A CEU iLab sikersztorijai mutatják, mennyit ad egy startupnak az egyetemi inkubáció
Egy vállalkozást mindig elkezdeni a legnehezebb. Szerencsére ma már a startupperek előtt olyan lehetőségek sorakoznak, mint a közösségi irodák tudásmegosztása, vagy a különböző inkubátor és akcelerátor programok. Az inkubátorokban a szakmai mentorálás mellett a kapcsolati háló építésére és a potenciális befektetőkkel való találkozásra is lehetőség nyílhat, de az elmúlt években számos esettanulmány rámutatott arra, hogy nem minden inkubátor tudja olyan erőforrásokkal ellátni a kezdő vállalkozókat, hogy azok sikerre tudják vinni ötleteiket.
Az összehasonlító kutatások rendre arra az eredményre jutnak, hogy az egyetemi inkubátorprogramok működése, az oktatás és a vállalkozásfejlesztés összefonódása olyan egyedi környezetet teremt az innovátoroknak, amely pozitívan befolyásolja a startupok későbbi teljesítményét.
Ezt vallja Kozma Andrea, a CEU InnovationsLab (iLab) igazgatója is: „Az egyetem egy nagyon erős ökoszisztéma egy inkubátornak, a mi programunk is szorosan össze van kötve az oktatással.” A 2016-ban alapított, alulról szerveződő iLab vezetője szerint ez az összefonódás nagyon sok formában megnyilvánul: a csapatok tagjai az inkubáció alatt bejárhatnak a projektjeik számára releváns egyetemi órákra, és a mesterképzésben részesülő hallgatók segítségét is igénybe vehetik, akik cserébe kreditet kapnak az elvégzett munkáért.
„A mesterképzéseken van egy követelmény, miszerint egy úgynevezett capstone projektet kell csinálniuk a hallgatóknak, ami egy nagyon jelentős részét képezi a kreditkötelezettségnek: 8 kreditért egy valós életbeli szituációban kell bemutatni azt, hogy a pénzügyi vagy üzleti elemzési programban tanultakat elsajátították. A csapatok 3–5 hónapra maguk mellé vesznek egy olyan diákot, aki meg tudja nekik csinálni az üzleti vagy pénzügyi tervezést. Ez egy nagyon komoly erőforrás – egy évben 16 diák csinálja meg a capstone projektjét az iLaben belül” – mondta az igazgató.
Az iLab a CEU jogi karával (Legal Studies) is együttműködik, egy olyan kurzus keretében, amely során a diákok 3 hónapra jogi tanácsadóként csatlakoznak a csapatokhoz, ráadásul a jogász hallgatók szakmai felügyeletét az iLab nemzetközi partnere, a világhírű Baker McKenzie végzi. „Ezek olyan dolgok, amiket csak egyetemi háttérrel lehet biztosítani” – mondta Kozma Andrea. Hozzátette, hogy az inkubátorprogram csapatai a CEU teljes, 15 ezer fős globális alumni hálózatát is igénybe vehetik – innen jön a mentorok jelentős része is. Tehát, ha például egy csapat a New York-i vagy moszkvai ökoszisztémáról kíván tájékozódni, vagy akár külföldre is utazik, akkor máris adott az első lépés: csak fel kell venni a kapcsolatot a helyi CEU alumni chapterrel, amely azonnal segítséget tud nyújtani.
A CEU iLab, amit 2017-ben Magyarország legjobb inkubátorának választottak, ugyanolyan fejlődésen ment keresztül, mint egy startup. 2016-ban a hallgatók keresték a lehetőséget, hogy az MBA képzés befejezése után hol tudnának az egyetemen belül otthonra találni, ahol tovább fejleszthetik azokat az ötleteiket, amelyeket még diákként kezdtek ápolgatni. A Nádor utcai épületben még csak egy coworking iroda állt rendelkezésre, de nem volt hozzácsatolva vállalkozásfejlesztési program. Ekkor kérték fel az MBA képzést abban az évben elvégző, korábban több mint húsz évig elismert jogászként dolgozó Kozma Andreát, hogy vállalja el az újonnan alapított inkubátorprogram vezetését. „A nulláról kezdtük, folyamatosan tanulva és megtapasztalva azt, hogy a startupoknak mire van igényük. Aztán mostanra egy elég masszív, egy évben két kohorszos programmá nőtte ki magát az iLab.”
