Náci csodarakétát hantoltak elő egy angol szántóföldön

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Csaknem 800 kilónyi rakétatörmeléket hoztak felszínre a délnyugat-angliai Platt közelében, egy szántóföldön. A maradványok egy V-2 rakétától származnak, amellyel a németek eredetileg Londont célozták meg, a számításba azonban valami hiba csúszott. A becsapódásban, amelyre 1945. február 14-én, éjfél körül került sor, nem sérült meg senki, csak az annak idején a helyszínen álló gyümölcsfák sínylették meg a találatot.

A rakéta maradványait egy brit testvérpár, Colin és Sean Welch tárta fel, ők az elmúlt tíz évben a Crater Locators névre keresztelt csapatukkal több tucatnyi hasonló helyszínt azonosítottak. A régészek szeptember végén, négy nap alatt tárták fel a rakéta darabjait, jelenleg katalogizálják őket, és a kutatás eredményeit rögzítő tanulmányon dolgoznak.

Welchék a területen több V-1-es megtorlófegyver maradványait is feltárták, ezek a lüktető sugárhajtóművel felszerelt pilóta nélküli repülőeszközök a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthetőek. A V-2 volt az első hiperszonikus rakéta, és miközben a brit légierő és a légvédelem viszonylag gyorsan alkalmazkodott a V-1 által támasztott kihívásokhoz, a rakétával szemben tehetetlenek voltak.

A csehszlovák csoda 

A V-2 fejlesztése mindeközben irtózatos összegeket emésztett fel. A Goebbels vezette propagandaminisztérium először a V-1-et próbálta a háborút megfordító csodafegyverként beállítani (el is nevezték gyorsan Vergeltungswaffe-nak), majd a hiperszonikus V-2-ről állította ugyanezt. A fegyvert Nagy-Britanniában elsősorban London bombázásához használták, 1945-ben pedig több V-2-es rakétát is kilőttek Norwichra, azonban ezek közül egy sem találta el a várost.

Maidstone sincs épp közel Londonhoz, Welchék szerint azért is csapódhatott be itt a rakéta, mert a németek tartottak tőle, hogy a szövetségesek kikémlelik, honnan lövik ki a rakétákat, ezért éjszaka indították útnak őket, ez pedig a pontosság rovására ment. 

A rakéta maradványainak vizsgálata során Sean Welch több alkatrészen is egy három betűből álló gyártási számot talált, ami alapján úgy gondolja, hogy a rakéta egyes elemei egy nácik által elfoglalt csehszlovák gyárban készülhetett. Ez ellentmond annak a korábbi elképzelésnek, amely szerint a rakéták minden alkatrészét a Kohnstein-hegységben lévő Nordhasen közelében gyártották a föld alatti üzemekben.

A V-2 volt az első olyan rakéta, ami elérte az űr határát, és ez tekinthető az űrkutatáshoz használt modern rakéták elődjének is. Fő fejlesztője, Wernher von Braun 1944-ben megadta magát az amerikaiaknak, majd az Egyesült Államok rakétaprogramjának kulcsfigurájává vált, a V-2 fejlesztésének tapasztalatai alapján az ő vezetésével tervezték meg az Apollo-11-et is a Holdra juttató hajtóművet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: