Ez lesz az első kísérlet, amelyben közvetlenül az emberi szervezeten belül alkalmazzák a CRISPR új, biztonságos változatát, a bázisszerkesztést. A vizsgálatra örökletes magas koleszterinszinttel lehet jelentkezni, és az állatkísérletek alapján egy egyszeri injekcióval megelőzhetők lesznek a veszélyes szívbetegségek.
A kínai tudós 2018-ban állítólag úgy változtatta meg egy ikerpár, Lulu és Nana genetikai állományát, hogy a lányok rezisztensek legyenek a HIV-vírussal szemben. Három évet ült.
Egy amerikai biotechnológiai cég kutatói a CRISPR génszerkesztési módszerrel távolították el a macskaallergiáért felelős fehérjét kódoló géneket az állatok sejtjeiből, így hamarosan megkezdődhet a genetikailag hipoallergén macskák tenyésztése.
Évente 4-6 milliárd kakast kell levágni, csak mert nem tojnak tojást, mint a tyúkok. Brit kutatók kidolgoztak egy génszerkesztési eljárást, amivel a születendő egyedek neme már a korai, 6-12 sejtes korban megadható. Az eljárást először egereken fogják alkalmazni, de ha bevezetik a nagyüzemi állattartásban, a génkezelt tojásokból csak a tyúkok fognak kikelni, a kakasok nem.
A táblázatkezelő program autocorrect-funkciója sokakat megtréfál, de a legjobban valószínűleg a génkutatók járták meg: 2020-ra a témában megjelent publikációk 30 százalékában szerepelnek hibásan a génszimbólumok.
A súlytalanság és a kozmikus sugárzás hatásait az emberi szervezetre csak az elmúlt években kezdték igazán feltérképezni, de egy kutató már az emberiség következő 500 évére írt menetrendet: eszerint a sci-fikből ellesett technológiák mellett arra is szükség lesz, hogy más élőlények génjeivel tömjük meg az emberi genomot.
Bár hivatalosan eddig egyetlen génszerkesztett sportolóról sem tudni, szakértők szerint nem kell sokat várni, hogy beköszöntsön a genetikai dopping kora. Van, aki szerint a CRISPR és társai titokban már a tokiói olimpián is bemutatkozhattak.
A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.
A CRISPR–Cas9 széleskörű használatát mostanáig megnehezítette az eljárás körülményessége, de egy tudóscsoport sikeresen kezelt vele egy genetikai eredetű ritka betegséget, és ehhez nem volt szükség másra, csak egy injekcióra.
Hogyan módosul a tudományos siker Barabási Albert-László-féle receptje, ha nőkről van szó? Karikó Katalin és a tavalyi Nobel-díjas kutatónők élete segít megérteni.
Az orosz elnök áltudományos tanácsadói hatására attól retteg, hogy genetikai fegyverekkel próbálják kiirtani az oroszokat, ezért 500 milliárd forintnyi összeggel támogatta meg az ország genetikai kutatási programját. Miközben még saját kutatói is kinevetik Putyin félelmeit, az orosz tudósok igyekeznek felvenni a versenyt a kínai génszerkesztési törekvésekkel.
A Kaliforniai Egyetem kutató egérkísérletei azt bizonyították, hogy a fájdalomérzékelésért felelős SCN9A gén ideiglenes kikapcsolásával tartós fájdalomcsillapítás érhető el, az opioidok káros mellékhatásai nélkül. Hamarosan majmokon, majd embereken is tesztelhetik a módszert.
Etikus-e a genetikai dopping? Elképzelhető-e a koronavírus gyógyítása génszerkesztéssel? Hogyan feszíti szét a biotechnológia az emberi lét határait? A CEU Határtalan tudás sorozatának csütörtöki beszélgetése a génszerkesztés forradalmi technológiájának társadalmi és bioetikai vetületeit járta körül.
Hogyan lehet a jövőben elpusztult agyszövetek pótlásával Parkinson-kóros betegeket vagy a szívizomsejtek regenerálásával szívbetegeket gyógyítani, esetleg gerincvelő-sérüléseket génmódosított sejtekkel kijavítani? Erről is szó lesz a CEU csütörtök esti rendezvényén, a Határtalan tudáson. A beszélgetés egyik résztvevőjével, Dinnyés András őssejtkutatóval beszélgettünk a regeneratív orvoslás jövőjéről.
Három forradalmi technológia – az őssejt-visszaprogramozás, a CRISPR génszerkesztés, valamint a miniagyak tenyésztésének lehetősége – együtt járult hozzá ahhoz, hogy a kutatók elkezdhetik összeilleszteni az emberi agy több százezer éves fejlődéstörténetének darabjait.
Jennifer Doudna és kutatócsoportja otthon elvégezhető, az eredményt 15-30 percen belül a telefon képernyőjén megjelenítő, rapid koronavírusteszt kifejlesztésén dolgozik. A CRISPR génszerkesztési technológián alapuló eljárás most egy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz.
Egyszer még filmre vihetik a legreménytelibb génszerkesztési eljárás történetét, amelyben nagy egyetemek és tőkeerős cégek feszülnek egymásnak a szabadalomért egészen a mai napig. Az eljárás kidolgozásáért többen igényt tarthattak volna a Nobel-díjra, Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna mégis megérdemelten vitte el a pálmát.
Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna osztoznak a díjon, amit a CRISPR/Cas9 génszerkesztő eszköz kifejlesztéséért kaptak. Először fordult elő, hogy a legrangosabb tudományos díjjal két nőt tüntettek ki.
Június végén három olyan tudományos vizsgálat eredménye jelent meg egyszerre, amelyek először vizsgálták humán embriók génszerkesztésének ártalmatlansági és hatékonysági mutatóit. A kutatók szerint megjósolhatatlan, hogy milyen módosítást végez az immár klasszikusnak számító technológia, a CRISPR–Cas9 a petesejtből és hímivarsejtből éppen összeálló embrión.
Egyelőre nincs meg a különleges beavatkozás eredménye, de a kutatók bíznak benne, hogy a látás-visszaállító génterápiával akár olyanok is „visszanyerhetnék” látásukat, akik vagy teljesen vakon születtek, vagy már nem emlékeznek rá, hogy valaha láttak.
A sencseni bíróság szerint csak a hírnév és a vagyon iránti vágy hajtotta He Csiankujt és kutatótársait, amikor génszerkesztéssel próbáltak HIV-rezisztenciát elérni két ikerlánynál.
A DNS-forradalomról szólt a Qubit második élő estje, ahol öt neves kutató mutatta be, hol tart a tudomány a genetika különböző területein, többek között a rákkutatásban, a genom feltárásában vagy az antibiotikum-rezisztancia legyűrésében.
Kínai kutatók sikeresen kiiktatták a HIV-fertőzés vérbe jutásáért felelős CCR5 gént egy donor őssejtjeiben, amelyek egy része még 19 hónappal a beültetés után is élt a fertőzött páciensben.
A génszerkesztett árpa kevesebb vizet igényel és jobban bírja a szárazságot. Ráadásul a szuperképességet szabályozó gén minden növényfajtában megtalálható, így a skót whiskygyártók félelméből született kutatásnak az egész agrárium örülhet.
Egy tanulmány rámutatott, hogy a Csienkuj He által alkalmazott génmutáció 21 százalékkal csökkentette Lulu és Nana esélyét a 76 éves kor megérésére, miközben a HIV vírussal ma már simán együtt lehet élni időskorban is.
A dzsentrifikáció és a klímaváltozás is a patkányok malmára hajtja a vizet, így hiába a big data, a mesterlövészek és az oposszumkommandók, egyre nehezebb az irtásuk. De majd jönnek a génszerkesztett patkányok, és kiirtják saját magukat.
A Little Ceasars pizzalánc a Burger Kinghez hasonlóan az Impossible Foodszal szerződött a pizzára kerülő műhúskolbászok legyártására. A génszerkesztett növényi húst előállító cég annyi megrendelést kap, hogy az újabb tőkebevonás ellenére lassan nem bírja az iramot.
Egerek módosított immunsejtjei hatékonyan vették fel a harcot a halálos légúti megbetegedést okozó vírusfertőzéssel. Az eredményt publikáló amerikai kutatók szerint ugyanez a stratégia működhet az emberekben olyan betegségekkel szemben, amelyek ellen nincs védőoltás.
A Campbell ikonikus paradicsomleves-konzervjéhez újfajta paradicsomot kísérleteztek ki. Sokat vártak tőle, nem sikerült, a génkutatók pedig azt vizsgálják, hogy mi lehetett a kudarc oka.
Pletykák szerint volt munkahelyén tartják házi őrizetben a közellenséggé vált genetikust, de ezt az egyetem nem kívánta megerősíteni.
Melyek az emberi génszerkesztés etikai és jogi feltételei, és vajon tudunk-e már eleget ahhoz, hogy ebbe belefoghassunk? Szabad-e egyáltalán egészséges embrión, embereken ilyen beavatkozást pusztán rezisztencia kialakítása miatt végezni? Hogy látja mindezt egy bioetikus?