Akár 158 emberrel is végezhetett volna a turai tömeges madármészárláshoz használt méregmennyiség

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Augusztusban ötven mérgezés miatt elpusztult állat tetemét és 101 mérgezett csalétket talált a Pest megyei Tura határában a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kutyás egysége, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálata és több önkéntes. 

Mint akkor megírtuk, a turai Szent András Dombi Vadásztársaság területén előkerült tetemek 96 százaléka védett vagy fokozottan védett madáré volt.

Az MME szeptember 30-án kiadott közleménye szerint a 

„Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szaklaboratóriumaiban rekord gyorsasággal már el is készültek az első minták patológiai és toxikológiai elemzései. Az eredmények sajnos beigazolták a szakemberek várakozását és az egyik legveszélyesebb méreganyaggal, a karbofuránnal történt szándékos mérgezést mutatták ki (ahogy annak idején ugyanitt már 2010-ben is). Azonban a most kimutatott koncentrációk sokkolták a szakembereket, hiszen az egyes csalétkekben talált 6000 mg/kg értéket meghaladó és az egyes barna rétihéjákból kimutatott 60 mg/kg értéket megközelítő koncentrációk minden eddigi esetet sokszorosan felülmúltak”. 

Mérgezett tetemek a turai területenFotó: Deák Gábor/ MME

A közlemény szerint az Európai Unióban már 2008-ban betiltották a karbofurán tartalmú anyagok növényvédelmi célú felhasználását. A mezőgazdasági forgalomban valaha is kapható egyik legmérgezőbb vegyület halálos dózisa a különböző emlősfajoknál testtömeg kilogrammonként 3-19 milligramm, de a madarak általában ennél jóval érzékenyebbek, és számos fajnál (így például az amerikai vércsénél) 1 milligramm értékeket is mértek.

Az MME-t Zacher Gábor toxikológus arról tájékoztatta, hogy „a karbofurán tartalmú szerekből egy késhegynyi por (1 g) vagy egy negyed teáskanálnyi oldat (1 ml) már jó eséllyel emberre nézve is halálos lehet, de ennek a töredéke is már komoly tünetekkel és akár maradandó egészségkárosodással járó mérgezést okozhat”.

A rétihéjákból kimutatott koncentráció a halálos dózis 36-szorosa volt, amely a természetvédők szerint jól mutatja, hogy a csalétkekből fogyasztó élőlényeknek esélyük sem volt a túlélésre. De még a másodlagos vagy harmadlagos mérgezést elszenvedők is elpusztultak, hiszen csak két rétihéját sikerült a 114 mérgezett állatból megmenteni (így egy hamvas rétihéját, amely olyan mérgezett erdei pityerből fogyasztott, amely előtte a csalétken táplálkozó rovarokból evett) – olvasható a közleményben.

Az MME szerint így „a koncentrációk alapján megbecsülhető, hogy a megtalált és eltávolított csalétkekben is még annyi méreganyag lehetett, amely elég lett volna 158 felnőtt ember halálához vagy 158 ezer barna rétihéja pusztulásához. Hasonló gondolatkísérlettel szemléltetve, a területen egy párban költő, világszerte veszélyeztetett parlagi sas esetében például ez a mennyiség a teljes világállomány megmérgezéséhez elég lett volna. És ezek a számok csak a begyűjtött csalétkekre vonatkoznak, az elkövetőnél ennek a mennyiségnek a sokszorosa kellett, hogy rendelkezésre álljon a csalétkek elkészítéséhez”. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink: