Ökölnyi jégdarabokat köpködő tornádó tarolta le csütörtökön a Csehország délkeleti részén, a magyar határtól mindössze 100 kilométerre fekvő Hodonínt és környékét. „Földi pokol” – jellemezte két szóban a pusztítást Jan Grolich, a dél-morvaországi kerület kormányzója. A CTK hírügynökségnek nyilatkozó Hrusky polgármestere szerint a forgószél a földdel tette egyenlővé a 25 ezer lakosú település felét, többek között egy idősotthont és a helyi állatkertet.

A mentőcsapatok szerint a házakat lebontó tornádónak eddig három halálos áldozata és több száz sebesültje volt. Hedvika Kropackova, a helyi mentőszolgálat vezetője arról számolt be, hogy a cseh-szlovák határon fekvő Hodonín kórházában több mint kétszáz sebesültet ápolnak. Nem kizárt, hogy a halottak száma ennél magasabb lehet, ha az áldozatok a leomlott, még fel nem tárt épületek alá szorultak.

Jan Hamacek, Csehország belügyminisztere szerint mozgósították a régió összes elérhető mentőcsapatát. Ezenfelül bevetették a cseh hadsereget, és már a mentésben részt vevő osztrák és szlovák egységek is úton vannak.

A közösségi médiában megosztott videók alapján a forgószél házakat és autókat zúzott porrá, fákat csavart ki, és több tűzesetet okozott, amik miatt koromfekete füstbe burkolózott az egész környék. Mivel a tornádó az elektromos távvezetékeket is letépte a Prága–Pozsony autópálya mentén, a forgószél okozta áramkimaradások a régió határain túl is érezhetők voltak.

Tornádók Európában?

A tornádókról sokan azt hiszik, hogy elsősorban az Egyesült Államokban pusztítanak. Ha csak mennyiségi szempontból nézzük, ez igaz is: Amerikában valóban gyakrabban alakulnak ki tornádók, mint nálunk, és a forgószelek rombolóereje is nagyobb. Ennek ellenére a tornádó nem Amerika-specifikus jelenség: Bangladestől Új-Zélandig bárhol kialakulhatnak, és ez alól Európa sem kivétel. A meteorológiai szolgálatok átlagosan évi 600 tornádót regisztrálnak a kontinensen – igaz, az Egyesült Államok kétszer ennyit jegyez, és ezek általában jóval pusztítóbbak.

De hogyan alakulhatnak ki? A villámokkal kísért zivatarok és az erős szél önmagukban nem elegendők: kell hozzájuk a szupercellának nevezett zivatartípus is. Szupercellák akkor képződnek, ha a nagy hőség magas páratartalmú levegővel társul, és fellép a szélnyírásnak (wind shear) nevezett jelenség. A szélnyírás a szélsebesség-változás mértékét jelöli; a nyírás mértéke a levegő hőmérséklet-eloszlásától függ. Minél nagyobbak a hőmérséklet- és szélsebesség-különbségek, annál erősebb a szélnyírás, ami hosszan tartó forgószelet kavarhat.

A szupercellák önmagukban nem vezetnek tornádó kialakulásához. Az amerikai tornádóövezetben érdemes komolyan venni őket, de máshol csak minden tizedik szupercellából képződik tornádó. Ilyenkor a forgószél tölcsérképződéséhez szükséges mezociklon (a vihar alatti forgó rész) eléri a talajszintet. A szupercella kialakulását jégeső, sok csapadék és erős széllökések kísérik.

Eszelős Fuvallatok No. 5

A tornádó pusztító erejének mérésére a kibővített Fujita-skálát (Enhanced Fujita Scale, röviden EF) használják. A Fujita-skála 0-5-ig terjed; a forgószél erejét a szélsebesség, illetve az okozott kár alapján határozzák meg. A Reuters szerint a csehországi tornádó EF3-EF4 kategóriájú lehet, 322 km/órás széllökésekkel.

A régióban ez igen erősnek számít: az európai tornádók általában az EF0-EF2 kategóriába esnek. EF5-ös erősségű tornádót utoljára 1967-ben észleltek Európában, amikor a vihar letarolta a franciaországi Palluelt. De nézzük, mit jelentenek a fokozatok:

• EF0. Szélsebesség: 105–137 km/óra. Kisebb károk. néhány tetőről lehullanak a cserepek, megrongálódnak az ereszcsatornák, lehullik néhány elszáradt faág.
• EF1. Szélsebesség: 138–177 km/óra. Mérsékelt károk. A szél leborotválja a tetőcserepeket. Felborulnak vagy megrongálódnak a mobilházak. A szél letépheti a külső ajtót, és betörheti az ablakokat.
• EF2. Szélsebesség: 178–217 km/óra. Jelentős károk. A szél még a jól megépített házak tetejét is letépi, és megmozgatja a szerkezetkész házak alapját. Fatörzsek roppannak ketté, vagy fordulnak ki gyökerestől a földből. A szél megemelheti a járműveket, és rakétasebességűre gyorsíthatja a kisebb tárgyakat.
• EF3. Szélsebesség: 218–266 km/óra. Súlyos károk. A forgószél komplett házakat dönthet romba, és a nagyobb épületeket, például az iskolákat, a kórházakat vagy a bevásárlóközpontokat is megrongálhatja. A szél vasúti kocsikat borít fel, leborotválja a kérget a fákról, nehéz autókat kaphat fel, és tönkreteheti a könnyűszerkezetes épületeket.
• EF4. Szélsebesség: 267–322 km/ óra. Pusztító károk. A szél leborotválja és a földdel teszi egyenlővé a nagyobb épületeket, a könnyebb épületeket pedig felkapja és magával sodorja. Autók és más súlyos tárgyak röpködnek a levegőben; a kisebb tárgyak rakétaként gyorsulnak fel a szélvihar hatására.
• EF5. Szélsebesség: › 322 km/óra. Elképesztő károk. A szerkezetkész házakat az alapokig leborotválja a szél. A vasbeton épületek kritikus szerkezeti károsodást szenvednek el. A magas épületek összeomlanak vagy lakhatatlanná válnak. A szélsebesség másfél kilométerre hajíthatja el a személyautókat, a teherautókat és a vasúti kocsikat.

Honnan és hová fújnak a szelek?

Könnyebb felsorolni, hogy Európában hol nem alakulhatnak ki tornádók, mint azt, hogy hol igen. Izlandon, Skandinávia északi részén, Spanyolország közepén, az Alpokban, a Balkán-félszigeten és Törökország központi részén igen-igen valószínűtlen a tornádóképződés.

Ezzel szemben Nyugat- és Közép-Európa veszélyeztetett területnek számít: a legtöbb tornádót Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Luxemburgban és Németországban észlelik. Ez részben amiatt van, hogy ezeken a területeken – főleg a nagyvárosi régiókban – jóval magasabb a népsűrűség, mint a keleti régióhoz tartozó Oroszországban és Lengyelországban, így a forgószelekről szóló bejelentések is gyakoribbak lehetnek.

Az európai tornádók elsősorban ősszel és télen alakulnak ki, a Földközi-tenger térségében, ahol a legmagasabb a hőmérsékleti különbség a hideg levegő és a meleg tenger között. Ez az oka, hogy Olaszországban ilyen gyakoriak a tornádóészlelések. Az itteni forgószelek többsége a tenger fölött alakul ki; a szaknyelvben ezeket víztölcsérnek (waterspout) hívják.

Nyáron a tornádók inkább északi irányban aktívak. Ahogy az egyre növekvő hőmérséklet eléri az alacsonyabb légnyomású területeket, összeáll a szupercella-képződéshez szükséges hő, páratartalom és szélnyírás, és az így kialakuló forgószelek akadálytalanul haladhatnak Nyugat-Európa síkvidékei felé.

2019-ben összesen 792 tornádót jegyeztek fel; az észlelések száma évente átlagosan 8-cal nő, amiben amellett, hogy egyre több tornádót látnak és regisztrálnak, a klímaváltozásnak is fontos szerepe lehet.

Mi sem számíthatunk sok jóra

Az előrejelzések alapján Magyarországon is egyre gyakoribbak lehetnek az extrém szélsebességű viharok, ami több, egymást erősítő tényezőre vezethető vissza. Többek között a földhasználat-változás és erdőirtás miatt változó földfelszín-érdességre; az El Niño-jelenségre; a pólusok irányába tolódó ciklonpályákra; az energiaszállításért felelős légáramlás változásaira; illetve a sarkvidékek gyorsuló melegedésére, ami csökkenti a pólusok és az egyenlítői területek hőmérsékleti különbségét.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: