baktérium

Magyar kutatók szerint a rosszul szedett antibiotikumok miatt is terjednek a rezisztens szuperbaktériumok

Az utóbbi években az antibiotikum-rezisztencia világszerte óriási népegészségügyi problémává nőtte ki magát: egyes szakértők szerint 2050-re többen halhatnak meg szuperkórokozók miatt, mint rákban. A Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a gyomorbetegségeket okozó Helicobacter pylori és az antibiotikum-rezisztencia kapcsolatát vizsgálták, hogy feltárják a rezisztens baktériumok terjedésének forrásait és azt, hogyan lehet csökkenteni a járványszerűen terjedő antibiotikum-rezisztenciát.

Megtalálták a pestis legősibb baktériumtörzsét

A lettországban talált maradványok alapján úgy tűnik, hogy a járvány akkor még nem is volt igazán járvány, csak elszigetelt esetekről lehetett szó, amiket valószínűleg rágcsálóharapás okozhatott. A sírban négy holttest maradványait találták meg, közülük csak egy, a húszas éveiben járó férfi volt fertőzött.

A szervezetünkben élő baktériumok jelentős hatással lehetnek a COVID-19 súlyosságára

Amerikai kutatók szerint a bélbaktériumok összetétele nemhogy fontos, hanem egyenesen a legerősebb előrejelzője a COVID-19 súlyosságának – nem véletlen, hogy a mikrobiomot megbolygató krónikus betegségekkel élőknek a legrosszabbak a kilátásaik. Az egyik főkolompos a mindenütt jelen lévő, de a kórházi fertőzések során különösen veszedelmes Enterococcus faecalis lehet.

A baktériumok és az ember sejtjei kitűnően értenek egymás nyelvén

Évszázadokkal az egysejtű mikroorganizmusok felfedezése után derült ki, hogy a legtöbb baktérium olyan komplex kommunikációs rendszerrel bír, amivel a saját fajtáján kívül a jóval fejlettebbnek számító eukariótákkal és az emberrel is információt cserél. Az univerzális kémiai nyelv megismerése révén lehetővé válik a baktériumok által inspirált technológiák kifejlesztése, és az ember túlléphet a fenyegető antibiotikum-rezisztencia problémáján.