Sophie Richardson, a Human Rights Watch emberjogi szervezet kínai vezetője szerint az így feltárt bizonyítékok valójában nem is bizonyítékok, mégis a bűnösséget akarják alátámasztani velük.

Kényszermunka, erőszak, átnevelés

A kínai kormányzat szerint szó sincs totális megfigyelésről, és alaptalanok azok a vádak, amelyek szerint többek között direkt az ujgurokat azonosító szoftvereket is fejlesztettek az országban, a bevallottan létező megfigyelés egyedüli célja pedig az iszlám szélsőségesek kiszűrése. Ennek jegyében a hatóságok rengeteg térfigyelő kamerát telepítettek a tartományban (a világ összes ilyen kamerájának a fele található Kínában), rendszeresen megmotozzák az ujgurokat, illetve a telefonjukon keresztül megfigyelik a mozgásukat, azt, hogy kivel találkoznak, de még azt is, hogy vajon az első vagy a hátsó ajtón lépnek ki a házukból.

Hasonlóan szorosan követik a tartományba látogató turisták mozgását is: a határon egy malware-t telepítenek a telefonjukra, ami megfigyeli, hogy kit hívnak fel, milyen tartalmakra keresnek és milyen cikkeket nyitnak meg. Az adatbányász appok és a totális megfigyelés mellett persze gőzerővel működnek azok az átnevelő táborok is, amelyekben mintegy másfél millió ujgurt tartanak fogva, és ahol hétköznapinak számít a nemi erőszak, a kényszermunka vagy az emberek sterilizálása.

A hivatalos álláspont szerint a Kína-ellenes erők terjesztik ezeket a pletykákat, hogy besározzák Pekinget és a pártvezetést. Hszi Csin-Ping 2014-ben szólította fel a helyi hatóságokat arra, hogy „kíméletlenül” csapjanak le a tartomány muszlim vallású kisebbségeire, ezt követően hozták létre a munkatáborokat, és ezután kezdték kiépíteni a totális megfigyelés rendszerét. Bár hivatalosan ezeket a vádakat is tagadják, a megfigyelés nem áll meg a tartomány határain belül: a hatóságok a nagyjából egymillió főre tehetó ujgur diaszpóra tagjai után is kémkednek, fenyegető leveleket küldenek nekik és zaklatják őket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: