„Andikám! Tetszik a busójárás? Megvegyem neked?” – ehhez hasonló üzenetek tarkították a szekereket az idén február 8. és 13. között megrendezett busójáráson. A politika beszivárgott a mohácsi karneválra – beszivárogtunk mi is.
A WHO egy olyan vitatott elméletre hivatkozva ellenezte sokáig a kötelező maszkviselést, amely szerint a biztonsági öv is hamis biztonságérzetet kelt, ezért felelőtlenebb autóvezetést eredményez. A viselkedéskutatók kísérletei azonban rácáfoltak a WHO útmutatására, és bizonyították, hogy már a maszkok puszta látványa segíti a szabálykövető magatartást.
Az MTA elnöksége szerint ugrásszerűen növelni kell a lakosság átoltottsági arányát, és aki most meggyőzi a környezetét, szó szerint életet ment. Arra számítanak, hogy az influenzajárvány tovább súlyosbítja a népegészségügyi helyzetet.
Amikor Bangladesben egy kísérlet során ingyenesen elérhetővé tették a maszkokat és kampányoltak a viselésük mellett, 13-ról 42 százalékra nőtt a maszkviselési arány. A maszkok rendszeres használata a leginkább veszélyeztetett korcsoportban, a 60 év felettiek körében harmadával csökkentette a tünetes covid-esetek számát.
Mennyire veszélyes a legújabb fertőzéseket okozó delta variáns? Mennyire hatásosak ellene az oltások, és mindenképpen szükség van-e harmadik adag vakcinára? Milyen egyéb intézkedések jöhetnek szóba, amikor ismét tömegesen kényszerülünk a vírus terjedésének kedvező zárt terekbe?
Az amerikai járványügy a korábbinál kétszer-háromszor jobban fertőző delta vírusvariáns miatt javasolja a maszkviselést zárt közösségi terekben. Mint elmondták: ha nem olttatják be magukat minél többen, akkor maradnak a közösség egészsége érdekében meghozott, újra fel-felbukkanó intézkedések.
Az elhunyt betegek 99 százaléka nem kapta meg az oltást a CDC igazgatója szerint. Az országban a vírus delta variánsa terjed, az oltást leginkább a déli államokban utasítják el. Ahogy terjed a delta, úgy emelkednek a fertőzések, könnyen lehet, hogy ismét maszkot kell majd hordaniuk az embereknek, bár az kétséges, hogy ezt kötelezővé is teszik.
Nyakig ülünk a járványban, rekordidő alatt szabadalmaztatják az új védőoltásokat, de a maszkgyártás látszólag nem tart lépést a trendekkel. Sokan barkácsmódszerekkel növelik a sebészmaszkok hatékonyságát, de mi az oka, hogy erre kényszerülünk?
Az ujjlenyomatok fertőzésveszélyt jelentenek, így a repülőtéri azonosítást mostanában jobb híján az arcfelismerő algoritmusokra bízzák. A technológia óriási, esetenként tízszeres mértékben javult a járvány előtti időszakhoz képest.
Az amerikai járványügy, a CDC ajánlása szerint a krónikus betegségekkel, autoimmun betegségekkel vagy más, hosszabb ideje fennálló betegségekkel élők akkor oltassák be magukat, ha az mRNS-alapú koronavírus elleni vakcina semelyik összetevője esetén sem lépett fel náluk korábban súlyos allergiás reakció.
Szemészek, orvosok és járványügyi szervezetek szerint a maszk a leghatásosabb védelem, de az arcpajzsnak is vannak előnyei. Bár maszkkal együtt viselve csökkentheti a fertőzés kockázatát, önmagában nem túl hatékony.
Mások megóvására például nem alkalmas, legalábbis akkor, ha a szelepen keresztül szűretlenül áramlik ki a levegő. Ha nincs szelep az FFP besorolású maszkon, az persze más.
Hosszú hónapokon át tartó huzavona után az amerikai járványügy is dűlőre jutott maszkügyben: a szervezet legutóbbi állásfoglalása szerint a maszk a viselőjét is védi a koronavírussal szemben.
Volt idő, amikor kalap vagy sapka nélkül nem illett kilépni a házból, máskor az esernyő hódított, azt meg rég tudjuk, hogy magyar ember bicska nélkül a kertkapun se megy ki. A koronavírus miatt még ezeknél is kötelezőbb a maszk: az nem is kérdés, hogy kell, na de milyen kell?
A levegő veszélyes: a légszennyezettség, a kornavírus és egyéb kórokozók mind megkeserítették az emberek hétköznapi életét. De csak eddig: a Vyzr nevű kanadai cég légtisztítós szkafanderrel ad csattanós választ a világjárványra, mindössze 500 dollárért.