Elszaporodtak a focilabda méretű aranyhalak a minnesotai Keller-tóban. A Burnsville-i hatóságok figyelmeztették a lakosságot, hogy ne dobják a tavakba az aranyhalaikat, mert az apró termetű narancssárga csöppségek félméteres, invazív szörnyetegekké válnak.

Az aranyhalakról köztudott, hogy a szabadon engedett példányok mérete sokszorosa lehet a háziasított rokonaikénak, és komoly pusztítást végezhetnek az ökológiai rendszerekben, veszélyeztetve az őshonos fajok életét. Otthoni akváriumokban tartva az aranyhalak (Carassius auratus) ritkán nőnek 5 centiméternél nagyobbra, de a nyílt vizekben elképesztő méretűre hízhatnak. 2013-ban egy, a Tahoe-tóból kifogott aranyhal csaknem 46 centiméter hosszúra és több mint 2 kilogrammosra hízott.

„De hogy maradhatnak életben a nyílt vizekben az aranyhalak?” – kérdezheti bárki döbbenten, aki tudja, hogy ezek a halak mennyire érzékenyek, ha akváriumban tartják őket. Úgy, hogy a vadonban megtáltosodnak: akár 25 évig is elélhetnek, és öt hónapig kibírják oxigén nélkül. (Télen, amikor befagynak a tavak, a halak szervezete a szénhidrátot alkohollá bontja le, és a kopoltyújukon keresztül szabadulnak meg tőle.) Ha mindezt összevetjük azzal, hogy a reprodukciós arányuk is igen magas, könnyen megérthető, hogy az aranyhalak miért válhatnak dominánssá a nyílt vizekben, kiszorítva az őshonos fajokat.

A minnesotai hatóságok 2020 novemberében nagyjából ötvenezer aranyhalat fogtak ki a Carver megyei vizekből. Ezenfelül 88 ezer dolláros szerződést kötöttek egy tanácsadó céggel, hogy találják ki, hogyan lehetne elboldogulni az elszaporodott aranyhalakkal.

„Bár úgy tűnhet, hogy néhány aranyhal csupán ártalmatlan adalék a helyi vizekben, de nem az. A pontyfélék családjába tartozó aranyhal a városi, csapadékvízből álló tavakból könnyen eljuthat a nyílt vízű tavakba és patakokba, ahol gyorsan szaporodik, túléli a zord teleket, és táplálkozás közben ugyanúgy felkavarják a vízfeneket, mint közeli rokonaik, a közönséges pontyok.”

– írja a Minnesotai Természeti Erőforrások Minisztériumának közleménye.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Lerohanták Magyarországot az invazív poloskák

Dippold Ádám tudomány 2020. november 11.

A Sokk a rovar Facebook-közösség 14 ezer válasz alapján elemezte a magyar poloskahelyzetet. Kiderült, hogy már nincs olyan szeglete az országnak, ahol ne akadna az invazív rovarból. A legrosszabb helyzetben Kunfehértő van, a legkevesebb poloskát Fonyódon találták.

Simán átteleltek és invazív rémmé váltak a kaktuszok a Pilisben

Qubit.hu tudomány 2020. december 17.

Egy kaktuszszerető lélek néhány éve déli fekvésű pilisi sziklákra ültetett ki kaktuszokat. A fügekaktuszfajok vígan szaporodnak, kiszorítva az értékes sziklagyep őshonos növényfajait. A nemzeti park munkatársai évek óta kijárnak, és sziszifuszi munkával kármentesítenek.

Behurcolt parazita torzítja a galápagosi pintyek dalát, kihalhat az egyik Darwin-madár

Dippold Ádám tudomány 2019. június 17.

A Philornis downsi nevű légyfajtát véletlenül hurcolták be a Galápagos-szigetekre a hatvanas években, parazitikus lárvái megváltoztatják a madarak csőrét, amelyeknek így a daluk is megváltozik. Az eredmény: a megzavarodott madarak nem a saját fajtársaikkal szaporodnak.