Tuboly Ádám Tamás összes cikke

Különbséget lehet-e tenni tudomány és áltudomány között, és ha igen, hogyan?

Nemrég jelent meg az Athenaeum Kiadónál A sarlatánok kora – Miért dőlünk be az áltudományoknak? című kötet, ami a szentként tisztelt tudomány és az egyre népszerűbb áltudományok közötti különbségeket boncolgatja. A kötetben szereplő írásokról, azok szemléletmódjáról és állításairól Bárdos Dániel és Tuboly Ádám, az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport tagjai vitáznak.

Jobban elhisszük, hogy idegen civilizáció nyomaira bukkantunk, ha egy elismert harvardi tudós állítja?

Közel öt éve, hogy áthaladt a Naprendszeren egy különös objektum, az 'Oumuamua, amely a kezdetektől megosztotta a tudósokat: furcsa kisbolygóról, csillagközi üstökösről vagy egy földöntúli civilizáció építményéről van szó? Utóbbi elméletet a Harvard világhírű asztrofizikusa, Avi Loeb képviselte a leghangosabban, erről írt könyve nemrég magyarul is megjelent.

Hogyan vitte félre a fizikát a szépség eszméje?

A fizikusok jelentős része a szépség ideálját követi saját fizikai kutatásában és amikor mások eredményeit kell megítélnie. Ha nincsenek tesztelhető állításaink, az elméletek közötti választás szükségképpen szubjektív szempontokon alapul, és személyes preferenciáink csataterévé válik. Vajon az következik ebből, hogy a tudományt el kell vetnünk azzal, hogy az egy csődtömeg, egyfajta irracionális társadalmi konstrukció?

Több emberséget a tudományba!

A járványtagadás és a vakcinaszkepticizmus nem annyira a tudatlanság és az információhiány következménye, mint a tudósokkal és szakértőkkel szemben kialakult bizalmi krízisé, érvel Maya Goldenberg kanadai filozófus idén megjelent könyvében. Legyen bármilyen objektív és igazságkereső is a tudomány, ha termékei és hatásai az embereket érintik, egyszerűen nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy ők mit hisznek saját kisvilágukról.

Hogyan ne írjunk tudománytörténetet?

Inzelt György idén megjelent, Természettudomány háborúban és békeidőben című könyve aranybánya annak, akinek az életrajzi adatok és érdekességek jelentik a történetírást. A probléma azzal van, hogy egy alapvetően pozitivista történetírás próbál meg azzal az igénnyel fellépni, hogy a tudomány kulturális történetét vázolja.