Az elmúlt években egyre több a poloska. Ez nemcsak annak tűnik fel, aki eleve is utálja a poloskákat, hanem tény: a barna ázsiai márványpoloskát (Halyomorpha halys) 2013-ban figyelték meg Magyarországon, és létezik egy zöld színű invazív társa is, a zöld vándorpoloska (Nezara viridula). A Sokk a rovar Facebook-közösség adatai alapján most az is kiderült, hogy milyen súlyos a helyzet az országban: a poloskaspotting kérdőívét összesen 14 ezren töltötték ki, és ennek alapján kijelenthető, hogy már az egész országban felbukkantak az invazív rovarok.

Poloskaspotting

A kérdőív adatai alapján úgy tűnik, hogy az ország 3200 települése közül csaknem 1600-ból jelentették a poloskák jelenlétét – áll a Bábolna Bio, a felmérést végző cég közleményében. A felmérés szerint az ország déli megyéiben támadnak a poloskák, Budapesten főleg azokat a területeket kedvelik, ahol nagyobb a zöldterületek aránya.

Vidéken főleg a vándorpoloska okoz pusztítást, míg fás területeken inkább a márványpoloska terjedt el – mondta el tavaly szubjektív tapasztalatait Kondorosy Előd agrármérnök a Qubitnek. Ez a megoszlás persze nem törvényszerű, az Egyesült Államokban az ázsiai márványpoloska is komoly mezőgazdasági kártevőnek számít, a legtöbbünk hétköznapi tapasztalatai viszont leginkább arra terjednek ki, hogy a büdös, barna rovarok megpróbálnak behúzódni a lakásba a hideg elől.

Jönnek a levéllábúak

Bajomi Dániel, a Bábolna Bio ügyvezető igazgatója szerint az invazív poloskafajok rendkívül gyorsan terjednek az országban: a válaszadók 26 százaléka a nyugati levéllábú poloskával (Leptogiossus occidentalis) is találkozott már. A levéllábú poloska Amerikából származik, Európában először 1999-ben jelentették Olaszországból, Magyarországon 2007 óta van jelen. Az észlelések magas aránya arra mutat, hogy ez a faj is gyorsan alkalmazkodott az itteni körülményekhez, ebben pedig a másik két legelterjedtebb invatív poloskához hasonlóan nagy segítségére van a felmelegedés.

Az ázsiai, amerikai vagy dél-európai származású rovarok rosszul tűrik a hideget, az enyhébb időjárás viszont kedvez a szaporodásuknak, ezzel pedig kiszoríthatják az őshonos fajokat (az Egyesült Államokban az ázsiai márványpoloska 15 év leforgása alatt az egész orszában elterjedt). Mivel természetes ellenségük Magyarországon nincsen, marad ellenük a szúnyogháló és a vegyszeres irtás, illetve a rovarok által kedvelt búvóhelyek (összetekert szőnyeg, napernyő, üres virágcserép) ellenőrzése és a poloskák kilakoltatása. Mivel invazív kártevőről van szó, itt nincs helye a kíméletnek: ha az ember kiteszi az ablakon, visszajön, ha csak kirázza a szőnyeget, megtelepszik bármi máson. Kondorosy szerint a legjobb megoldás, ha összefogdossuk az útban lévő poloskákat, majd egy befőttesüvegben a mélyhűtőbe helyezzük őket (esetleg a lefagyasztott szúnyogok mellé), már csak a tetemektől kell megszabadulni, azok pedig, akik nem tartózkodnak a vegyszerek használatától, használhatnak rovarirtó aeroszolt is a probléma kiküszöbölésére.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A klímaváltozás szinte legyőzhetetlenné teszi a Magyarországot is elárasztó invazív poloskákat

Rácz Johanna tudomány 2019. október 17.

Az enyhe telek kedveznek a melegebb éghajlatról elszármazott invazív poloskaféléknek, ami városban csak idegesítő, a mezőgazdálkodóknak azonban már pénzben mérhető kárt okoz. Az ázsiai márványospoloska az USA-ban már komoly kártevő, itthon is fel kell készülni a hatékony védekezésre. De hogyan lehet megszabadulni tőle?

Rettenetes szuperképességei vannak az ágyi poloskának

Qubit.hu tudomány 2019. május 17.

Eredetileg csak a vérszívó poloskák bizarr szaporodási módszerét akarta feltérképezni egy kutatócsoport, de a DNS-mintákból további megdöbbentő következtetések adódtak.

Dél-Karolinában is megjelent az argentin teju, a mindent felzabáló gyík

Dippold Ádám tudomány 2020. augusztus 24.

Első alkalommal észleltek fekete-fehér tejut, egy Dél-Amerikában őshonos gyíkot Dél-Karolinában, a vadvédelmi szakértők attól tartanak, hogy az invazív gyíkok komoly károkat okozhatnak az őshonos fajok állományában.