Tartós aszály, villámárvizek és medikánok – az akadémikus szerint ilyen klímaváltozásra készüljön Magyarország
„Magyarországon az extrém vízjárás mindkét végletére, tehát az árvizekre és a tartós aszályokra is fel kell készülnünk, amelyek akár viszonylag rövid időn belül is váltakozhatnak” – mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján kedden közzétett interjúban Bozó László meteorológus akadémikus, az MTA Víztudományi Program Irányító Testületének tagja. A szakembert a március 22-i víz világnapja és a március 23-i meteorológiai világnap alkalmából kérdezték.
A mérsékelt övi ciklonok nem hoznak esőt, de jönnek a medikánok
Mint mondta, a Kárpát-medencében máris megfigyelhetők az éghajlatváltozás hatásai: mivel a mérsékelt övi ciklonok egyre gyakrabban húzódnak északabbra, Magyarország térségét sokszor az időjárási frontok déli ága érinti. Az itthon mért éves csapadék jelentős részét ezek a frontátvonulások, illetve a fölöttünk hullámzó légköri frontok adják, ám azzal, hogy ezeknek a hidegfrontoknak a déli ága éppen csak érinti a Kárpát-medencét, legtöbbször csak annyi hatásuk van, hogy a szél északira fordul és viharossá válik, és a front csak kevés csapadékot hoz magával.
A Földközi-tenger medencéjében kialakuló mediterrán ciklonok gyakorisága is csökkent Bozó szerint. „A mediterrán ciklonok vagy legalább a csapadéksávjuk gyakran okoz jelentős mennyiségű csapadékot hazánkban is, így elmaradásuk ugyancsak hozzájárul az aszályos időszakok kialakulásához.”
Amikor viszont ősszel a sivatagi hatás visszahúzódik, a nyáron felmelegedett Földközi-tenger jelentős mennyiségben adja át a nedvességet a hűvösebb légkörnek, és a déli részeken igen erős csapadékot adó, heves ciklonok jöhetnek létre – mondta a meteorológus. Ezt a jelenséget a hurrikán és a mediterrán szavakból összerakott medikán névvel jelölik. „A medikánt a hurrikánok esetében is megfigyelhető lassú mozgás, a trópusi jellegű mag és a jól szervezett zivatarfelhőzet jellemzi”, gyakorisága és pusztító hatása azonban nem éri el a hurrikánokét, hiszen a kialakulás és fennmaradás geográfiai feltételei, valamint a tengervíz mélysége és termodinamikai jellemzői különbözőek a Földközi-tengeren, illetve az óceánokon. A medikán mozgási energiáját és víztartalmát a meleg Földközi-tengerből nyeri. A rendszerben jelentős nyomásváltozás mérhető, kiadós esőzéseket, igen erős szeleket és széllökéseket okoz.
Kevesebb csapadék, nagyobb intenzitás
Az átlagosnál jelentősebb csapadékkal vagy tartós szárazsággal járó események, periódusok előfordulási gyakorisága az extrém csapadék indexeinek idősoraival és bekövetkezett változásukkal jellemezhető – mondta Bozó. Az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelései alapján az elmúlt 120 éves időszakban országos átlagban csökkent a csapadékos napok száma, a 20 mm-es összeget meghaladó csapadékos napok száma viszont enyhe növekedést mutat.
A napi intenzitás, más néven átlagos napi csapadékosság – egy adott periódusban lehullott csapadékösszeg és a csapadékos napok számának hányadosa – nyáron is nőtt, ami arra utal, hogy a csapadék egyre inkább rövidebb ideig tartó, intenzív záporok formájában hullik. Mivel a sok víz elfolyik, a hirtelen lezúduló eső hasznosulása a talajban kevésbé hatékony, mint a gyakoribb, de kisebb intenzitású csapadékoké, ráadásul a talajeróziós folyamatokat is erősíti.
A szakember szerint emellett az 1980-as évektől kezdődően szembetűnő az extrém meleg időjárási helyzetek gyakoribbá válása.
Felkészülés a változásra
Jó hír, hogy a meteorológus szerint „az éghajlatváltozás okozta extrém időjárási körülményekre bizonyos határok között fel tudunk készülni, alkalmazkodni tudunk a változó környezethez”. A nagy kapacitású számítógépek megjelenésével, illetve a felszíni és űrbázisú mérési tevékenység folyamatos bővülésével vált lehetségessé, hogy a légköri folyamatokat meghatározó fizikai folyamatokat már nagyon pontosan modellezzék. A szélsőséges időjárási jelenségekről szóló riasztások és figyelmeztetések alapját a részletes, nagy térbeli felbontású előrejelzések jelentik. Utóbbiak pedig a regionális modellek futtatásával készülnek, amelyek a globális (például ECMWF-) modellek eredményeit pontosítják térben és időben, egy-egy kisebb európai területen belül.
Bozó szerint a meteorológiai szolgálatok létfontosságú feladata, hogy az élet- és vagyonvédelemhez kapcsolódó veszélyjelzéseket minél pontosabban és minél nagyobb időelőnnyel adják le. Ez különösen fontos a tavi viharjelzés, a repülésbiztonság vagy a nagy tömegeket vonzó szabadtéri rendezvények esetén.
Nagyon fontos, hogy az előrejelzések minőségét, azaz beválását folyamatosan ellenőrizzék és verifikálják azzal, hogy egyszerűen összehasonlítják az előrejelzési modellek által számított értékeket (szél, hőmérséklet, légnedvesség, csapadék stb.) a ténylegesen mért értékekkel. „Az eredmények fontos visszajelzést adnak arról, hogy adott időjárási helyzetekben mely modellek alkalmazhatók megbízhatóan, illetve hogy egy adott fejlesztés milyen mértékű javulást hoz a modell-előrejelzésekben.”
A klímaváltozás helyi hatásaihoz való alkalmazkodást segítik az éghajlati modellszámítások, amelyek többek között az elkövetkező évtizedekben várható hőmérséklet-, csapadék- és aszályviszonyokra adnak számszerű becsléseket.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: