Jennifer Doudna és kutatócsoportja otthon elvégezhető, az eredményt 15-30 percen belül a telefon képernyőjén megjelenítő, rapid koronavírusteszt kifejlesztésén dolgozik. A CRISPR génszerkesztési technológián alapuló eljárás most egy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz.
Egyszer még filmre vihetik a legreménytelibb génszerkesztési eljárás történetét, amelyben nagy egyetemek és tőkeerős cégek feszülnek egymásnak a szabadalomért egészen a mai napig. Az eljárás kidolgozásáért többen igényt tarthattak volna a Nobel-díjra, Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna mégis megérdemelten vitte el a pálmát.
Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna osztoznak a díjon, amit a CRISPR/Cas9 génszerkesztő eszköz kifejlesztéséért kaptak. Először fordult elő, hogy a legrangosabb tudományos díjjal két nőt tüntettek ki.
Június végén három olyan tudományos vizsgálat eredménye jelent meg egyszerre, amelyek először vizsgálták humán embriók génszerkesztésének ártalmatlansági és hatékonysági mutatóit. A kutatók szerint megjósolhatatlan, hogy milyen módosítást végez az immár klasszikusnak számító technológia, a CRISPR–Cas9 a petesejtből és hímivarsejtből éppen összeálló embrión.
Egyelőre nincs meg a különleges beavatkozás eredménye, de a kutatók bíznak benne, hogy a látás-visszaállító génterápiával akár olyanok is „visszanyerhetnék” látásukat, akik vagy teljesen vakon születtek, vagy már nem emlékeznek rá, hogy valaha láttak.
A sencseni bíróság szerint csak a hírnév és a vagyon iránti vágy hajtotta He Csiankujt és kutatótársait, amikor génszerkesztéssel próbáltak HIV-rezisztenciát elérni két ikerlánynál.
A DNS-forradalomról szólt a Qubit második élő estje, ahol öt neves kutató mutatta be, hol tart a tudomány a genetika különböző területein, többek között a rákkutatásban, a genom feltárásában vagy az antibiotikum-rezisztancia legyűrésében.
Kínai kutatók sikeresen kiiktatták a HIV-fertőzés vérbe jutásáért felelős CCR5 gént egy donor őssejtjeiben, amelyek egy része még 19 hónappal a beültetés után is élt a fertőzött páciensben.
A génszerkesztett árpa kevesebb vizet igényel és jobban bírja a szárazságot. Ráadásul a szuperképességet szabályozó gén minden növényfajtában megtalálható, így a skót whiskygyártók félelméből született kutatásnak az egész agrárium örülhet.
Egy tanulmány rámutatott, hogy a Csienkuj He által alkalmazott génmutáció 21 százalékkal csökkentette Lulu és Nana esélyét a 76 éves kor megérésére, miközben a HIV vírussal ma már simán együtt lehet élni időskorban is.
A dzsentrifikáció és a klímaváltozás is a patkányok malmára hajtja a vizet, így hiába a big data, a mesterlövészek és az oposszumkommandók, egyre nehezebb az irtásuk. De majd jönnek a génszerkesztett patkányok, és kiirtják saját magukat.
A Little Ceasars pizzalánc a Burger Kinghez hasonlóan az Impossible Foodszal szerződött a pizzára kerülő műhúskolbászok legyártására. A génszerkesztett növényi húst előállító cég annyi megrendelést kap, hogy az újabb tőkebevonás ellenére lassan nem bírja az iramot.
Egerek módosított immunsejtjei hatékonyan vették fel a harcot a halálos légúti megbetegedést okozó vírusfertőzéssel. Az eredményt publikáló amerikai kutatók szerint ugyanez a stratégia működhet az emberekben olyan betegségekkel szemben, amelyek ellen nincs védőoltás.
A Campbell ikonikus paradicsomleves-konzervjéhez újfajta paradicsomot kísérleteztek ki. Sokat vártak tőle, nem sikerült, a génkutatók pedig azt vizsgálják, hogy mi lehetett a kudarc oka.
Pletykák szerint volt munkahelyén tartják házi őrizetben a közellenséggé vált genetikust, de ezt az egyetem nem kívánta megerősíteni.
Melyek az emberi génszerkesztés etikai és jogi feltételei, és vajon tudunk-e már eleget ahhoz, hogy ebbe belefoghassunk? Szabad-e egyáltalán egészséges embrión, embereken ilyen beavatkozást pusztán rezisztencia kialakítása miatt végezni? Hogy látja mindezt egy bioetikus?