Az utóbbi másfél évben kiugró volt a ragadozómadarak illegális pusztítása Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keddi közleménye szerint az idei 18 esetben 224 védett madárral, köztük 165 ragadozóval végzett a szándékos vagy gondatlan emberi tevékenység.

Augusztusban ötven mérgezés miatt elpusztult állat tetemét és 101 mérgezett csalétket talált a Pest megyei Tura határában az MME kutyás egysége, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálata és több önkéntes. Mint akkor megírtuk, a turai Szent András Dombi Vadásztársaság területén előkerült tetemek 96 százaléka védett vagy fokozottan védett madáré volt.

„2005 óta az ilyen esetek már 1600 védett állat, köztük 1042 ragadozómadár pusztulásáért felelősek, a bizonyított természetvédelmi kár meghaladja a 87 millió forintot. Emellett 24 kutya és 20 házi macska is áldozatul esett a külterületi ragadozómérgezéseknek, a felderített esetek csak a jéghegy csúcsát képezik” – olvasható az összefoglalóban.

Az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége és a Természetvédelmi Őrszolgálat azonban nem csak az elmúlt 16 év három legjelentősebb mérgezéses esetét derítette fel, hanem parlagi sasok, rétisasok és egy barátkeselyű kilövését, továbbá a nem megfelelően üzemeltetett élvefogó csapdákkal okozott természetpusztításokat is.

Az MME szerint

• 2021. áprilisában Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lőttek le egy jeladós barátkeselyűt. A rendőrségi nyomozás folyamatban van természetkárosítás, állatkínzás és orvvadászat gyanújában.
• 2021. májusában Székkutason egy frissen meglőtt fiatal parlagi sast találtak 9 sörét szemmel a szárnyában, egy olyan területen, ahol az illetékes vadásztársaság éppen vadkárelhárítást végzett. A rendőrség megszüntette a nyomozást.
• 2021. augusztusában Öcsödön a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy rossz állapotban lévő öreg rétisast találtak és az állatorvosi vizsgálat során a röntgenképen két sörétszemet találtak a madárban. A rendőrségi nyomozás folyamatban van természetkárosítás, állatkínzás és orvvadászat miatt.

A vadászatra engedélyezett csapdatípusok rendeltetésszerű használata nem veszélyeztethetné a védett fajokat, ugyanakkor az ilyen eszközök rendre végeznek velük. Az MME adatai szerint például

• 2020. decemberében Székkutason egy nem megfelelően üzemeltetett varjúcsapda négy fokozottan védett gyöngybaglyot pusztított el, az ötödik példányt az MME munkatársa szabadították ki. A rendőrségi nyomozás során megállapították, hogy az esetet gondatlanság okozta, ezért nem következett be a természetkárosítás, a nyomozást pedig megszüntették.

• 2020. decemberében Békés megyében a gyanú szerint egy hivatásos vadász élvefogó csapdába került egerészölyveket pusztított el az állatok felesleges szenvedését is okozva. A rendőrségi nyomozás folyamatban van természetkárosítás, állatkínzás és orvvadászat miatt.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: