Génkezelt csirkeembriók hozhatják el az állatjóléti Nirvánát a Brit-szigetekre
Egy brit tudóscsoport a génszerkesztéssel módosított kísérletiegér-szaporulatán demonstrálta, hogy a születendő hím és nőstény utódok nemi megoszlása tetszés szerint módosítható.
Az új eljárással – mondták a kutatók a BBC-nek – több ezer kísérleti egér életét lehetne megmenteni minden évben, és ha a nagyüzemi állattartásban is szabályozni lehetne a születendő utódok nemi megoszlását, megelőzhető lenne, hogy évente több millió kakast kelljen levágni, csak mert nem tojnak tojást, mint a tyúkok.
A Nature Communicationsben ismertetett technológia az embriófejlődés korai szakaszában kiiktat egy, az egyedfejlődést befolyásoló gént. A hím és a nőstény embriókat ezzel már a fejlődésük korai, 16-32 sejtes szakaszában átprogramozhatják.
A brit kormány fontolgatja, hogy engedélyezi a génszerkesztést az egyesült királyságbeli állattenyésztési ágazatnak. Mivel a kutatók szerint a technológiájuk háziállatokon is alkalmazható, már folynak a tárgyalások egy kísérleti tanulmányról, amit az edinburghi Roslin Intézetben terveznek elindítani.
Dr. Peter Ellis, a Kenti Egyetem munkatársa szerint ha gyakorlatba ültetnék a technológiát, annak a kutatás keretein jócskán túlmutató hatása lenne az állatjólétre.
„A globális baromfiipar évente négy-hatmilliárd csirkével végez. Elméletileg felállíthatnák egy új rendszert, amivel megkerülhetnénk, hogy a születésük után kelljen megölni a csirkéket – amitől, mivel idegrendszerük van, szenvednek is –, mert a tyúkok leraknák a tojásaikat, de [a kakasok] sosem kelnének ki belőlük.”
Először egerek, aztán kakasok
A génszerkesztéses nemváltási technológiát először kutatólaborokban fogják használni, méghozzá a kísérleti egerek nemi eloszlásának optimalizálására.
Dr. James Turner, a londoni Francis Crick Insitute a BBC-nek elmondta, hogy az elmúlt öt évben 25 000 tanulmány készült, amikhez csak hím vagy csak nőstény egereket használtak. Az egyes tanulmányokban felhasznált egerek száma természetesen nagy szórást mutat – mondta a BBC-nek dr. Turner –, de mivel több százezer egérről beszélünk, az új génszerkesztési eljárás értéke és hatása minden tudományos kutatólaboratóriumban azonnal érződne.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: