Eleanor Jourdain és Charlotte Moberly arról számolt be, hogy 1901-ben a Kis-Trianon-palotánál egészen Marie Antoinette koráig utaztak vissza az időben. A következő tíz évet arra szánták, hogy bebizonyítsák, valóban természetfeletti élményben volt részük.
A kutatók szerint a csontváz többi része is ott van, ahonnan a szinte teljesen ép koponyát kiemelték.
Az Exeteri Egyetem kutatói szerint a páncélos lovagok lovai a mai Észak-Olaszország, illetve Svájc területéről, valamint Skandináviából származtak.
A 3000 éves települést egy tűzvész pusztította el, egy évvel azután, hogy felépült. A régészek által feltárt leletanyag betekintést nyújt a bronzkori Anglia mindennapjaiba.
Az egyébként értéktelen, ólomból készült érméket a szegényeknek osztogatták, és Szent Miklós napjától az Aprószentekig lehetett érte ételt kapni.
A Cambridge közelében eltemetett, messziről érkezett lány az elsők között lehetett, aki keresztény hitre tért Angliában – legalábbis erre utal a sírjában talált ritka, díszes kereszt.
Harminc kísérleti alany két éven át 700 ezer forintnak megfelelő alapjövedelmet kap Angliában, és a kutatók azt figyelik, hogy ez milyen hatással lesz munkavállalási hajlandóságukra és jólétükre. Több országban végeztek már hasonló kísérleteket, de mit tudtunk meg belőlük?
A mostanin kívül csak két hasonló került elő, mivel azok is Cambridge környékéről származnak, a régészek szerint valamilyen helyi szokásról lehetett szó. Az eszközt nem használták fésülködésre, valószínűleg amulettként hordhatták.
A skót királynő olyan sikerrel titkosította a fogságból írott leveleit, hogy egy darabig azt sem tudták, hogy miről szólnak. Egy kódfejtő trió most megoldotta a rejtélyt, az egykori királynő egyik legfontosabb kutatója szerint száz éve nem történt ekkora felfedezés Stuart Mária-ügyben.
A harpole-i kincsek között egy aranyból készült medál, egy ezüstkereszt és számos más apróság található, a sírbe feltehetően egy magas rangú szász nőt, esetleg egyházi személyt temethettek.
Az Egyesült Királyságban a toilet-to-tap néven emlegetett visszaforgatási technológiával enyhítenének az egyre égetőbb ivóvízkrízisen.
Az Exeteri Egyetem kutatói nyomkövetőket szereltek a csigaforgató madarakra, és döbbenten konstatálták, hogy egyikük egy óra alatt tette meg a 650 kilométeres utat. Aztán kiderült, hogy nem a madár tanult meg 650-nek repülni: egy fogalmatlan turista áll a háttérben.
A Financial Times becslése szerint az angoloknak akár 97 százaléka is áteshetett a covidon; a Cambridge-i Egyetem biostatisztikusai szerint a lakosság 77 százalékát fertőzte meg a koronavírus. A magyarországi helyzetről nincsenek ilyen jó becslések, de hasonlóak lehetnek az arányok.
A Historic England 400 ezer légifotót tett ingyenesen hozzáférhetővé és kereshetővé az utóbbi száz évből. Ez még csak a jéghegy csúcsa, a cél az, hogy a felhasználók hatmillió felvétel között kereshessenek.
A HS2 gyorsvasút építése közben a munkások római épületekre bukkantak, a lelőhely feltárása után kiderült, hogy a terület a vaskor óta lakott volt, és a negyedik században élte virágkorát. Annyi áru fordult meg a faluban, hogy egy tíz méter széles utat építettek hozzá, amelyen a régészek szerint folyamatos volt a teherforgalom.