Itt a bizonyíték arra, hogy a maszkok működnek, és rá is lehet venni az embereket, hogy hordják őket

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A másfél éve zajló koronavírus-járvány kezelése során az egyik legtöbb vitát kiváltó kérdés, hogy ki és hol hordjon maszkot. A kormányok számára pedig az a kérdés, hogy az emberekre bízzák-e a maszkhasználatot, bátorítsák-e őket rá, vagy akár kötelezővé tegyék bizonyos helyeken. Tavaly tavasszal a magyar kormány még azt mondta, hogy az egészséges emberek ne hordjanak maszkot,  aztán később már az utcán is kötelezővé tették a maszkviselést. Jelenleg azonban, szemben több régiós országgal, ahol beltéren kell maszkot hordani, nálunk zárt terekben sem kötelező a maszkhasználat. Hogy miért, az nem teljesen világos, bár Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint például azért nem, mert a maszk a jelenleg terjedő delta variáns ellen nem hatásos.

Bár korábban laboratóriumi kísérletekben úgy látták, hogy a maszkhasználat hatékony, és azt senki nem kérdőjelezi meg, hogy az egészségügyi dolgozók számára fontos a maszkok viselése (ami azt jelzi, hogy valójában mindenki elég hatékonynak tartja), eddig nem voltak igazán megbízható mérések arról, hogy az átlagemberek körében mennyire lehetnek hatékonyak a maszkok. Az átlagemberek ugyanis nem biztos, hogy helyesen és rendszeresen viselik őket, ráadásul nem feltétlenül vannak ugyanakkora veszélynek kitéve, mint mondjuk egy egészségügyi dolgozó. 

A Yale, a Stanford, a Johns Hopkins és a Berkeley egyetemek kutatói bangladesi kollégáikkal együtt több hónapos kísérletben vizsgálták meg a maszkok hatásosságát bangladesi falvakban. Most megjelent tanulmányuk arra jut, hogy az embereket viszonylag egyszerűen rá lehet venni arra, hogy nagyobb arányban hordjanak maszkot, ráadásul a maszkviselés jelentősen csökkenti a tünetes koronavírusos esetek számát. 

Önkéntesek fertőtlenítik a járműveket Bangladesben 2020 áprilisábanFotó: Ahmed Salahuddin/NurPhoto via AFP

Kísérletükbe 600 bangladesi falut vontak be. 300 falu alkotta a kísérleti csoportot, 300 falu pedig a kontrollcsoportot, amivel összehasonlították a kísérleti falvak eredményeit. A kísérleti és a kontrollfalvak minden esetben páronként ugyanabban a kistérségben voltak, de legalább két kilométerre egymástól, hogy ne befolyásolják az eredményt. Fontos, hogy a kísérleti és a kontrollfalvakat véletlenszerűen választották ki, ami azt jelenti, hogy átlagosan pontosan ugyanolyan falvak és emberek szerepeltek a két csoportban, és a talált hatás ok-okozati kapcsolatként értelmezhető.

Ingyen maszk, plusz kampány hírességekkel

A kísérlet minden faluban 8 hétig tartott, és különböző időpontokban, tavaly november és idén január között kezdődött. A kísérleti beavatkozásnak négy fő eleme volt: 

  1. ingyenes maszkok kiosztása (egyharmad esetben textilmaszk, kétharmad esetben sebészi maszk);
  2. információnyújtás a maszkhaszálat fontosságáról a miniszterelnök és egy híres krikettjátékos részvételével;
  3. a maszkhasználat személyes bátorítása közterületeken;
  4. a maszkhasználat bemutatása és bátorítása minden pénteken a mecsetekben. 

Az első eredmény, hogy 29 százalékponttal, 13-ról 42 százalékra nőtt a maszkviselési arány – leginkább éppen a mecsetekben, 37 százalékponttal. Bár azt gondolhatnánk, hogy a maszkviselés biztonságérzetet ad, és ha maszkot viselünk, nőni fog az interakciók száma, ennek éppen az ellenkezője történt: átlagosan 5 százalékkal nőtt a fizikai távolságtartás, például a piacokon. 

Ami ennél is fontosabb, a maszkok hatásosak voltak. 11% százalékkal csökkent a covid-tünetekkel jelentkezők aránya. A sebészi maszkok sokkal hatásosabbnak bizonyultak, mint a textilmaszkok: 12 százalékkal csökkentették a tünetekkel jelentkezők arányát, míg a textilmaszkok ,,csak” 5 százalékkal. De nemcsak önbevallás alapján vizsgálták a tüneteket (hiszen a maszkviselés befolyásolhatja, hogy az emberek milyen valószínűséggel jelentik a tüneteiket), hanem teszteket is végeztek. A tesztek alapján átlagosan 9 százalékkal, a sebészi maszkokkal ellátott falvakban 11 százalékkal csökkent a tünetes fertőzöttek száma. A legveszélyeztettebb 60 év fölötti korosztályban sokkal jelentőseb mértékben, 35 százalékkal csökkent a tünetes koronavírus-fertőzések aránya, ami bebizonyította, hogy a maszkok hatásos védelmet jelentenek ennek a korosztálynak, amelynek jelentős része még mindig nincs beoltva Magyarországon.

A szerző közgazdász. 

Kapcsolódó cikk a Qubiten: