Vakcinaszkepticizmus, gyíkemberek, titkos társaságok – hogyan védekezzünk az álhírek ellen?
Tényleg igaz, hogy gyíkemberek járnak köztünk? És az, hogy a legnagyobb autógyárak meghamisítják az általuk készített járművek károsanyag-kibocsátásának mutatóit? Netalántán az, hogy az életünket közel két éve megnehezítő koronavírus egészen egyszerűen önálló életre kelt laborszökevény? Ezekről a kérdésekről is beszélgetett a Glossza podcast tizedik adásában Krekó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem politikai pszichológusa és Tuboly Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófia Intézetének tudományos munkatársa a műsor szerkesztőivel.
A beszélgetés apropóját Krekó Péter legfrissebb, Tömegparanoia 2.0 Összeesküvés-elméletek, álhírek és dezinformáció című, 2021 tavaszán megjelent monográfiája adta. Az érdeklődő nagyközönség számára különösen érdekes lehet a podcastepizód azért is, mivel a tudósok árnyékában megbújó áltudósok is a „járványok korának” beköszöntésével riogatnak egy ideje. Az összeesküvés-elméletek és az álhírek kapcsán ugyanis magától értetődően hangsúlyos szerepet kapott a beszélgetés témái között a Covid-19 pandémia, a vakcinaszkepticizmus, sőt egyeseknek a különböző alternatív gyógymódokba vetett hite is. Ugyanakkor azok, akik már nem akarnak több eszmefuttatást hallgatni a jelenlegi válságról, szintén számos olyan adalékot kapnak az álhírek és összeesküvés-elmélet gerjesztésének mechanizmusairól, amelyeknek akár saját mindennapjaikban is hasznát vehetik.
Az álhírek történelem során játszott szerepe is szóba került az adásban. Ki gondolt például már arra, hogy a megtévesztés még az emberiségnél is idősebb, és az állatok körében is tetten érhető? Vagy miért nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Adolf Hitler a Mein Kampf lapjain annak megfelelően gyártott kiterjedt konspirációs elméleteket, hogy a számára megfelelő irányba terelje a két világháború közti német közgondolkodást? Ehhez köthetően persze alapvető, hogy jellegzetes helyzetek (pl. háborúk, politikai krízisek vagy gazdasági válságok) megnövelik a dezinformációk megjelenésének előfordulását és az emberek ezek iránti fogékonyságát.
Rossz hír, hogy a kutatók és tulajdonképpen valószínűleg senki sem tud egyszerű és rövid választ adni arra, hogy miként vértezhetjük fel magunkat az olyan álhírekkel, összeesküvés-elméletekkel és megtévesztő információkkal szemben, miszerint például a gazdasági világválságot a zsidók okozták. Léteznek ugyanakkor olyan stratégiák, amelyekkel a dezinformációk megszűrhetők, ezeket pedig Krekó és Tuboly sorra is veszik. Persze ez közel sem jelenti azt, hogy iskolázott értelmiségiként bárki automatikusan immunissá válhat a híroldalakon vagy a televízióban valósággal felénk tóduló (ál)hírek dömpingével szemben, a gyanakvás azonban jobb eséllyel ébred fel bennük, mint más társadalmi csoportokban.
És hogy kik vannak a leginkább kitéve az áltudományoknak vagy a megvezető híreknek? Magyarországon bizonyos kutatások szerint közéjük tartoznak a fizikai munkát végzők, a romák vagy az idősebb korcsoportok, míg az Amerikai Egyesült Államokban a feketék, illetve a republikánus párt hívei.
Látnunk kell a fentiek mellett még, hogy a 2020-as évek hajnalán egy tudásválságot is megélünk, ami több dologra rámutat. Ezek sorában a leglényegesebb talán az, hogy a tudományba vetett bizalom és hit nélkül egyes csoportokban komoly problémák és feszültségek eszkalálódhatnak, amely többek között a vakcinaszkepticizmusban vagy különböző orvosi kezelések visszautasításában ölthetnek testet. Ez sajnos közvetlenül emberéletekbe is kerül, amint az ugyancsak naponta kiderül a hírekből. Arról pedig egyelőre sejtésünk sincs, hogy ezzel a helyzettel mit lehet kezdeni globális vagy helyi szinten. Annyi bizonyos csak, hogy valamiképpen reagálni kell rá.
A Glossza legújabb, tizedik adása elérhető a Spotify-on, a Soundcloudon, az ITunes-on és a Youtube-on. További információk és aktuális hírek a podcastsorozatról a Glossza Facebook- és Instagram-oldalán. Tuboly Ádám cikkei a Qubiten itt olvashatók.
A szerző történész, a Történettudományi Intézet kutatója, a Glossza podcast egyik szerkesztője.
Kapcsolódó cikk a Qubiten: