Az Egészségügyi Világszervezet közleménye szerint a megbetegedéseket egyszerre okozhatja többféle vírus, például malária, tüdőgyulladás, influenza, Covid-19 vagy kanyaró, illetve az alultápláltság.
A WHO ausztrál kutatókat bízott meg az eddig megjelent tanulmányok áttekintésével, így több ezer publikáció alapján jutottak erre a következtetésre.
A korábban majomhimlőként ismert kórokozó gyorsan terjed Közép-Afrikában és elsősorban gyermekek körében okoz fertőzéseket. A WHO szerdán dönt, hogy nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet hirdet-e.
Sokan kifejezetten kérik a H5N1 vírussal fertőzött állatok tejét, mert azt hiszik, hogy védettséget kapnak tőle a betegséggel szemben. Erre nincs bizonyíték, igaz, még beteg sem lett tőle senki.
Kiderült, hogy az amerikai hatóságok által márciusban észlelt járvány hónapokkal korábban kezdődhetett. Virológusok szerint félő, hogy a tehenek közötti terjedéstől a madárinfluenza jobban alkalmazkodhat az emberhez.
Arra nincs egyelőre bizonyíték, hogy a H5N1 vírus az emberek között is terjedne. Állatról emberre azonban terjed, és ezekben az esetekben igen nagy a halálozási arány.
A magányosság jobban érintheti a 30 év alattiakat, mint az időseket, de ennek okait még kutatják. A problémát egyre komolyabban vizsgálják a tudósok, ami nem is csoda: a jelenség a WHO szerint a dohányzáshoz vagy az elhízáshoz hasonló szintű halálozási kockázattal jár.
Mostanra a túlsúly azokban az országokban is problémát okoz, amelyekre korábban az alultápláltság volt jellemző.
Hogyan lehet növelni a jóllétet, és mit kellene tennünk a boldogságversenyben 51. helyen álló Magyarországon ahhoz, hogy a jóllétből mindenki, vagy ha ez túlzásnak tűnik, legalább a többség részesüljön?
A WHO egy vezető szakértője szerint a változó időjárás kedvez a szúnyogok által terjesztett betegségeknek, így a bangladesi járvány nem egyedi eset, hanem intő jel.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete Indiában tartotta meg az első globális csúcstalálkozót a tradicionális gyógyászatról. A WHO-t sokan azzal vádolják, hogy ezzel szárnyai alá vette az áltudományos kuruzslást.
A magyar csecsemők mindössze negyedét táplálják az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai szerint. Miért?
Van, amikor sejthető az összefüggés, és van, amikor bizonyított: íme 5 gyanúsított és 5 elítélt a WHO rákkutató központjának listájáról az aszpartámtól a mobiltelefonon át a Napig.
A Nebraskai Egyetem egy kutatója arra volt kíváncsi, hogy az amerikai boltokban kapható babatápszereket jó ötlet-e az edényükben megmelegíteni. Nem tűnik annak.
Az IARC, a WHO és a FAO közös bizottsága, a JEFCA szerint az édesítőszer fogyasztása rákot okozhat, de az Egészségügyi Világszervezet szerint csak akkor jelent valódi kockázatot, ha mértéktelenül habzsolja az ember.