Az egyre szívósabb baktériumok számlájára hamarosan több millió halálesetet lehet írni évente, de egy középkori angol piócáskönyvben talált recept megoldhatja a szuperbaktériumok problémáját: csak egy kis hagyma, fokhagyma, bor és marhaepe kell hozzá.
A dinoszauruszok korából származó mikrobák úgy őrizték meg életképességüket, hogy az oxigénen kívül lényegében alig volt tápanyag a Csendes-óceán aljánál is mélyebben található környezetükben.
Az ismert mikroorganizmusok közül több is elfogyasztja a mangánt, ám eddig egyikről sem derült ki, hogy kémiailag szintetizálva tápanyagként hasznosítaná a fémet, mangán-oxidot hagyva hátra anyagcseretermékként.
Mivel a COVID-19 áldozatainak jelentős része nem közvetlenül a koronavírus miatt, hanem másodlagos bakteriális fertőzésekben hal meg, tömegesen vetnek be antibiotikumokat, amivel párhuzamosan nő a baktériumok ellenálló képessége is.
Az 1988. február 24. óta tenyésztett E. coli baktériumtörzset máig minden egyes nap átoltják friss táptalajra, így a baktériumok naponta átlagosan 6,64-szer osztódnak, azaz mostanra több mint 75 000 generáción vannak túl. De ellenállóbbá válnak vajon az antibiotikumokkal szemben?
Egyéves tenyésztéssel sikerült megváltoztatni az egyik legnépszerűbb kísérleti baktérium belső működését. A kutatók szerint az így létrehozott, csökkentett szénlábnyomú példányokat bioüzemanyagok és élelmiszerek előállításához is lehet majd használni.
Az eredményhez a Max Planck Intézet kutatói 14–17. századi temetkezési helyekről vettek DNS-mintákat a Yersinia pestis baktérium ősi törzseiről. Kiderült, hogy Tatárföld volt az európai járvány kiindulópontja.
A hagyományos módszereknél olcsóbb és környezetbarátabb módon, baktériumok segítségével érnék el, hogy ne csússzon ki a lábunk alól a talaj.
Nyolc év alatt a hatszorosára nőtt a Klebsiella pneumoniae baktériumok fertőzése által okozott európai halálesetek száma.
Francia, német és osztrák kutatók a Formosa agariphila nevű algabontó tengeri baktérium biológiai mechanizmusainak feltárásával oldanák meg a globális műanyagproblémát.
Egereknél már kimutatták a tejsav lebontásával a fáradságot csökkentő bélbaktériumok teljesítményfokozó hatását, és az élsportolóktól vett minták alapján embereknél is működhet doppingként a Veillonella nevű baktérium.
Bár még mindig ritka a húsevő baktériumok által okozott haláleset, a Vibrio vulnificus megjelenésére már ott is számítanunk kell, ahol eddig még hírét sem hallották.
Hosszú távon azonban a mikroorganizmusokon keresztül az embereknél is kialakulhatnak egészségügyi problémák a szennyezett víztől.
Az egészségügyi határérték négyszeresét mutatták ki a klaritromicin nevű antibiotikumból a Dunában Ausztriánál, ez a folyó számít tehát a legszennyezettebbnek Európában. Afrikában és Ázsiában még rosszabb a helyzet.
Két évvel a kezelés után azzal hívták fel az autista gyerekek szülei a kutatókat, hogy még mindig fokozatosan javul az állapotuk. A kulcs: a bakteriális sokféleség.
Több mint 600 különböző, az emberre is veszélyes baktériumfajt találtak 116 légy testrészeiből kivont DNS-ek elemzése során – a legtöbbet a lábaikon és a szárnyaikon, ami arra utal, hogy szinte fuvaroztatják magukat a kórokozók.