2020-ban Nobel-díjjal tűntették ki a CRISPR-Cas9 génszerkesztési eljárás felfedezőit, most pedig terápiát engedélyeznek, ami a technológiára támaszkodik.
Az ázsiai ország nemrég új irányelveket fogadott el az emberi genomszerkesztési kutatások szabályozására, amit kínai szakemberek tiltakozásának hatására októberben kibővítettek. Eközben újabb és újabb kérdések merülnek fel a kínai laborok biztonságosságáról.
A módszerrel olcsóbban és hatásosabban lehetne visszaszorítani a H5N1 vírust, amely tavaly Európában és az USA-ban is megtizedelte a madárállományt.
A noninvazív adagolásnak köszönhetően azokon a pácienseken is tudnának segíteni, akiknek a gyógyszerek nem vagy csak alig használnak.
Az állatjóléti szervezetek előre tartanak attól, hogy milyen szerencsétlen állatok jöhetnek majd így létre.
Az így született egerek később saját utódokat is tudtak nemzeni. Ha sikerül emberekre átültetni a módszert, az lehetővé tenné a meddőség súlyos formáinak kezelését, valamint hogy azonos nemű pároknak is lehessenek biológiai gyermekei.
Ehhez egy 150 millió dolláros technológiára és egy génszerkesztett galambra lenne szükség.
Az amerikai központi hírszerző ügynökség által finanszírozott kockázatitőke-társaság stratégiai jelentőségűnek találta a kihalt állatok visszahozásán dolgozó Colossal Biosciences génszerkesztési technológiáját.
A jövőben ezzel a forradalmi módszerrel lehetne kezelni az öröklött magasvérnyomás-betegséget és megelőzni a szívrohamot.
A CRISPR/Cas-9 génszerkesztési módszer kifejlesztéséért kémiai Nobel-díjjal jutalmazott Jennifer Doudna által alapított intézet így küzdene a légkörben már meglévő szén-dioxid és a globális felmelegedés ellen.
A neves amerikai idegtudós által vezetett kísérletsorozat célja az volt, hogy a CRISPR/Cas9 technológiával kiiktassanak egy olyan „neurokémiai jelátviteli útvonalat, amely kritikus szerepet tölt be” az emlősök csoportos viselkedésének befolyásolásában. Sikerült, csak az eredmény lett pont az ellenkezője.
Ez lesz az első kísérlet, amelyben közvetlenül az emberi szervezeten belül alkalmazzák a CRISPR új, biztonságos változatát, a bázisszerkesztést. A vizsgálatra örökletes magas koleszterinszinttel lehet jelentkezni, és az állatkísérletek alapján egy egyszeri injekcióval megelőzhetők lesznek a veszélyes szívbetegségek.
A kínai tudós 2018-ban állítólag úgy változtatta meg egy ikerpár, Lulu és Nana genetikai állományát, hogy a lányok rezisztensek legyenek a HIV-vírussal szemben. Három évet ült.
Egy amerikai biotechnológiai cég kutatói a CRISPR génszerkesztési módszerrel távolították el a macskaallergiáért felelős fehérjét kódoló géneket az állatok sejtjeiből, így hamarosan megkezdődhet a genetikailag hipoallergén macskák tenyésztése.
Évente 4-6 milliárd kakast kell levágni, csak mert nem tojnak tojást, mint a tyúkok. Brit kutatók kidolgoztak egy génszerkesztési eljárást, amivel a születendő egyedek neme már a korai, 6-12 sejtes korban megadható. Az eljárást először egereken fogják alkalmazni, de ha bevezetik a nagyüzemi állattartásban, a génkezelt tojásokból csak a tyúkok fognak kikelni, a kakasok nem.