A krónikus fájdalom az egyik leggyakoribb betegség, amelynek gyógyítása máig kifog az orvosokon. Egy 2018-as tanulmány szerint az amerikai felnőttek 20 százaléka tapasztalt már krónikus fájdalmat, 8 százalékuknak pedig olyan erős fájdalmai voltak, hogy az akadályozta őket a mindennapi teendőkben. A fájdalomcsillapítók általában csak enyhe vagy rövid hatásúak, az erősebb szerek, az opioidok pedig komoly függőséggel és súlyos következményekkel járhatnak, ráadásul egy idő után azokhoz is hozzászokik a szervezet.

A San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatói most egy olyan gyógymódon dolgoznak, amely során egy, a fájdalomérzetért felelős gén ideiglenes kikapcsolásával segítenének a betegeken. Egereken végzett kísérleteik azt bizonyítják, hogy a génterápia hónapokig tartó hatékony fájdalomcsillapítást eredményezhet anélkül, hogy bármilyen más módon károsítaná az egészséget.

A vizsgált SCN9A gén a környéki idegrendszerben, tehát az agyon és a gerincvelőn kívüli részben fejeződik ki, és a sejtműködés egyik elemét, a nátriumcsatornákat (legfőképpen a Nav1.7 nevűt) kódolja. A Nav1.7 nátriumcsatornák fontos szerepet játszanak abban, hogy az idegsejtek felismerjék a fájdalom jeleit, amiket aztán az agy felé továbbítanak. A kutatók ezért úgy gondolták, ha sikerül biztonságosan tompítani a Nav1.7 működését génterápián keresztül, az segíthetne a krónikus fájdalommal küszködő betegeken.

Korábbi kutatások bizonyították, hogy azok az emberek, akiknek a szervezetében egy genetikai elváltozás miatt nem működik az SCN9A gén, nem érzékelik a fájdalmat, míg azok, akiknél a mutáció az SCN9A megnövekedett kifejeződésével járt, sokkal érzékenyebbek lettek a fájdalomra.

A Kaliforniai Egyetem kutatói szerdán tették közzé tanulmányukat a Science Translational Medicine nevű folyóiratban. Ebben leírják, hogy két génszerkesztési technológiát is kipróbáltak egereken: az újabb CRISPR/Cas-9-et, és a régebb óta használt „cink-ujj” nukleáz hasítást. Mivel a CRISPR-t főként a gének végleges módosítására használják, a kutatók a két módszer ötvözésével egy hatástalanított vírussal juttatták be az egerek sejtjeibe a változtatást, amely így csak ideiglenesen blokkolta az SCN9A kifejeződését.

A kísérletben felhasznált egerek a krónikus fájdalom különböző típusaival rendelkeztek, például idegfájdalommal vagy a kemoterápiával is járó gyulladásos ízületi fájdalommal. A kutatók a génterápiát követően többek között azt vizsgálták, hogyan változik az egerek toleranciája olyan fájdalommal járó folyamatokra, mint a szúrás vagy a hőhatás. A tanulmány szerint a génterápián átesett egereknek megnövekedett a fájdalomküszöbük, és az SCN9A gén ideiglenes kikapcsolása olyan hosszan tartó fájdalomcsillapítást eredményezett, ami embereknél valószínűleg hónapokig tartott volna. Azt is kiemelik, hogy káros mellékhatással sem járt a terápia.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy embereknél is teljesen biztonságos lehet a módszer, ez még további vizsgálatokra szorul. A kutatók például megemlítették, hogy a hibás SCN9A génnel rendelkező embereknél szaglásvesztés is fellépett, míg az egereknél ezt nem tapasztalták, vagyis a Nav1.7 működése eltérhet a két faj között. A génterápia megvalósítása érdekében a kutatók megalapították a Navega nevű céget, a következő lépésben pedig majmokon tesztelik a módszert, mielőtt rátérhetnének az embereken végzett vizsgálatokra.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyar kutatók megoldást találtak egy rejtélyes fájdalomszindróma gyógyítására

Qubit.hu tudomány 2019. június 26.

A komplex regionális fájdalomszindróma rejtélyes tünetegyüttesére talált gyógyírt pécsi, budapesti és liverpooli kutatók közös tanulmánya.

Az LSD kiválthatja az opioid fájdalomcsillapítókat

Bodnár Zsolt tudomány 2020. augusztus 28.

Holland kutatók szerint az LSD mikrodózisokban adagolva káros mellékhatások nélkül fejt ki fájdalomcsillapító hatást, így jobban beválhat, mint a komoly függőséget okozó opioid szerek.

Fáj-e a homárnak, ha elevenen megfőzik?

Tóth Olivér István tudomány 2018. március 2.

Sokan magától értetődőnek gondolják, hogy minden állat érez fájdalmat. De ha a homárt törvénnyel védjük a fájdalomtól, miért nem védjük a darazsat? És mi a helyzet a paradicsommal?