Mennyire véd a maszk a koronavírus ellen, és melyik a legjobb?
A maszkviselés igenis csökkenti annak az esélyét, hogy valaki elkapja vagy továbbadja a koronavírus-fertőzést. Bár a maszkok hasznáról hónapokig folyt a vita, ebben a kérdésben mára konszenzus uralkodik tudományos körökben, sőt a legújabb tanulmányok már azt is belengetik, hogy a maszkok a fertőzés súlyosságát is enyhíthetik. Mivel viszont az ördög itt is a részletekben rejlik, ezek megismeréséhez pedig rengeteg időre és adatra van szükség, minden más állítás egyelőre inkább csak erős becslés.
Nehéz felmérni ugyanis, hogy az egyes maszktípusok milyen közegben mennyire hatékonyak, hiszen a laboratóriumi körülményekhez képest terepen komoly szerepet játszik, hogy mennyire hajlandóak az emberek a maszkviselésre, az előírásoknak megfelelően hordják-e az arcukat takaró anyagdarabokat, de ugyanígy az is, hogy milyen az adott kutatás módszertana, vagy hogyan válaszolnak az önbevalláson alapuló kérdésekre a maszkviselésről faggatott alanyok.
Az arc eltakarása negyedére csökkentheti a fertőzés kockázatát
Kikerülhetetlen mantrából néhány hónapon belül számos országban kötelező intézkedéssé vált a zárt terekben és közlekedési eszközökön „mindenki hordjon maszkot!” felszólítás, amelynek mára tudományosan bizonyított alapjai vannak. A Google Trends keresőszavainak vizsgálata alapján a járvány első hullámában készített egyik tanulmány azt mutatta meg, hogy azokban az országokban, ahol a maszkviselés a járvány korai szakaszában bekerült a köztudatba, alacsonyabbak voltak a napi fertőzésszámok. Egy augusztus elején a medRxiv folyóiratban megjelent, egyelőre nem peer-reviewed tanulmány szerint az egy főre jutó halálozási arány negyede azokban a régiókban, ahol az adott kormány legalább javasolja a maszkviselést, vagy ahol ez társadalmi normává vált (például az ázsiai országokban). A kutatók kétszáz országot vizsgáltak meg, beleértve Mongóliát, amely januárban vezette be a kötelező maszkviselést, és ahol a mai napig egyetlen COVID-19 miatti halálesetet sem regisztráltak.
Egy másik tanulmány szerint, amely az USA állami szintű, maszkviseléssel kapcsolatos rendelkezéseinek hatásait vizsgálta, az arc eltakarása naponta mintegy két százalékponttal csökkentette a koronavírusos esetek számát. Óvatos becsléssel és más zavaró hatások, így a fizikai távolságtartás kiszűrésével arra jutottak, hogy a kötelező maszkviselés mintegy 450 ezer esetet előzhetett meg.
Monica Gandhi, a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója és csapata ráadásul júliusban közzétette azt a tanulmányt, amely szerint az arcukat elfedők kisebb dózist kapnak a vírusból, így enyhébb tüneteket mutatnak vagy teljesen tünetmentesen vészelik át a betegséget. Gandhi és kutatócsoportja cikkében arra is rámutat, hogy a nagyobb SARS-CoV-2-kitettség agresszívebb gyulladásos válaszreakciót okoz a betegeknél.
Biztos, hogy jobb, ha van?
Az eddigi kutatásokból tehát arra következtethetünk, hogy a maszk véd a vírus ellen. Legalábbis jobb, ha van, mint ha nincs. Vagy mégsem? Eric Westman, az észak-karolinai Duke Orvosi Egyetem klinikai kutató és csapata augusztusban publikálta a különféle maszktípusok teszteléséről szóló tanulmányát, amelyben lézerek és okostelefonok kamerái segítségével 14 féle szövet- és orvosi arcmaszk védekező képességét hasonlították össze.
A kutató számára megnyugtató volt, hogy a maszkok többsége tényleg felfogta a beszéd közben kiáramló cseppeket, hozzátette azonban, hogy a vékony, poliészter és spandex anyagú nyakvédők, vagyis a szájra és orra húzható, kinyújtható sálszerűségek mindössze kisebbekre szabdalták fel a kiáramló nyálcseppek méretét, és ez Westman szerint valójában rosszabb lehet, mintha valaki semmit nem vesz fel, esetleg Lana Del Rey rácsos maszkját viseli.
A szakértők a sálakat és a kendőket is csak végső esetben ajánlják. Egy augusztusi tanulmány szerint egy sál mindössze 44 százalékkal csökkentette a megfertőződés kockázatát, amikor egy tesztalany legalább 30 másodpercre egy fertőzött közvetlen közelében tartózkodott. Húsz perc után ez mindössze 24 százalékra redukálódott. De ha ezeket nem, akkor milyen maszkot érdemes választani és milyen közegben melyik a leghatékonyabb?
Mekkora részecskétől kell a maszknak védeni?
Mielőtt kiválasztanánk a megfelelő védekező eszközt, érdemes megvizsgálni az ellenséget. A Nature összefoglaló cikke szerint az eddigi mérések azt mutatják, hogy maga a vírus 0.1 µm átmérőjű, de nem kell, hogy egy maszk ennyire kicsi részecskéket is ki tudjon szűrni ahhoz, hogy a védelem hatékony lehessen, mivel a vírusok a fertőzöttek szervezetét maguktól nem tudják elhagyni. Így sokkal relevánsabbak a kórokozókat szállító aeroszolok (az 5 µm-nél kisebb méretű légúti nyálcseppecskék) és permetek, amelyek 0,2 mikrométertől néhány száz mikrométerig terjedhetnek, a legtöbbjük azonban inkább 1-10 µm átmérőjű, és hosszú ideig a levegőben lebeg. (Egy emberi hajszál körülbelül 80 µm átmérőjű.)
Hozzá kell tenni azonban, hogy a tudósok még mindig nem biztosak abban, hogy a COVID-19 terjedésekor melyik a legjelentősebb kórokozó-szállító: egyre többen azt gondolják mindenesetre, hogy a vírusok nem feltétlenül a köhögéssel vagy a tüsszentéssel jutnak ki a fertőzöttek szervezetéből, hanem inkább akkor, amikor az emberek beszélnek vagy egyszerűen lélegeznek.
Otthon varrt szövet- és textilmaszkok
Okkersárga, leopárdmintás, kisautós, népviseletes, focilabdás, többrétegű, otthon varrt vagy Burberry: a maszkhordás népszokássá terebélyesedésével párhuzamosan a szövet- és textilmaszkkészítés is szinte iparággá nőtte ki magát, hatékonyságukat pedig számos kutatás kimutatta. Linsey Marr, a Virginia Tech környezetmérnöke még kiadás előtt álló munkája szerint már egy egyszerű pamutszövet póló képes belégzéskor meggátolni az aeroszolok felének bejutását és a 2 µm méretű nyálcseppek 80 százalékának kijutását. Egy indiai tanulmány szintén megállapította ezt, hozzátéve, hogy a fertőző cseppek háromszor akkora távolságra jutnak el, amikor valaki nem visel maszkot.
Marr szerint ugyanakkor a 4-5 mikrométernél nagyobb cseppek esetén szinte bármilyen anyag képes blokkolni a részecskék 80 százalékának bármilyen irányú áramlását. Azt is hozzátette, hogy a többrétegű szövetek hatékonyabbak: minél szorosabban szőtt az anyag, annál jobb. Egy másik tanulmány megerősítette a környezetmérnök eredményeit: a különféle anyagok, például pamut és selyem felhasználásával rétegzett, úgynevezett hibrid maszkok sokkal hatékonyabban képesek az aeroszolok útját állni, mint az egyrétegűek.
Mindenesetre Christine Benn, a Dél-Dániai Egyetem globális egészségügyi kutatója és csapata, akik egészségügyi eszközök tervezésekor használt kritériumok alapján gyártott, kétrétegű szövetmaszkjukat tesztelték le, úgy találták, hogy az arcmaszk a 0,3 µm-nél kisebb aeroszoloknak mindössze 11-19 százalékát szűrte ki, de mivel a részecskék legtöbbje 1-10 µm átmérőjű, az N95-ös maszkok és a többrétegű szövetmaszkok közötti, tényleges hatékonyságbeli különbség nem számottevő.
Sebészi maszkok
Az orvosi eszköznek számító sebészi maszkokat nem szövött textíliából, alapvetően egyszeri használatra készítik, és baktériumszűrővel rendelkeznek. Eredetileg a páciensek védelmére szolgáltak a viselő (sebész) által okozott sebfertőzés és szennyezések megakadályozására, és csak később alkalmazták egészségügyi dolgozók fertőződésének megelőzésére. Egy 2013-ban készített tanulmány szerint a sebészi maszkok az otthon készített szövetmaszkoknál háromszor hatékonyabbak gátolják az influenza-aeroszolok emberi szervezetbe jutását, a felméréskor mindenesetre a köhögésnél lassabb, de az emberi lélegzetvételnél gyorsabb légáramlati körülményeket alkalmaztak.
