Hatékonyabb és biztonságosabb a génszerkesztés egy magyar kutatócsoport eljárásaival
A proPE nevű módszerük a prime editing génszerkesztési eljárás továbbfejlesztése, és szinte ki lehet vele zárni a nem kívánt génmódosulásokat.
génszerkesztés
Tudósok szavaznak arról, hogy a génmódosítással visszahozott kihalt állatokat szabadon engedhessék-e
Már egyévesek a Colossal Bioscences tízezer év után visszahozott óriásfarkasai, de még mindig heves tudományos vita övezi az állatok génmódosításának etikai és természetvédelmi kérdéseit.
Elkészültek az első mesterséges intelligenciával tervezett vírusok
A kutatók az Evo1 és Evo2 nevű nagy nyelvi modellek segítségével 16 új bakteriofág vírust hoztak létre, a technikának később a humán gyógyászatban és a növénygyógyászatban is hasznát vehetik majd.
A hibernációért felelős gén az emberben is megvan, és ki is tudnánk használni az előnyeit
Hosszú még az út, de ha bizonyos gének aktivitásait át tudjuk állítani, akkor az a téli álmot alvó állatoknál meglevő pozitív hatásokat hozná emberekben is.
Kétszer gyorsabban gyarapodnak a vártnál a génmódosított „rémfarkasok”
Bár az óriásfarkas feltámasztása tudományos zsákutcának bizonyult, Romulus és Remus köszönik jól vannak.
Kínában bebörtönözték, most Trump Amerikájában kaphat második esélyt a génszerkesztett babákat létrehozó „őrült tudós”
Ho Csien-kuj 2018-ban világraszóló tudományos botrányt kavart a világ első CRISPR-gyerekeinek létrehozásával. Három év börtön után most világító háziállatokban utazó feleségével készül meghódítani Amerikát.
Áttörés a génterápiában: személyre szabott CRISPR-technológiával javították ki egy 7 hónapos gyerek génhibáját
A Philadelphiai Gyermekkórházban kezelt KJ egy kulcsfontosságú májenzim hibás génje által okozott karbamidciklus-zavarral született.
Nekiment a Természetvédelmi Világszövetség a feltámasztott „óriásfarkasnak”
Április elején hatalmas szenzációt okozott a Colossal Biosciences három, a kihalt óriásfarkasra emlékeztető szürke farkas létrehozásával. A kihalással fenyegetett fajokat listázó nemzetközi szervezet szerint a cég ezzel alááshatja a fajvédelmi erőfeszítéseket.
George R. R. Martin találkozott a rémfarkasokkal
Az amerikai író 1991-ben találkozott először óriásfarkasokkal egy kiállításon, ami olyan nagy hatással volt rá, hogy félretette a könyvet, amin dolgozott, és nekifogott a Tűz és jég dalának. Martin most élőben is megtekintette a Colossal Biosciences génmódosított szürke farkasait.
Tízezer év után visszahozták az élők sorába az óriásfarkast
Egy kis ősi DNS, egy kis klónozás, egy kis génszerkesztés, és kész is vannak az óriásfarkasbébik. A tudósok kétkedve fogadják a több mint tízezer éve kihalt faj feltámasztásának hírét, de a dallasi Colossal Biosciences már a dodó és a mamut „újjáélesztésén” ügyködik.
Gyapjas egereket hoztak létre a tudósok, akik újjá akarják éleszteni a gyapjas mamutokat
Kicsiben kell kezdeni, hogy nagyot lehessen alkotni.
Egyetlen fehérje indíthatta be a beszélt nyelv kifejlődését az embereknél
Megtalálták az első olyan, a beszédhez kötődő variánst, amely a modern emberben megtalálható, de a neandervölgyi és gyenyiszovai rokonainkból még hiányzott.
Azonosították a paradicsom édességéért felelős géneket
Így a vitatott génszerkesztési eljárásokkal édesebb és ízletesebb gyümölcsök teremhetnek majd.
A GMO-k ördögi kimérákból biotechnológiával nemesített klímamegváltókká válhatnak Európában
Az NGT betűszóval jelölt új genetikai technikák liberalizációja a korábbi módszerekkel módosított növények szabadföldi termesztésének szigorú uniós korlátait nem érintené, ugyanakkor szabadabbá tenné a génszerkesztéses nemesítési eljárásokat.
A GMO nem hordoz nagyobb egészségügyi kockázatot, mint a háziasítás, a génszerkesztés pedig egyes fajok klímaváltozáshoz alkalmazkodását is segítheti
Mi történt a GMO gyűjtőnéven hírhedtté vált genetikailag módosított organizmusokat létrehozó első próbálkozások óta eltelt négy évtizedben? Van-e különbség a GMO-növények és az orvosi génterápiák között? Aki válaszol: Varga Máté, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének fejlődésgenetikusa.