A 14. században a Föld lakosságának egyötödét elpusztító pestis Közép-Ázsiából érkezett Európába, kereskedelmi útvonalakon keresztül. A járványt okozó baktérium leszármazottai még ma is 1000–2000 megbetegedést okoznak világszerte.
A chilei kutatók által felfedezett mikroorganizmusokban talált antibiotikum-rezisztencia-géneket nagy valószínűséggel a sarkvidék szélsőséges geológiai és időjárási körülményeihez való alkalmazkodás alakította ki, ennek ellenére számolni kell azzal a kockázattal, hogy átkerülhetnek az emberi kórokozókba is.
Az akár 1 méteres nagyságot is elérő, nem ritkán 300 évnél is idősebb állatok szimbiózisra léptek olyan mikroorganizmusokkal, amelyek emészthető tápanyaggá alakítják a több évezrede elpusztult élőlények ehetetlen maradványaiból kioldódó vegyületeket.
Elkészült az eddigi legátfogóbb kutatás a globális szuperbaktérium-helyzetről, és egyből a vezető halálozási okok közé került az antibiotikum-rezisztencia, amely 2019-ben a világon történt halálesetek 2,2 százalékáért felelt közvetlenül, míg 8,5 százalékát okozhatta indirekt módon.
A koronavírusok és az influenzavírusok alapvetően eltérő működésű RNS-vírusok, amelyek nem képesek egymással kombinálódni. Maga a kettős fertőzés viszont egyáltalán nem ritka: a SARS-CoV-2 koronavírus felbukkanása előtt is számtalanszor előfordulhatott, hogy valamelyik nátha-koronavírus és szezonális influenzavírus valakit egyszerre fertőzzön meg.
Az Európai Unió tagországaiban január 28-tól betiltják a preventív antibiotikumhasználatot, de egészségügyi szakértők szerint máshol is ideje lenne, mielőtt olyan rezisztens kórokozók jönnének létre, amelyek az emberre is veszélyesek.
Az utóbbi években az antibiotikum-rezisztencia világszerte óriási népegészségügyi problémává nőtte ki magát: egyes szakértők szerint 2050-re többen halhatnak meg szuperkórokozók miatt, mint rákban. A Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a gyomorbetegségeket okozó Helicobacter pylori és az antibiotikum-rezisztencia kapcsolatát vizsgálták, hogy feltárják a rezisztens baktériumok terjedésének forrásait és azt, hogyan lehet csökkenteni a járványszerűen terjedő antibiotikum-rezisztenciát.
A lettországban talált maradványok alapján úgy tűnik, hogy a járvány akkor még nem is volt igazán járvány, csak elszigetelt esetekről lehetett szó, amiket valószínűleg rágcsálóharapás okozhatott. A sírban négy holttest maradványait találták meg, közülük csak egy, a húszas éveiben járó férfi volt fertőzött.
A nemrég kifejlesztett szuperenzimek alkotóelemeire bontják a műanyag palackokat, a genetikailag módosított baktériumok pedig értékes vegyi anyagokká alakítják azokat. Ez duplán jó a Földnek: a hulladékokat újrahasznosítják, és a számos iparágban felhasználható aroma előállításához sem kell fosszilis anyagokat égetni.
A JCVI-syn3A kódnevű szintetikus sejt – a korábbi verzióval ellentétben – szabályos méretű és formájú sejtekké osztódhat. A fejlesztést évtizedes kutatómunka előzte meg, és a jövőben áttörést hozhat az orvostudományban.
A NASA megbízásából dolgozó kutatók mindjárt hármat is azonosítottak az új és jótékony baktériumfajokból, amelyek a Methylobacteriumok közé tartoznak. Ha minden jól megy, forradalmasíthatják az űrkertészkedést.
Amerikai kutatók szerint a bélbaktériumok összetétele nemhogy fontos, hanem egyenesen a legerősebb előrejelzője a COVID-19 súlyosságának – nem véletlen, hogy a mikrobiomot megbolygató krónikus betegségekkel élőknek a legrosszabbak a kilátásaik. Az egyik főkolompos a mindenütt jelen lévő, de a kórházi fertőzések során különösen veszedelmes Enterococcus faecalis lehet.
A DNS ideális adattároló, mivel hatalmas tárolókapacitása van, és más adathordozókkal ellentétben soha nem lesz elavult. Egy kutatócsoportnak sikerült a bakteriális DNS-be gravíroznia a „Hello, world!” 72 bit hosszúságú üzenetét.
Amerikai kutatók több mint 52 ezer élőlény genomját határozták meg, és 12 ezer új mikrobafajt fedeztek fel, ami 44 százalékkal terjeszti ki az eddig ismert baktériumok és archeák közé tartozó mikroorganizmusok mennyiségét.
Idén két magyar mikrobiológus, Szijj Orsolya és Seres Anikó egy 18 Petri-csészéből álló őszi tájképsorozattal örvendeztette meg a Staphylococcus aureus rajongóit. Az alkotás baktériumokból készült, még szűk egy hétig szavazni is lehet rá az Amerikai Mikrobiológiai Társaság 2015 óta megrendezett, egyre népszerűbb versenyén.
Évszázadokkal az egysejtű mikroorganizmusok felfedezése után derült ki, hogy a legtöbb baktérium olyan komplex kommunikációs rendszerrel bír, amivel a saját fajtáján kívül a jóval fejlettebbnek számító eukariótákkal és az emberrel is információt cserél. Az univerzális kémiai nyelv megismerése révén lehetővé válik a baktériumok által inspirált technológiák kifejlesztése, és az ember túlléphet a fenyegető antibiotikum-rezisztencia problémáján.
Japán kutatók szerint a Deinococcus radiodurans 1 milliméternél nagyobb átmérőjű kolóniái akár nyolc évig is képesek életben maradni a nyílt világűrben.
Az ELTE etológusainak új vizsgálata szerint az anyagcserét és az agy működését is befolyásoló bélben élő baktériumok aránya eltérő az idős és fiatal, valamint a rossz és jó memóriájú kutyáknál.
Egészen speciális célokra lehet egészen új minőségű anyagokat létrehozni a svéd Linköping Egyetem kutatóinak módszerével. Az önépítő anyag bioszintetikus cellulózszálak és fém nanorészecskék békés együttéléséből jön létre.
Az egyre szívósabb baktériumok számlájára hamarosan több millió halálesetet lehet írni évente, de egy középkori angol piócáskönyvben talált recept megoldhatja a szuperbaktériumok problémáját: csak egy kis hagyma, fokhagyma, bor és marhaepe kell hozzá.
A dinoszauruszok korából származó mikrobák úgy őrizték meg életképességüket, hogy az oxigénen kívül lényegében alig volt tápanyag a Csendes-óceán aljánál is mélyebben található környezetükben.
Az ismert mikroorganizmusok közül több is elfogyasztja a mangánt, ám eddig egyikről sem derült ki, hogy kémiailag szintetizálva tápanyagként hasznosítaná a fémet, mangán-oxidot hagyva hátra anyagcseretermékként.
Mivel a COVID-19 áldozatainak jelentős része nem közvetlenül a koronavírus miatt, hanem másodlagos bakteriális fertőzésekben hal meg, tömegesen vetnek be antibiotikumokat, amivel párhuzamosan nő a baktériumok ellenálló képessége is.
Az 1988. február 24. óta tenyésztett E. coli baktériumtörzset máig minden egyes nap átoltják friss táptalajra, így a baktériumok naponta átlagosan 6,64-szer osztódnak, azaz mostanra több mint 75 000 generáción vannak túl. De ellenállóbbá válnak vajon az antibiotikumokkal szemben?
Egyéves tenyésztéssel sikerült megváltoztatni az egyik legnépszerűbb kísérleti baktérium belső működését. A kutatók szerint az így létrehozott, csökkentett szénlábnyomú példányokat bioüzemanyagok és élelmiszerek előállításához is lehet majd használni.
Az eredményhez a Max Planck Intézet kutatói 14–17. századi temetkezési helyekről vettek DNS-mintákat a Yersinia pestis baktérium ősi törzseiről. Kiderült, hogy Tatárföld volt az európai járvány kiindulópontja.
A hagyományos módszereknél olcsóbb és környezetbarátabb módon, baktériumok segítségével érnék el, hogy ne csússzon ki a lábunk alól a talaj.
Nyolc év alatt a hatszorosára nőtt a Klebsiella pneumoniae baktériumok fertőzése által okozott európai halálesetek száma.
Francia, német és osztrák kutatók a Formosa agariphila nevű algabontó tengeri baktérium biológiai mechanizmusainak feltárásával oldanák meg a globális műanyagproblémát.
Egereknél már kimutatták a tejsav lebontásával a fáradságot csökkentő bélbaktériumok teljesítményfokozó hatását, és az élsportolóktól vett minták alapján embereknél is működhet doppingként a Veillonella nevű baktérium.
Bár még mindig ritka a húsevő baktériumok által okozott haláleset, a Vibrio vulnificus megjelenésére már ott is számítanunk kell, ahol eddig még hírét sem hallották.
Hosszú távon azonban a mikroorganizmusokon keresztül az embereknél is kialakulhatnak egészségügyi problémák a szennyezett víztől.
Az egészségügyi határérték négyszeresét mutatták ki a klaritromicin nevű antibiotikumból a Dunában Ausztriánál, ez a folyó számít tehát a legszennyezettebbnek Európában. Afrikában és Ázsiában még rosszabb a helyzet.
Két évvel a kezelés után azzal hívták fel az autista gyerekek szülei a kutatókat, hogy még mindig fokozatosan javul az állapotuk. A kulcs: a bakteriális sokféleség.
Több mint 600 különböző, az emberre is veszélyes baktériumfajt találtak 116 légy testrészeiből kivont DNS-ek elemzése során – a legtöbbet a lábaikon és a szárnyaikon, ami arra utal, hogy szinte fuvaroztatják magukat a kórokozók.