Egy 1900 éves csontváz sarkában talált szög bizonyítja a római keresztre feszítéseket

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Az angliai Cambridgeshire megyében, egy tervezett lakópark helyszínén találtak rá arra a közel 1900 éves csontvázra, amely a szakértők szerint az eddigi legjobb lelet a római keresztre feszítések gyakorlatáról.

A halálakor 25–35 éves férfi teljes csontvázára egy fából készült szerkezeten (valószínűleg egy ravatalon) találtak rá egy sírban, a nemrégiben feltárt római település, Fenstanton területén talált öt temető egyikében. A kutatók a lelet vizsgálata során lettek figyelmesek egy különös részletre: a férfi sarokcsontját egy szög szúrja át.

A Római Birodalomban a halálbüntetés egyik formájaként alkalmazott keresztre feszítésről számos írásos feljegyzést ismerünk, de nagyon ritkán kerülnek elő olyan tárgyi leletek, amelyek bizonyítják a kereszténység egyik központi elemét is jelentő gyakorlatok létezését. Ennek lehetséges oka, hogy a keresztre feszítettek valószínűleg nem részesültek rendes temetésben, és a talált szögek hiányát magyarázhatja, hogy valójában sokszor kötéllel erősítették fel a keresztre a halálra ítélteket.

A most előkerült, átszúrt sarokcsontra azonban hosszas elemzés után sem találtak jobb magyarázatot a keresztre feszítésnél – a kutatás eredményeit a British Archaeology lapban megjelent tanulmányban mutatták be.

Forrás: British Archaeology

Mivel ez az első eset, hogy egy olyan csontváz kerül elő, amiben szöget találnak, a maradványok kiásása során nem is vették észre a kutatók a sarokcsontba fúródott vasat, csak a laborban, a tisztításnál csodálkoztak rá. „A történelmi forrásokból viszonylag sokat tudunk a keresztre feszítésről, hogy hogyan, mikor, milyen helyszíneken gyakorolták, stb. De ez az első kézzel fogható bizonyítékunk, hogy lássuk, hogyan történt” – mondta a Guardiannek David Ingham, a feltárást végző Albion Archaeology projektmenedzsere.

Az elemzést a Cambridge-i Egyetemen végezték, itt jutottak arra a konklúzióra, hogy a szögek csak keresztre feszítésre utalhatnak. Ez már csak azért is meglepte a szakértőket, mert ismereteink szerint a rómaiak csak a rabszolgák, lázadók és alacsonyabb osztálybeliek esetében alkalmazták ezt a büntetést, márpedig ritkán fordulhatott elő, hogy holttesteiket aztán visszavigyék a településre, és ott temessék el őket a többiek mellé. A vasszög beékelődése a sarokcsontba azonban egyértelműen erre utal, így lehet, hogy valamiért különleges volt a halálra ítélt férfi.

Fotó: British Archaeology

A most megtalált fenstantoni férfi csontjainak kormeghatározása során megállapították, hogy 130 és 360 között élhetett, vagyis nagyjából 1700–1900 évesek lehetnek a maradványai. A DNS-vizsgálat során genetikai rokonságot nem fedeztek fel a férfi és a helyszínen talált többi test között, de ugyanabból a populációból származott. A csontváz néhány részlete arról árulkodik, hogy rabszolga lehetett: a sípcsontján elvékonyodást fedeztek fel, ami hosszas bilincsviselésre utal.

Ezzel együtt idáig összesen négy olyan leletet találtak a világon, ami keresztre feszítésre utal, és ebből csak két esetben találtak szöget is. Az elsőt egy izraeli építkezésen találták 1968-ban, de az csak részleges csontváz volt, egy kevésbé jó állapotban fennmaradt, szöggel átszúrt sarokcsonttal, amelynek hitelességéről megoszlanak a szakértői vélemények.