Lerohanták Magyarországot az invazív poloskák
Az elmúlt években egyre több a poloska. Ez nemcsak annak tűnik fel, aki eleve is utálja a poloskákat, hanem tény: a barna ázsiai márványpoloskát (Halyomorpha halys) 2013-ban figyelték meg Magyarországon, és létezik egy zöld színű invazív társa is, a zöld vándorpoloska (Nezara viridula). A Sokk a rovar Facebook-közösség adatai alapján most az is kiderült, hogy milyen súlyos a helyzet az országban: a poloskaspotting kérdőívét összesen 14 ezren töltötték ki, és ennek alapján kijelenthető, hogy már az egész országban felbukkantak az invazív rovarok.
Poloskaspotting
A kérdőív adatai alapján úgy tűnik, hogy az ország 3200 települése közül csaknem 1600-ból jelentették a poloskák jelenlétét – áll a Bábolna Bio, a felmérést végző cég közleményében. A felmérés szerint az ország déli megyéiben támadnak a poloskák, Budapesten főleg azokat a területeket kedvelik, ahol nagyobb a zöldterületek aránya.
Vidéken főleg a vándorpoloska okoz pusztítást, míg fás területeken inkább a márványpoloska terjedt el – mondta el tavaly szubjektív tapasztalatait Kondorosy Előd agrármérnök a Qubitnek. Ez a megoszlás persze nem törvényszerű, az Egyesült Államokban az ázsiai márványpoloska is komoly mezőgazdasági kártevőnek számít, a legtöbbünk hétköznapi tapasztalatai viszont leginkább arra terjednek ki, hogy a büdös, barna rovarok megpróbálnak behúzódni a lakásba a hideg elől.
Jönnek a levéllábúak
Bajomi Dániel, a Bábolna Bio ügyvezető igazgatója szerint az invazív poloskafajok rendkívül gyorsan terjednek az országban: a válaszadók 26 százaléka a nyugati levéllábú poloskával (Leptogiossus occidentalis) is találkozott már. A levéllábú poloska Amerikából származik, Európában először 1999-ben jelentették Olaszországból, Magyarországon 2007 óta van jelen. Az észlelések magas aránya arra mutat, hogy ez a faj is gyorsan alkalmazkodott az itteni körülményekhez, ebben pedig a másik két legelterjedtebb invatív poloskához hasonlóan nagy segítségére van a felmelegedés.
Az ázsiai, amerikai vagy dél-európai származású rovarok rosszul tűrik a hideget, az enyhébb időjárás viszont kedvez a szaporodásuknak, ezzel pedig kiszoríthatják az őshonos fajokat (az Egyesült Államokban az ázsiai márványpoloska 15 év leforgása alatt az egész orszában elterjedt). Mivel természetes ellenségük Magyarországon nincsen, marad ellenük a szúnyogháló és a vegyszeres irtás, illetve a rovarok által kedvelt búvóhelyek (összetekert szőnyeg, napernyő, üres virágcserép) ellenőrzése és a poloskák kilakoltatása. Mivel invazív kártevőről van szó, itt nincs helye a kíméletnek: ha az ember kiteszi az ablakon, visszajön, ha csak kirázza a szőnyeget, megtelepszik bármi máson. Kondorosy szerint a legjobb megoldás, ha összefogdossuk az útban lévő poloskákat, majd egy befőttesüvegben a mélyhűtőbe helyezzük őket (esetleg a lefagyasztott szúnyogok mellé), már csak a tetemektől kell megszabadulni, azok pedig, akik nem tartózkodnak a vegyszerek használatától, használhatnak rovarirtó aeroszolt is a probléma kiküszöbölésére.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
