Hány autót törtek rommá a Halálos iramban 9 forgatásán?
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Aki a Halálos iramban (Fast and Furious) filmsorozat első részeinél elvesztette a fonalat, és közönséges autóversenyzős filmként ragadt meg az emlékezetében, alighanem megrökönyödve szembesül a kilencedik részben tapasztalható pusztítással. Egy jelenetben egy ipari mágnes és egy robogó kisbusz hatására romhalmazzá válik fél Edinburgh, máskor Dame Helen Mirren vezet rendőrautókat a londoni Buckingham Palotában, megint máskor pedig rakétaként viselkedő autóktól retteghetünk. Leírva nevetségesen hangzik, de a bevételek arról árulkodnak, hogy az alkotók tudják, mit csinálnak: a széria eddig csaknem hatmilliárd dollár bevételt hozott.
A sorozat különlegessége, hogy viszonylag ritkán folyamodnak számítógépes trükkökhöz. Persze az olyan jelenetekben, mint amilyen a dubaji felhőkarcolón átugrató autóé, CGI animációval helyettesítik a kaszkadőröket, de többnyire – írja a Wired angol kiadása – valódi autókat zúznak szét a filmben.
„Nem számít, hogy századszor vagy ezredszer robbantasz forgatás közben. Minden alkalommal, amikor valami felrobban, olyan zsigeri reakcióval reagálunk rá, amit nem lehet CGI-vel reprodukálni. Csodálatos eszközeink vannak, de meghatározott eszközhasználati stratégiánk is van.”
– mondta a Wirednek Justin Lin, a film rendezője.
Az akciójeleneteket Spiro Razatos, Hollywood egyik legnagyobb trükkmestere koordinálta. A Halálos iramban 9-ben látható snittek 95 százalékát (amelyeket Tbilisiben forgattak) kamerák előtt, élőben vették föl. Ehhez arra is szükség volt, hogy a forgatási helyszínt (esetünkben: az egész várost) egy hétre átadják a stábnak, hogy zavartalanul forgathassák le a jeleneteket a város főutcáin.
Lin szerint a filmben több mint 250 autót törtek össze. Mint elmondta, a 2009-es ötödik rész után abbahagyta a számolást, de abban a részben is kétszáz körül volt a totálkárosra tört járművek száma.
„Ha azt látod, hogy egy autót összetörnek, az azt jelenti, hogy valójában 6-8 verziót használtunk belőlük. Amikor azt mondom, hogy több autót kell felfordítanunk, több autót kapunk. Nem bánom, ha új autókat kell összetörni; nekem a régi, klasszikus modellek fájnak igazán.”
– mondta Lin.
Az autók felrobbantása ugyanakkor nem egyszerű (és nem olcsó) folyamat. A filmben látható 2020-as Toyota Supra alapmodellje 46 ezer angol fontba (18,7 millió forint) kerül, de a filmbeli modellt egy háromliteres, turbófeltöltős BMW motorral turbózták fel, ami 3,8 másodperc alatt gyorsul százra. Más járművek gyűjtői ritkaságok: az 1968-as Chevy Nova SS például 10-25 ezer fontba, vagyis 4-10 millió forintba kerül a használtpiacon.
A Vin Diesel által alakított Dominic Torretto autójából, az 1968-as Dodge Chargerből kilenc különböző verziót készítettek csak a Tbilisi-jelenethez. Kettőbe 808 lóerős Dodge Demon motorokat szereltek a sofőrülés mögé; ezek a szörnyetegek gyorsuláskor 1,8 G-nyi erővel préselik a sofőrt az ülésbe. Két autót a trükkjelenetekhez használtak, így nagy teljesítményű versenyváltóval, kipufogókkal és fékekkel is felszerelték őket.
Hogy ne költsenek el egy kisebb vagyont néhány másodperces akciójelenetek leforgatásához, a járműhasználatnak külön koordinátora volt a forgatáson. Dennis McCarthy elmondta, hogy a Diesel által használt Dodge Chargerekből az öt fennmaradó modell úgynevezett beater, vagyis kopóalkatrész volt: csak akkor forgattak velük, amikor más kocsikkal való koccanásokat kellett rögzíteni. A jelenetek többségében azonban egy klasszikus, trükkfelvételekhez használt V8-as kaszkadőrautót használtak, amit az eredeti jármű üvegszálakból készített imitációja volt.
A forgatás során az összes autót úgy alakították át, hogy a legjobban illeszkedjenek a leforgatni kívánt jelenetekhez. A NASCAR stílusú, nagy teljesítményű modelleket ötpontos biztonsági ülésekkel és bukócsövekkel szerelték fel – ezek olyan biztonsági megoldások, amelyeket forgatás során nem kell rejtve hagyni. McCarthy szerint a gondot főleg az újabb autók, például a már említett Toyota Supra okozták. Ahhoz például, hogy az anyósülésre kamerát szerelhessenek, el kellett távolítani a légzsákot, de a jármű észlelte, hogy valami nem stimmel, hibaüzenetet adott, és csak csökkentett módban volt hajlandó elindulni.
A Halálos iramban 9 mától látható a mozikban, a 444 kritikáját itt olvashatod a filmről.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Már az 1940-es évek reklámjai is az önvezető és repülő autók eljövetelét hirdették
A Ford, a General Motors és a Chrysler már a húszas-harmincas években kísérletezni kezdett a repülő és önvezető autókkal, és a második világháború környékén futurisztikus kisfilmekben fantáziáltak a közlekedés jövőjéről. A fantasztikus találmányokról a korabeli magyar sajtó is beszámolt.
A Ford 2030-tól teljesen átáll az elektromos autók gyártására Európában
Ezzel a Ford a legnagyobb autógyártó, amely elkötelezte magát a belső égésű motorok teljes kivezetésére. A cég továbbá 2026-ig minden modelljét elérhetővé teszi elektromos vagy plug-in hibrid változatban.
Azt ígérték, hogy 2020-ra önvezető autók milliói járják az utakat. Hol vannak?
Az önvezető autókat a forgalomba kéne engedni, hogy éles helyzetekből tanuljanak, de amíg nincs elég tapasztalatuk, a döntéshozók nem nagyon engedik ki az utakra őket. Vannak, akik már elengedték, hogy valaha is teljesen önvezető járművekben közlekedünk majd, és inkább az ember nélküli áruszállításra koncentrálnak. És van Elon Musk, aki még idén bemutatná a világ legfejlettebb önvezető rendszerét.
