Nem az elektronikus eszközök kék fénye miatt alszanak rosszul a mai emberek

A monitorok, a laptop- és telefonképernyők, illetve LED-izzók kék fénye nincs negatívabb hatással az emberi szemre, mint a Napé – állítja Philip Yuhas, az Ohiói Egyetem optometrista adjunktusa a Conservation-ben megjelent cikkében. A legújabb kutatásokra alapozott véleménye szerint nem a nagy intenzitású, 420 és 490 nanométer közötti hullámhosszú kék fény jelenti a legnagyobb problémát a modern ember számára.

Yuhas kifejti, hogy a kék fény állatkísérletekben – elsősorban laboratóriumi egereken – kimutatott sejtszintű retinakárosító hatása az embereknél nem érvényesül egyértelműen. A Homo sapiens látószervének struktúrái ugyanis képesek az előtt elnyelni az ilyen hullámhosszú sugárzást, hogy az roncsolhatná a kétségtelenül érzékeny retinát. 

Az amerikai optometrista szerint a természetes verőfény nagyságrendekkel erősebb sugárzásnak teszi ki a szemet, mégsem egyértelmű, hogy az időskori, gyakran látásvesztésig fajuló makuladegenerációt a napfénynek való túlzott kitettség váltaná ki. Ugyanakkor, fogalmaz Yuhas, a nagy intenzitású fénysugárzás és a szürkehályog kialakulása közötti összefüggés egyértelmű; a megelőzésben a kék hullámhossztól védő napszemüveglencsék megfelelő védelmet nyújthatnak.

Cirkadián ritmustalanság

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az elektronikus eszközök és a legújabb generációs világítótestek fénye ne volna hatással az emberi szervezetre. Azonban nem a szín, hanem az intenzitás számít, vagyis nem az említett hullámhosszú látható sugárzás bolygatja az ébrenlét és alvás természetes mintázatát, hanem a fény erőssége van hatással az emberek természetes cirkadián ritmusára.

Alvó ember éber telefonnalFotó: IAN HOOTON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library

Az, hogy a kék fény nem károsítja a retinát, még nem azt jelenti, hogy az elektronikus eszközök ártalmatlanok volnának, vagy hogy a kék fény ne lenne hatással az emberi látószervre – derült ki a Yuhas által hivatkozott kísérletekből. Egyértelmű, hogy a kék fény megváltoztatja az alvás egészséges fiziológiáját. 

Az amerikai professzor szerint a retina kék fényre érzékeny ganglionsejtjei, az ipRGC sejtek a cirkadián óra „kulcsalkatrészei”. Konyhanyelven fogalmazva: ha ezek a sejtek működésbe lépnek, a belső óra nappalt jelez a szervezetnek, amely ennek megfelelően éber állapotba kerül. Ám az is kiderült mára, hogy a fényerő is befolyásolja a belső órát, vagyis a kék fény kiszűrése önmagában kevés a jó és pihentető alváshoz.

A fényerő csökkentése, illetve az alvás előtti időszak monitor- és kijelzőmentesítése hozhat csak megoldást az alvászavarokra. Yuhas napközben is azt javasolja, hogy 20 percenként legalább 20 másodpercig napközben tartson szünetet a képernyőbámulásban, és nézzen el legalább 20 méter messzire – már csak a szemek pihentetése miatt is. 

Korábbi kapcsolódó cikkek a Qubiten: