Magyar fejlesztésű új szekvenálási protokoll segíthet a sertéseket sújtó fertőző betegség elleni küzdelemben
Világszinten évente 2 milliárd dolláros kárt okozhat a sertések PRRS-fertőzöttsége, a küzdelemben már a génszerkesztést is bevetnék.
Világszinten évente 2 milliárd dolláros kárt okozhat a sertések PRRS-fertőzöttsége, a küzdelemben már a génszerkesztést is bevetnék.
Már csak az FDA zöld jelzésére vár a CRISPR-alapú génszerkesztési technológiával kezelt, a PRRS-szel szemben ellenálló disznók forgalmazása.
A páciensek drámai javulást tapasztaltak az akár halálos kimenetelű betegség tüneteiben.
Azt szeretnék, ha mentesítenék az elavult uniós GMO-szabályok alól az új génszerkesztési technológiákat, mert a hagyományos növénynemesítési módszerek túl sokáig tartanak, és a klímaváltozás korában nincs rájuk idő.
2020-ban Nobel-díjjal tűntették ki a CRISPR-Cas9 génszerkesztési eljárás felfedezőit, most pedig terápiát engedélyeznek, ami a technológiára támaszkodik.
Az ázsiai ország nemrég új irányelveket fogadott el az emberi genomszerkesztési kutatások szabályozására, amit kínai szakemberek tiltakozásának hatására októberben kibővítettek. Eközben újabb és újabb kérdések merülnek fel a kínai laborok biztonságosságáról.
A módszerrel olcsóbban és hatásosabban lehetne visszaszorítani a H5N1 vírust, amely tavaly Európában és az USA-ban is megtizedelte a madárállományt.
A noninvazív adagolásnak köszönhetően azokon a pácienseken is tudnának segíteni, akiknek a gyógyszerek nem vagy csak alig használnak.
Az állatjóléti szervezetek előre tartanak attól, hogy milyen szerencsétlen állatok jöhetnek majd így létre.
Az így született egerek később saját utódokat is tudtak nemzeni. Ha sikerül emberekre átültetni a módszert, az lehetővé tenné a meddőség súlyos formáinak kezelését, valamint hogy azonos nemű pároknak is lehessenek biológiai gyermekei.
Ehhez egy 150 millió dolláros technológiára és egy génszerkesztett galambra lenne szükség.
Az amerikai központi hírszerző ügynökség által finanszírozott kockázatitőke-társaság stratégiai jelentőségűnek találta a kihalt állatok visszahozásán dolgozó Colossal Biosciences génszerkesztési technológiáját.
A jövőben ezzel a forradalmi módszerrel lehetne kezelni az öröklött magasvérnyomás-betegséget és megelőzni a szívrohamot.
A CRISPR/Cas-9 génszerkesztési módszer kifejlesztéséért kémiai Nobel-díjjal jutalmazott Jennifer Doudna által alapított intézet így küzdene a légkörben már meglévő szén-dioxid és a globális felmelegedés ellen.
A neves amerikai idegtudós által vezetett kísérletsorozat célja az volt, hogy a CRISPR/Cas9 technológiával kiiktassanak egy olyan „neurokémiai jelátviteli útvonalat, amely kritikus szerepet tölt be” az emlősök csoportos viselkedésének befolyásolásában. Sikerült, csak az eredmény lett pont az ellenkezője.