Magyarországon lehet a legolcsóbban, Finnországban pedig a legdrágábban berúgni – derül ki az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) hétfőn közzétett adataiból.

Míg Magyarországon az uniós átlagár 73 százalékát kell fizetni az alkoholos italokért (sör, bor, röviditalok), Finnországban majdnem az EU-s átlag kétszeresét (193%), vagyis a skála két szélén lévő ország között több mint két és félszeres az árkülönbség.

A közép-kelet európai térségben láthatóan alacsony az alkoholos italok ára: Magyarország után Románia (74%) és Bulgária (81%) következik, de a nyugati államok közül Spanyolországban és Németországban is olcsóbb a pia az uniós átlagnál. A skála másik végén a finneket Írország, Svédország, Görögország és Dánia követi, vagyis nagyon északra, vagy nagyon délre kell menni a drága alkoholért.

Hogy az árak mennyire nem számítanak, azt jól jelzi az Eurostat tavaly decemberben kiadott adatsora, amely azt összesítette, hogy az EU tagállamaiban mennyit költöttek a háztartások alkoholos italokra: a lista megosztott hatodik helyén három ország állt, ebből kettő a fenti rangsor két szélsőértékét adó Magyarország és Finnország volt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyarország nem létező alkoholstratégiája

Baló Sára tudomány 2019. március 13.

A franciák jogi eszközökkel sikerrel kezelték az alkoholfüggést, amely a WHO statisztikái szerint a magyar lakosság tizedét érinti. Az alkoholos italok épp annyira részei a francia konyhai kultúrának, mint a magyarnak. Nekik sikerült, nekünk nem. Miért?

Vége a világnak: nem isznak az angol fiatalok, de a magyarok változatlan örömmel piálnak

Dippold Ádám gazdaság 2018. október 10.

Bár a pesti legénybúcsús tapasztalatok nem ezt mutatják, úgy tűnik, hogy a 25 év alatti britek hátat fordítottak az alkoholnak.