A fiatalok több mint fele szenved a klímaszorongástól
A 16 és 25 év közötti fiatalok 60 százaléka nagyon vagy rendkívüli módon aggódik a globális klímaválság várható következményei miatt, 45 százalékuk pedig arról számolt be, hogy ez az érzés erősen befolyásolja mindennapjaikat – derül ki a Lancet Planetary Health folyóiratban nemrég publikált nemzetközi kutatásból.
Az angliai Bath Egyetem vezetésével zajló felmérésben 10 ezer fiatalt kérdeztek meg az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Portugáliában, Brazíliában, Indiában, a Fülöp-szigeteken és Nigériában.
A kutatást ismertető BBC szerint a legnagyobb ilyen jellegű kutatásban megkérdezettek háromnegyede félelmetesnek tartja a jövőt, 56 százalékuk pedig úgy vélte, hogy az emberiség halálra van ítélve. Kétharmaduk szomorúságról, szorongásról számolt be, ugyanakkor a félelem, a harag, a kétségbeesés, a gyász és szégyen mellett a remény is felkerült a válaszadók érzelem-listájára.
A fiatalok többsége úgy érzi, hogy a politikusok és általában a felnőttek elárulták és cserbenhagyták őket.
A kutatók szerint az éghajlatváltozás miatti krónikus stressz a fiatalok körében fokozottan növeli a mentális és fizikai problémák kockázatát. Úgy vélik, hogy a kormányzatok klímapolitikai cselekvőképtelensége már sérti az emberi jogokat.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Új fejezet nyílt az érzelmek történetében: a nosztalgia után itt a klímaszorongás
Ha szeretnénk megérteni, hogy a születőben lévő klímaszorongás hogyan működik társadalmi szinten, és meghatározza-e a közeljövő érzelemvilágát, bátran fordulhatunk az érzelemtörténet tanulságaihoz.
Melyik az a mű, amelyik azt akarja, hogy gondolj az amazonasi erdőkre?
Klaus Littmann svájci galériás-kurátor fákkal ültette be a klagenfurti stadiont. Egyszerre találta el a jobb- és baloldali populizmusok kedvelt témáit: a stadionépítést és annak ellenzését, valamint a klímaszorongást. Mire jutott?
Nem vagy elég zöld? Szégyelld magad!
A zöld hozzáállást terjesztő kommunikációs praktikák között egyre inkább megjelenik azok megszégyenítése, akik bírálóik szerint nem élnek elég környezettudatosan. Van-e értelme a megszégyenítésnek a jó cél érdekében, és milyen más út kínálkozik a környezetbarát szemlélet terjesztésére?