Az inkubátorházból kikerült startupok idáig 8,5 millió euró összegű tőkebevonást hajtottak végre, és 250 munkahelyet teremtettek. A befogadott csapatok a mentoráláson, a szakmai felügyeleten és az oktatásban való részvételen túl az egyéves inkubációs időszak alatt a CEU iLab közösségi irodáját és annak teljes eszközparkját is használhatják, és részt vehetnek az ökoszisztéma legfontosabb rendezvényein, ahol hazai és nemzetközi kockázatitőke-befektetőkkel, angyalbefektetőkkel, valamint a pénzügyi szféra egyéb szereplőivel, potenciális partnerekkel találkozhatnak.
A következő, októberben induló programra 2021. szeptember 26-ig lehet jelentkezni a CEU iLab oldalán.
Kozma Andrea elmondta, nincsenek kitűzött célok arra vonatkozóan, hogy milyen területekről várják a jelentkezőket, de a tapasztalat azt mutatja, hogy időről időre vannak olyan szektorok, amelyek a többinél sokkal nagyobb mértékben megjelennek az iLabben, de ez leginkább azt tükrözi, hogy aktuálisan melyek a legnagyobb kihívások a világban. „Amikor elindultunk, pár évig nagyon erős volt a fintech jelenléte, mert akkoriban jelentek meg a különböző EU-s irányelvek a digitális bankolással kapcsolatban. Ma már alig látok fintech csapatot, viszont nagyon megerősödtek a health-, food és edutech területek, érthető okokból” – mesélte az igazgató.
Alig ötéves története során az iLab máris számos sikerprojektet tudhat maga mögött.
Ha a dinamikus fejlődést egy startuppal kellene példázni, akkor a Talk-A-Botra esne a választás. Az alapítók az elsők között jelentkeztek a CEU iLab programjára 2016-ban, és már abban az évben elkészült a termékük (egy chatbot), egy hónappal később meglett az első ügyfelük, az év végére pedig már exkluzív szerződést kötöttek a Viberrel. A négy magyar fiatal a legjobbkor érzett rá a mesterséges intelligenciát használó csevegőrobotok szükségére – ma már nehezen találunk olyan céget, amely ne alkalmazna hasonlót a közösségi oldalain, a honlapján vagy a mobilappjában.
A Talk-A-Bot 2019-ben kétmillió euró értékű befektetést kapott, nyitott egy irodát Szingapúrban, és olyan vállalatokkal szerződött le, mint a Nestlé, az Erste Bank vagy a Heineken. A pandémia állította kihívásokra is innovatív módon reagált a startup, amely így a nehéz üzleti helyzetben is még jövedelmezőbbé tudott válni: két hónapra ingyen elérhetővé tette a Cheq nevű vállalati kommunikációs szoftverét, amelyen keresztül egy cég vezetői és alkalmazottjai gyorsan, hatékonyan és biztonságosan tarthatják a kapcsolatot egymással – ez főként az olyan munkahelyeknél hasznos, ahol sok a kékgalléros dolgozó, és nincs kultúrája a céges emaileknek. A két hónap után a vállalatok felét sikerült megtartani fizető ügyfélnek, majd a Cheq a Microsoft üzleti piacterén is megjelent, globális jelenlétet biztosítva a mára zászlóshajó projektté vált szoftvernek.
A BrokerChooser két alapítója elsőként került be úgy a CEU iLab csapatai közé – szintén 2016-ban –, hogy közben nem a CEU-ra járt. Mára Európa vezető bróker-összehasonlító szolgáltatását kínálják, amelyen keresztül a befektetési szolgáltatásokat kívánják átláthatóbbá tenni, és így közelebb vinni az emberekhez a tőzsdézést. Amikor a startup kedvéért otthagyták tízéves pénzügyi multis karrierjüket, még nem nagyon léteztek hasonló szolgáltatások, a brókerek pedig szerettek titkolózni, hogy egzotikusabbnak tűnjön a munkájuk – így az alapítók gyakorlatilag fejest ugrottak az ismeretlenbe.
