Egy brit tudóscsoport a génszerkesztéssel módosított kísérletiegér-szaporulatán demonstrálta, hogy a születendő hím és nőstény utódok nemi megoszlása tetszés szerint módosítható.

Az új eljárással – mondták a kutatók a BBC-nek – több ezer kísérleti egér életét lehetne megmenteni minden évben, és ha a nagyüzemi állattartásban is szabályozni lehetne a születendő utódok nemi megoszlását, megelőzhető lenne, hogy évente több millió kakast kelljen levágni, csak mert nem tojnak tojást, mint a tyúkok.

A Nature Communicationsben ismertetett technológia az embriófejlődés korai szakaszában kiiktat egy, az egyedfejlődést befolyásoló gént. A hím és a nőstény embriókat ezzel már a fejlődésük korai, 16-32 sejtes szakaszában átprogramozhatják.

A brit kormány fontolgatja, hogy engedélyezi a génszerkesztést az egyesült királyságbeli állattenyésztési ágazatnak. Mivel a kutatók szerint a technológiájuk háziállatokon is alkalmazható, már folynak a tárgyalások egy kísérleti tanulmányról, amit az edinburghi Roslin Intézetben terveznek elindítani.

Dr. Peter Ellis, a Kenti Egyetem munkatársa szerint ha gyakorlatba ültetnék a technológiát, annak a kutatás keretein jócskán túlmutató hatása lenne az állatjólétre.

„A globális baromfiipar évente négy-hatmilliárd csirkével végez. Elméletileg felállíthatnák egy új rendszert, amivel megkerülhetnénk, hogy a születésük után kelljen megölni a csirkéket – amitől, mivel idegrendszerük van, szenvednek is –, mert a tyúkok leraknák a tojásaikat, de [a kakasok] sosem kelnének ki belőlük.”

– mondta dr. Ellis.

Először egerek, aztán kakasok

A génszerkesztéses nemváltási technológiát először kutatólaborokban fogják használni, méghozzá a kísérleti egerek nemi eloszlásának optimalizálására.

Dr. James Turner, a londoni Francis Crick Insitute a BBC-nek elmondta, hogy az elmúlt öt évben 25 000 tanulmány készült, amikhez csak hím vagy csak nőstény egereket használtak. Az egyes tanulmányokban felhasznált egerek száma természetesen nagy szórást mutat – mondta a BBC-nek dr. Turner –, de mivel több százezer egérről beszélünk, az új génszerkesztési eljárás értéke és hatása minden tudományos kutatólaboratóriumban azonnal érződne.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Egy gén kikapcsolásával segíteni lehetne a krónikus fájdalommal küszködő betegeken

Bodnár Zsolt tudomány 2021. március 11.

A Kaliforniai Egyetem kutató egérkísérletei azt bizonyították, hogy a fájdalomérzékelésért felelős SCN9A gén ideiglenes kikapcsolásával tartós fájdalomcsillapítás érhető el, az opioidok káros mellékhatásai nélkül. Hamarosan majmokon, majd embereken is tesztelhetik a módszert.

Ha a Földön kívül akar túlélni az emberiség, nem úszhatja meg a génszerkesztést

Bodnár Zsolt tudomány 2021. augusztus 17.

A súlytalanság és a kozmikus sugárzás hatásait az emberi szervezetre csak az elmúlt években kezdték igazán feltérképezni, de egy kutató már az emberiség következő 500 évére írt menetrendet: eszerint a sci-fikből ellesett technológiák mellett arra is szükség lesz, hogy más élőlények génjeivel tömjük meg az emberi genomot.

Tudományos dráma a génszerkesztés körül: miért ez a két tudós kapott Nobel-díjat a CRISPR/Cas9 feltalálásáért?

Radó Nóra tudomány 2020. október 15.

Egyszer még filmre vihetik a legreménytelibb génszerkesztési eljárás történetét, amelyben nagy egyetemek és tőkeerős cégek feszülnek egymásnak a szabadalomért egészen a mai napig. Az eljárás kidolgozásáért többen igényt tarthattak volna a Nobel-díjra, Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna mégis megérdemelten vitte el a pálmát.