Nyakig ülünk a járványban, rekordidő alatt szabadalmaztatják az új védőoltásokat, de a maszkgyártás látszólag nem tart lépést a trendekkel. Sokan barkácsmódszerekkel növelik a sebészmaszkok hatékonyságát, de mi az oka, hogy erre kényszerülünk?
Az ujjlenyomatok fertőzésveszélyt jelentenek, így a repülőtéri azonosítást mostanában jobb híján az arcfelismerő algoritmusokra bízzák. A technológia óriási, esetenként tízszeres mértékben javult a járvány előtti időszakhoz képest.
Az amerikai járványügy, a CDC ajánlása szerint a krónikus betegségekkel, autoimmun betegségekkel vagy más, hosszabb ideje fennálló betegségekkel élők akkor oltassák be magukat, ha az mRNS-alapú koronavírus elleni vakcina semelyik összetevője esetén sem lépett fel náluk korábban súlyos allergiás reakció.
Szemészek, orvosok és járványügyi szervezetek szerint a maszk a leghatásosabb védelem, de az arcpajzsnak is vannak előnyei. Bár maszkkal együtt viselve csökkentheti a fertőzés kockázatát, önmagában nem túl hatékony.
Mások megóvására például nem alkalmas, legalábbis akkor, ha a szelepen keresztül szűretlenül áramlik ki a levegő. Ha nincs szelep az FFP besorolású maszkon, az persze más.
Hosszú hónapokon át tartó huzavona után az amerikai járványügy is dűlőre jutott maszkügyben: a szervezet legutóbbi állásfoglalása szerint a maszk a viselőjét is védi a koronavírussal szemben.
Volt idő, amikor kalap vagy sapka nélkül nem illett kilépni a házból, máskor az esernyő hódított, azt meg rég tudjuk, hogy magyar ember bicska nélkül a kertkapun se megy ki. A koronavírus miatt még ezeknél is kötelezőbb a maszk: az nem is kérdés, hogy kell, na de milyen kell?
A levegő veszélyes: a légszennyezettség, a kornavírus és egyéb kórokozók mind megkeserítették az emberek hétköznapi életét. De csak eddig: a Vyzr nevű kanadai cég légtisztítós szkafanderrel ad csattanós választ a világjárványra, mindössze 500 dollárért.
A CDC vizsgálatában a koronavírus-fertőzöttek és a negatív kontrollcsoport tagjai hasonló elfoglaltságokban vettek részt. Egyetlen markáns különbség adódott: hogy jártak-e étteremben, kocsmában, vagy sem.
Csak néhány napig élt a szabály, hogy a maszkot megtagadók nyilvános koporsóban fekvést is választhatnak a pénzbírság vagy a közmunka helyett. A koporsók azonban nem tűnnek el a jakartai utcákról.
A koronavírus mindenkiből kihozta a feltalálót: az innovációs görbe a párnahuzattól a réz-cink szűrőbetétig ível. Felkészül a cinkbomba, a nanogyémánt, a lézerrel habosított grafén és a nyolc nyelven beszélő japán okosmaszk.
A koreai eset jól példázza a maszkviselés fontosságát, és azt is, hogy miért nem érdemes járvány idején beülni egy kávézóba, a légkondi alá. Az új korlátozások miatt most hordhatják a maszkot kültéren, beltéren.
Világszerte tüntetések szerveződnek a maszk viselése ellen, pedig a tömegrendezvényeken aztán vígan tud terjedni a vírus. De miért nem mutatkoznak maszkban a vezető politikusok, és mit tenne ebben a helyzetben Immanuel Kant, Jézus Krisztus vagy Marcus Aurelius?
A közös légtérben tartózkodás, a személyes érintkezés mellett a beszéd, az ének és a szapora légzés terjesztik a leginkább a koronavírust, derül ki az eddig megjelent tanulmányok összegzéséből. A maszkviselés erősen javallott, az iskolák bezárása viszont nem tűnik indokoltnak.
Dr. Lénárd Rita belgyógyász a Magyar Orvosi Kamara képviseletében adott interjút a Science Meetup videós különkiadásának, a Karanténnaplónak.
A Hongkongi Egyetem mikrobiológia tanszékén működő virológiai labor hosszú távú állatkísérletben bizonyította, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus terjedését jelentős mértékben csökkenti már egy egyszerű egészségügyi, más néven sebészi maszk is.
Végleg pontot tehet a maszkviselés körüli viták végére egy folyamatban lévő ígéretes fejlesztés, amely nem csupán kiszűrné a SARS-CoV-2 vírust, hanem egy speciális membránnal deaktiválná is.
A Plandemic, vagyis Megtervezett Világjárvány című áltudományos videó úgy terjed, hogy a Facebook és a Youtube alig győzi törölni, a tudományos lapok pedig sorra cáfolják a botrányokat vonzó Judy Mikovits állításait.
Az egyetem szerint a sebészi és respirátoros maszkok elsősorban az egészségügyi dolgozók védelmét szolgálják, a lakosság pedig bátran használja a textilmaszkokat.
Kutatások sora bizonyítja, hogy még egy házilag elkészített szövetmaszk is kiszűri a koronavírus méretű részecskék 50 százalékát. A WHO, az amerikai és az európai járványügyi szervek, a tudósok és a civil mozgalmak kórusban üzenik: maszkot mindenkinek!
Először az őrök kapnak maszkot, azután ha már mindnek van, a rabok maguknak is varrnak.
Magyarországon is óriási energiákkal indultak be az adományokon alapuló civil kezdeményezések, hogy 3D nyomtatással készült plexi arcvédő pajzsok és maszkok nyújthassanak védelmet a leginkább rászorulóknak: az egészségügyi és a szociális szféra dolgozóinak.
Egy kis mintás német kutatás szerint az első tünetek megjelenése után öt nappal tetőzik a vírus mennyisége a torokból vett mintákban. A SARS-CoV-2 még a tünetek megszűnése után is kimutatható volt a betegek szervezetében.
A politikai manőverezés közepette a térségben sokan idegesen várják a koronavírus-fertőzések elkerülhetetlen emelkedését. A lengyel orvosok még névvel nyilatkoznak. A Guardian budapesti és krakkói tudósítói vázolták fel olvasóiknak a kelet-európai koronavírus-helyzetet és annak várható fejleményeit.
A rendőrség próbálja kideríteni, hogy honnan és kitől vásárolta a maszkokat, és hogy fertőzöttek-e koronavírussal vagy bármilyen más kórokozóval.
LCD-tévék helyett védőmaszkokat gyártanak majd az Oszaka melletti Sharp-gyárban. Arról még a szakemberek véleménye is megoszlik, mennyiben járulhatnak hozzá a vírusterjedés megfékezéséhez a maszkok.