Tudósok azonosították azt a mechanizmust, amelynek segítségével a tengeri uborka molekulája gátolja a szulfatáz-2 enzimet, amely a rákos sejtek elterjedésében játszik szerepet.
Ausztrál kutatók úgy módosították egy közönséges légyfaj genetikai állományát, hogy a legyek több emberi hulladékot egyenek meg.
Arra már 125 évvel ezelőtt rájöttek, hogy a vizelet sárga színéért az urobilin felelős, de az, hogy hogyan keletkezik, csak most derült ki.
Az eljárás elterjedésének egyelőre az ára az akadálya: az enzimmel előállított alapanyag kb. 60 százalékkal kerül többe, mint a petrolkémiai úton létrehozott műanyagok.
A fejlesztők álma egy olyan energiacella lenne, ami a levegő hidrogéntartalmát felhasználva működtetne kisebb energiaigényű berendezéseket. A technológia forradalmasíthatná az IoT-rendszereket.
A PET-palackokat, csomagolóanyagokat, pólókat lebontani képes baktériumok és enzimek a laborban már jól teljesítenek, de kérdés, hogy ipari mértékben skálázhatók-e, és elég biztonságos-e ahhoz, hogy az éhes kis mikroorganizmusokat kiengedjük a kontrollált bioreaktorokból.
Az amerikai Ruttgers Egyetem biokémiai és mikrobiológiai kutatócsoportja szerint a fémek megkötésével elektronátvitelre képes egyszerű aminosavak látták el a szükséges energiával az első önreprodukáló biológiai molekulákat.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetének kutatói többek közt Vivaldi és Keith Jarrett műveit alakították át elektromos mezővé, és azt vizsgálták, hogy azok miként befolyásolják az egyik alapvető enzim működését.
A nyálban és a keresztesvirágú zöldségek sejtjeiben megtalálható egy közös enzim, amely szúrós szagú molekulává bont egy vegyületet. A keserű ízek kerülése evolúciós vívmány – a felnőttek csak megtanulják tolerálni őket.
A japán műanyagevő baktériumból állították elő brit és amerikai kutatók az enzimet, amely további kísérletek után egy-két éven belül elérhető lehet az újrahasznosító ipar számára.
Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatócsoportjának eredménye új koncepció a fejlődés-neurobiológiában, és új utakat nyithat az idegsejtek keletkezésének kutatásában.
Francia, német és osztrák kutatók a Formosa agariphila nevű algabontó tengeri baktérium biológiai mechanizmusainak feltárásával oldanák meg a globális műanyagproblémát.
Új kutatás tárta fel, milyen genetikai változások kellettek az eredetileg tengerekben élő halfaj számára az édesvízhez való alkalmazkodáshoz.
A mikrofonnál Pál Gábor, az ELTE Biokémiai Tanszékének egyetemi docense, az irányított fehérjeevolúción alapuló kutatások magyarországi zászlóvivője.