Az Európai Unió szabványai szerint az I. típusú sebészi maszknak legalább 95 százalékos, a II. típusú pedig legalább 98 százalékos baktériumszűrési hatékonysággal (FFE) kell rendelkeznie, ez azonban nagyban függ attól, hogy a maszk mennyire simul rá az adott egyén arcára. A Jama Internal Medicine folyóiratban augusztusban megjelent tanulmány pedig arra mutat rá, hogy a gumipántos, fülre erősíthető sebészi maszknál hatékonyabb a kötős változat.
Forrás: Verma et al.
Számmisztika: FFP, N95, KN95
Mivel a sebészi maszkok nem illeszkednek tökéletesen az arcra, a legmagasabb védelmet az amerikai szabványokban N95-ösként, a kínaiakban KN95-ösként, az európaiakban pedig FFP kategóriájúként ismert arcmaszkok nyújtják. Az FFP, vagyis részecskeszűrővel ellátott félálarc (filtering facepiece particulare) teljesítménye, szűrési hatékonysága és az alapján sorolható 1., 2. vagy 3. osztályba, mennyire szivárog a maszk alá a környezeti levegő (alászívás). Az európai szabványok szerint az első osztályba sorolható, szelep nélküli FFP-arcmaszk esetén a 0,3 mikrométeres és nagyobb, légi úton terjedő részecskék kiszűrésének hatékonysága 78 százalék, az FFP2-es típusúé 92 százalék, és a legbiztonságosabb, FFP3-asé 98 százalék.
Az N95-ös maszkok esetén, ahogy nevük is mutatja, 95 százalékos a 0,3 mikrométeres részecskék kiszűrésének hatékonysága laboratóriumi körülmények között, és a Jama Internal Medicine tanulmánya szerint néhány darabjuk még hatékonyabb is lehet ennél. A Duke kutatásában például azt mutatták meg, hogy az N95-ös maszk a nyálcseppecskék kevesebb, mint 0,1 százalékát engedte át beszéd közben. Mindenesetre a Nature cikke szerint viszont különféle, nem laboratóriumi közegekben még a jól felhelyezett N95-ös maszkok is inkább csak a 0,3 mikrométertől kezdődő aeroszolok 90 százalékát szűrik ki.
A kötős sebészi maszkok ehhez képest 75 százalékos, míg a gumipántosak 40 százalékos hatékonyságot mutattak. A kutatók azt is felmérték, hogy az újra felhasznált, sterilizált N95-ös maszkok vagy éppen a lejárt szavatossági dátumot mutató N95-ös maszkok is megtartották hatékonyságukat. Ez jó hír lehet azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik kénytelenek nap mint nap forráshiányos közegben felvenni a harcot a koronavírus ellen.
Ezek az adatok a szelep nélküli arcmaszkokra vonatkoznak, és a kutatók az egyirányú szeleppel felszerelt, N95-ös maszkokat, amelyeket leginkább építkezéseken használnak a por belélegzésének megakadályozására, inkább nem ajánlják. Az arcmaszkot viselő személyt még valamennyire védi az ilyen típusú félálarc, kilégzéskor azonban könnyedén kijutnak a nyálcseppek, és ez azt jelenti, hogy a környezetében lévőket minden további nélkül megfertőzheti.
Maszk és távolságtartás
A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy egészségügyi környezetben mindenképpen az FFP2-es, FFP3-as vagy N95-ös maszkot ajánlják a kutatók, a szélesebb közönség számára a legjobb védelmet pedig a többrétegű, különböző anyagokból varrt, vagyis hibrid arcmaszkok jelenthetik.
Bár ezek önmagukban még nem jelentenek megoldást a koronavírus ellen, fizikai távolságtartással és az egészségügyi dolgozók esetén a szemüket is védő arcpajzsokkal kombinálva a kórokozó megfékezhető. Ezt támasztotta alá a Lancet folyóiratban júliusban megjelent tanulmány is, amelynek keretében a kanadai McMaster Egyetemen klinikai epidemiológiával foglalkozó Dr. Holger Schunemann és nemzetközi kutatócsoportja 16 ország 172 tanulmányát elemezve a távolságtartás, a maszkviselés és a védőszemüveg, valamint a vírus továbbadásának kockázata közötti kapcsolatot mérte fel.
A már idézett Monica Gandhi szintén úgy látja, a maszkviselés nem az egyetlen megoldás, de a járvány kontroll alatt tartásának egyik fontos pillére. Paul Digard, az Edinburghi Egyetem virológusa a Nature-nek pedig azt mondta, az arcmaszkok „működnek a gyakorlatban, de nem bombabiztosak. És ezért, mindenki tartson távolságot.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: