Budapest, Bologna, Koppenhága, Róma és Rotterdam szennyvizét vizsgálták, és kiderült, minden városnak megvannak az egyedi baktériumközösségei, amelyek metagenomikai alapú vizsgálatokkal azonosíthatók.
Szuperbaktérium-térképet készítettek magyar kutatók, ami az egyik legveszélyesebb kórházi baktérium globális jelenlétét és terjedését mutatja be.
Molekuláris biológiai vizsgálatokkal igazolták, hogy a múmiák arcára és nyakára kent rejtélyes fehér anyag valójában kefir.
Szöllősi Gergely evolúciógenetikus szerint a friss genomikai és fosszilis adatok és az újonnan kifejlesztett genetikai módszerek együtt tették lehetővé, hogy a kutatók bepillantást nyerjenek a földi élet legkorábbi szakaszába, és feltárják a LUCA titkait. Na de ki az a LACA?
Sokáig értetlenül álltak a tudósok az ősi kőzetekben talált különös sejtmaradványok előtt, de a Holt-tenger mélyén most egy lehetséges magyarázatra leltek.
Az amerikai kutatók által az AstraZeneca gyógyszercéggel közösen kifejlesztett lolamicin képes volt egerekben a gyógyszerrezisztens bakteriális tüdőgyulladás kezelésére, miközben megóvta az állatok bélmikrobiomját.
Egy friss kutatás szerint rosszabbul reagál a bakteriális fertőzésekre azoknak az immunrendszere, akik dohányoznak, és bizonyos hatások még évekkel a leszokás után is megmaradhatnak.
A bélrendszerben élő bakteriofág vírusok a stressz szabályozásában vehetnek részt, a vírustranszplantáció így akár működőképes terápia lehet a krónikus stressz kezelésére.
A spermiumszám mellett a baktériumok is fontos szerepet játszanak abban, hogy végül sikeres lesz-e a megtermékenyítés.
Plüss medveállatka, hangyafarm, mikrobamérő és több milliónyi szabad szemmel láthatatlan, repülő, úszó, mászó, osztódó és szexelő mikroorganizmus egy helyen? Ilyen állatkert nincs még egy a világon.
A kezeléssel a halálesetek 90 százaléka megelőzhető.
A bélbaktériumok diverzitása összefügg a mentális egészséggel, a memóriával és a személyiség alakulásával is, és mindezt a gyümölcs- és zöldségbevitel is befolyásolja.
A sufnilaborban semmilyen biztonsági előírást nem tartottak be, cserébe viszont a covidtól a HIV-vírusig mindenfélével kísérleteztek.
Legalábbis egy frissen publikált számítógépes szimuláción alapuló nemzetközi kutatás erre az eredményre jutott.
A fejlesztők álma egy olyan energiacella lenne, ami a levegő hidrogéntartalmát felhasználva működtetne kisebb energiaigényű berendezéseket. A technológia forradalmasíthatná az IoT-rendszereket.