Mivel a felhasználók számára ingyenes a szolgáltatás, a vállalkozásba a brókercégek irányából érkezik a bevétel: a rajtuk keresztül érkező számlanyitások után sikerdíjat fizetnek, ami egy fix díj, így független a számlanyitás összegétől és a kereskedés mértékétől is. Kockázatitőke-befektetők is érdeklődtek már a BrokerChooser iránt, de minden alkalommal sikerült saját finanszírozásban tartani a céget, és az éves árbevétel alakulása magáért beszél: 2019-ben 400 ezer, tavaly 1,4 millió euró folyt be a vállalathoz, idén már 3 millió euróval szeretnék zárni az évet, de a piaci trendekre alapozva a távolabbi jövőben akár a 400 millió eurós éves árbevételt is el tudják képzelni.
A járványügyi lezárások a magyar oktatókat is nehéz helyzet elé állították: volt, aki nem igazán tudott mit kezdeni a frontális tantermi rend felborulásával, mások viszont alig várták az innovatív eszközök bevetését. A gamifikációnak számos formáját próbálgatták már az elmúlt évek során, de a Hashtag.school a legnagyobb stresszfaktortól szabadítja meg a gyerekeket a játék erejével, a hagyományos osztályozást egy videójáték-szerű értékelési rendszerre cserélve. A diákok minden feladatra vagy feleletre pontokat kapnak, amelyek összegyűjtésével aztán szintet léphetnek, így csak a folyamat legvégén jelenik meg az osztályzat, ami persze továbbra is kötelező. Az új struktúrában a szorongást okozó osztályzás helyett a tananyag kerül a középpontba, amit így kreatívabb módon tudnak elsajátítani a diákok. A gyerekek imádták a módszert, a startup finanszírozásába pedig beszállt egy kockázatitőkealap-kezelő – ezt nevezik win-winnek.
A húshelyettesítő termékek piaca csak néhány éve kezdte virágzását, de már van sikeres magyar startup is a szcénában: a Plantcraft pástétomok, szalámik, sonkák és más felvágottak növényi alapú változatait kínálja, amelyek ráadásul szója-, glutén- és adalékanyag-mentesek. Bár a startup egy 150 millió forintos tőkebefektetés után az Egyesült Államokra helyezte a piaci érdeklődését, nem az ott nagyobb arányban élő vegán és vegetáriánus lakosokat szólítanák meg a műhústermékeikkel, hanem azoknak, akik szeretnék csökkenteni a húsfogyasztásból adódó lábnyomukat, de nem akarnak lemaradni a húsélményről. A New York-Budapest-Auckland tengelyről irányított startup termékei már több amerikai államban a boltok polcaira kerültek, ami annak is köszönhető, hogy a befektetők az élelmiszeripari innovációknak sem kedvező járványhelyzetben is végig kitartottak a Plantcraft mellett.
Magyarországon 2,2 millió szülőkorú nő él, akik különböző gyógyszerekkel és más módon igyekeznek enyhíteni a sokszor napokig elhúzódó, időnként különösen fájdalmas menstruációs görcsöket. A diszkomforton túl előfordulhat, hogy a munkából vagy az iskolából kell hiányozni a menstruációs fájdalmak okán. Két fiatal magyar nő, egy divattervező és egy művészeti menedzser olyan megoldással állt elő, amely anélkül igyekszik csökkenteni a nők szenvedéseit, hogy tovább stigmatizálná őket. Egy olyan ruhadarabot terveztek, amelynek textiljébe integrált hőképzésre képes és mikrorezgéseket adó felületet építenek be, amelyhez egy lecsatolható szabályozó eszköz kapcsolódik – ezen keresztül lehet szabályozni a fájdalomcsökkentés mértékét. Az ARTEMIS nevű okosruha ötletét tavaly 15 millió forinttal támogatta meg egy hazai kockázatitőkealap-kezelő.
A CEU iLab októberben induló új évadjára 2021. szeptember 26-ig lehet jelentkezni az inkubátor weboldalán.
A cikk megjelenését a CEU iLab támogatta.
