A zene biokémiai hatását világelsőként bizonyították szegedi kutatók
Bár a muzsika élettani vonatkozásait sokan és sokféle módon vizsgálták már. A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biofizikai Intézetének kutatói azonban a világon elsőként nem egy állat, növény vagy ember fiziológiai reakcióira, hanem egy jóval alapvetőbb biológiai funkció és a zene kölcsönhatásaira voltak kíváncsiak. Az SZBK Membrán Biofizika csoportjának úttörő kísérletének eredményeit ismertető tanulmány a Frontiers in Molecular Biosciences folyóiratban jelent meg nemrégiben.
A kutatás nem a hanghullámok nyomására bekövetkező változásokat firtatta, hanem a zene más aspektusait. Ezért 18 különböző műfajú zenei klipből és zajból oszcilláló elektromos mezőt (AC-mező) generáltak, és azt mérték, hogy ez milyen hatással van az életfolyamatok egyik alapmechanizmusára. Ez utóbbi az anyagcserében kulcsszerepet betöltő enzim, az adenozin-trifoszfát (ATP) hidroláz (V-ATPáz) működése, amelyet a szegedi kutatók az élesztőgomba sejtjeiben található sejtszervecskében (vakuólum) vizsgáltak – olvasható az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (ELKH) honlapján hétfőn megjelent ismertetőben.
Az Antonio Vivaldi Ősz címen ismert F-dúr hegedűversenyétől az amerikai jazz-zongorista Keith Jarret 1975-ös kölni szólókoncertjének részletéig terjedően sokféle hangfelvételt a kutatók először váltakozó árammá (AC), azt pedig oszcilláló elektromos mezővé alakították, ezután pedig elektródák segítségével megmérték az enzimre gyakorolt hatását.
Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az enzimműködés „jelentős érzékenységgel bír az AC-jelek bizonyos spektrális jellemzőire, és egyértelmű preferencia-sorrendet mutat”. Az ELKH közleménye idézi a kutatást vezető Páli Tibort, aki mindenekelőtt arra figyelmezteti az érdeklődőket, hogy eredményeiket nem hanghullámok formájában terjedő akusztikus zenével érték el.
„A zeneileg oszcilláló AC-mező alkalmazása nagyban különbözik nyomáshullámoknak az élő anyagokra gyakorolt hatásától”
– fogalmaz a kutatás vezetője. Ugyanakkor, mint mondja, korábbról nem ismert olyan kísérlet „amelyben akusztikus hullámokból keletkezett volna makroszkopikus elektromos mező egy biomolekuláris rendszerben, amit ebben a tanulmányban elektródák segítségével értünk el”.
További, szakmai részletek az ELKH ismertetőjében olvashatók a kutatásról.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: