Gigantikus anyagkilövelléssel alakítja környezetét az elsőként lefényképezett szupermasszív fekete lyuk
A Földtől mintegy 55 millió fényévre, az M87 elliptikus galaxis középpontjában lévő, 6,5 milliárd naptömegű szupermasszív fekete lyuk az eddigi egyetlen ilyen kozmikus objektum, amelyről a csillagászoknak nemzetközi összefogásban sikerült felvételt készíteniük.
A LiveScience beszámolója szerint a 21 kilométer kiterjedésű, 27 antennából álló új-mexikói Very Large Array (VLA) rádióteleszkóppal most sikerült a szupermasszív fekete lyukból származó, angolul jet-nek nevezett anyagkilövellést is megfigyelni.
A VLA-t üzemeltető Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium közleménye szerint az M87-ről több különböző hullámhosszon készített, kiváló minőségű felvételek segítségével feltárták a jet körüli mágneses mező térbeli szerkezetét. A fekete lyukból kinyúló erővonalak mentén dugóhúzó alakban rendeződő sugárnyaláb hossza mintegy 8000 fényév.
Az amerikai csillagászok úgy vélik, hogy a most megfigyelt spirális szerkezetet a mágneses mező és a galaktikus sugárnyaláb instabil anyagáramlása közötti kölcsönhatás okozhatja.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Egy törpegalaxis közepén felfedezett szupermasszív fekete lyuk felülírja az eddigi csillagászati elméleteket
Az asztrofizikusok eddig úgy tartották, hogy a szupermasszív fekete lyukak a galaxisok ütközésekor jönnek létre, méretük pedig a találkozó kozmikus objektumok méretének függvénye. A 820 ezer fényévre található Leo I nevű törpegalaxis megfigyelése azonban valami egész mást mutat.
Íme a kép, amire évtizedek óta vár a tudomány: az első felvétel egy fekete lyukról
Az Event Horizon Telescope rádiótávcső-rendszere az M87 galaxis középpontjában lévő szupermasszív fekete lyuk eseményhorizontjáról készített felvételt.
Gravitációs hullámok elemzése igazolta Stephen Hawking fél évszázados elméletét a fekete lyukakról
Amerikai csillagászok és fizikusok a LIGO által elsőként észlelt gravitációs hullám információit elemezték a korábbiaknál sokkal tüzetesebben. Kiderült, a két fekete lyuk egyesülése után a teljes eseményhorizont területe valóban változatlan maradt – ahogy azt Stephen Hawking megjósolta.