Hálózattudományi eszközökkel készített digitális műalkotást Asimov Alapítvány-sorozatából egy magyar kutató-művész páros
Janosov Milán hálózatkutató és Borsi Flóra fotóművész közösen jegyzi azt a digitális művet, amely Asimov's worlds (Asimov világai) címen megvásárolható az egyik legjelentősebb nemzetközi NFT-platformon, a Foundation.app-en. Az mp4 formátumú, 65,2 Mb-os fájlra az október 1-i közzététel óta még senki sem licitált; a reserve price, vagyis a minimális összeg, amennyiért meg lehet venni a félperces alkotás eredetijét, 4,2 ethereum, vagyis ebben a pillanatban 5 578 334,76 magyar forint. Az animáció egy tudományszemléltetésnek indult kutatási projekt végeredménye, amit az alkotók szeptember végén hagyományos folyóiratcikként is publikáltak az arXiven.
A nem helyettesíthető token (non-fungible token) formájában kriptovalutáért beszerezhető fájl az orosz származású amerikai sci-fi-szerző, Isaac Asimov hét regényből álló Alapítvány-sorozatának hálózattudományi verziója, ami a történetben szereplő bolygókat, a hozzájuk kötődő érzelmi állapotokat és a köztük lévő kapcsolatokat mutatja be.
A Trónok harcától a pszichohistóriáig
„Egy mai telefonon az applikációk szinte mindegyike használ hálózati algoritmusokat, de az átlagember ezekből nagyon keveset ért, ezért én olyan példákon keresztül szeretem megmutatni, mit is jelent a hálózat- és az adattudomány, amelyek révén sokkal érthetőbbé válik az egész” – mondta a projektről Janosov.
A hálózatkutató pár éve a Trónok harca című televíziós sorozaton demonstrálta, hogy mire is képes az általa művelt tudományterület: a 2017-ben publikált elemzés hálózatkutatási módszerekkel próbálta megjósolni, hogyan végződik majd az utolsó évad (az utolsó részt 2019 májusában mutatták be). Janosov arra volt kíváncsi, hogy a cselekmény, illetve a szereplők szöveges interakcióiból kirajzolódó hálózati minták előre tudják-e jelezni, hogy ki hal meg és ki marad életben a sorozat végére. Janosov szerint „ez vállalati példán egy olyan HR-analízis, amely arra tesz predikciót a munkavállalók hálózatának leképezésével, hogy ki marad és ki mond fel. Ez valljuk be, korántsem olyan izgalmas, mint a Trónok harca”.
Elsőként a sorozat szereplőinek szociális hálóját készítette el pusztán az elhangzott párbeszédek és monológok alapján – ez azt mutatta meg, hogy ki kivel milyen intenzív kapcsolatban állt a hat évad során. Ennek alapján jól meg lehetett becsülni, hogy ki milyen mélyen van beágyazva a sorozat társadalmi rendszerébe. Janosov ezután az ebben a rendszerben betöltött szerepük alapján több, matematikai úton meghatározott paraméterrel jellemezte az egyes szereplőket. Így a rendszer már képes volt arra, hogy a sorozat társadalmi hálója és az egyes karakterek által betöltött pozíció alapján megjósolja, kinek milyen esélyei vannak a túlélésre. A gépi tanulásos módszertannal készített hálózatelemzés meglepően jó eredménnyel jelezte előre az eseményeket.
„Asimov nem csak az én személyes kedvencem, az Alapítvány-regények adattudományi körökben is nagyon népszerűek. A Hari Seldon által művelt pszichohistória voltaképpen az, amit mi is csinálunk, hogy ugye nagy mennyiségű adatból próbálunk predikciókat tenni. Így jött az ötlet, hogy az Asimov-regények szövegét vizsgáljuk meg adattudományi, hálózatkutatási módszerekkel” – mondja Janosov.
A hálózatkutató és a munkában a kezdetektől részt vevő fotóművész, Borsi Flóra elsőre Asimov karriertörténetét vizsgálták, hogy jobban megértsék, milyen szerepet töltött be a szerző életében az Alapítvány-sorozat. Kiderült, hogy Asimov ismertsége és népszerűsége több mint felerészben ennek tulajdonítható. A következő lépésben gépi tanulásos statisztikai elemzésnek vetették alá az angol nyelvű eredeti hét kötet 350 ezer szavas szövegét. Abból indultak ki, hogy egy szöveg hálózattá alakítása látványosan megmutatja, miként kapcsolódnak egymáshoz a fő témák. Ahogy Janosov mondja, „olyan mintázatokat lehet így felfedezni, amik 10 ezer oldal elolvasása során sem tűnnének fel. Mintegy madártávlatból tudunk ránézni a szövegre”.
A szöveg kulcsszavaira fókuszáló analízis nem csupán azt mutatta meg, hogy a szövegben szereplő bolygók, köztük a Föld, a Gaia, a Terminus és a Trantor közül melyek fontosabbak vagy épp lényegtelenebbek a történet alakulásában, illetve hogy melyek töltenek be központi szerepet a regényfolyamban, de azt is, hogy milyen érzelmi ívet rajzolnak ki a rajtuk játszódó események. „Már vannak olyan algoritmusok, amelyek adatszerűvé teszik egy szöveg különböző érzelmi karakterisztikáit. A legfejlettebb gépi tanulással operáló mesterséges intelligenciák nagy pontossággal képesek egy-egy szöveg boldogságfokának meghatározására. Ezt az ember olvasás közben érzi ugyan, de egész más, amikor valami adat szintjén is nyilvánvalóvá válik” – magyarázza Janosov.
Az Asimov-rajongók valószínűleg eddig is sejtették, de a szöveg érzelmi elemzése még egyértelműbben tette láthatóvá a Trantor hanyatlását és a Terminus felívelését.
Adatművészet
A projekt adattudományi része egy 8 375 csomópontot és 22 299 kapcsolatot tartalmazó statikus vizualizációt eredményezett. A bolygók nevei, a szövegben leggyakrabban előforduló kifejezések és az ezekkel egy mondatban szereplő szavak által alkotott hálózatból Borsi Flóra alkotta meg az alábbi Instagram-posztban látható animációt.
Janosov szerint a projekt adattudományi része az Alapítvány-sorozat legelemibb építőköveit, a szavakat használta fel a mű fő szerkezetének feltárására, amelynek végterméke egy hatalmas hálózat lett. Az Asimov's worlds című műalkotás iránya szándékosan ennek az ellenkezője, mivel a nézőt messziről, csillagközi utazással juttattja el a hálózat szívébe.
A hálózatkutató és a fotóművész slusszpoénként még egy gesztussal adózott Asimov életművének: a kutatást és az alkotást ismertető tanulmányuk megírásához segítségül hívták az OpenAI GPT-3 szöveggyártó algoritmust, mivel Janosov és Borsi a mesterséges intelligencia soraival is tisztelegni kívánt a robotika három törvényét megalkotó író előtt.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
