Az immunrendszer pókhálója lehet az autoimmun betegségek gyógyításának kulcsa
A neutrofilek a leggyakrabban előforduló fehérvérsejtek. Mintegy másfél évtizede ismert, hogy az immunrendszer egészséges működésében fontos pozíciót töltenek be az ilyen fehérvérsejtekből a véráramban kialakuló pókhálószerű struktúrák, a neutrofil extracelluláris csapdák (NET), amelyekről az is tudható, hogy a baktérium- és gombafertőzések leküzdése a fő feladatuk.
Az ILF Science ismerteti azt a Nature Communications folyóiratban pár napja megjelent kutatást, amely arra az eredményre jutott, hogy a NET-ek egyben az autoimmun betegségek, köztük a szklerózis multiplex (MS) kialakulásához vezető folyamatoknak is kulcsszereplői lehetnek. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatócsoportja ugyanis egy eddig nem ismert mechanizmust azonosított az immunrendszerben.
Kiderült, hogy a NET-ek miközben mintegy behálózzák a kórokozókat egyben fokozzák a sejtes immunválaszért felelős T-limfociták egyikének a termelődését. Közelebbről, a helper (segítő) T-sejtek közül a Th17 limfocitákét, amelyeknek normális esetben a bakteriális és gombás fertőzések elleni küzdelemben van feladatuk, de már tudható az is, hogy ezek elszabadulása autoimmun betegségek kialakulásához vezet.
A kutatók szerint eredményeik megmagyarázzák a magasabb NET-szint és az autoimmun betegségek között korábban megállapított összefüggéseket.
„Ahhoz, hogy a NET-ek a neutrofilekből felszabaduljanak, környezeti kiváltó okra van szükség, például bakteriális fertőzésre vagy a citokintermelés hormonális egyensúlyának felborulására” – nyilatkozta az ILF Science-nek Anne Bruestle, a kutatás vezetője. A kutatócsoport feltételezései szerint bizonyos esetekben hasonló stresszfolyamatokat válthat ki a legtöbb MS esetért felelőssé tett Epstein-Barr-vírus is. Mint arról a Qubit nemrégiben beszámolt, ez az a gyakori herpeszvírus, amelyről legújabb kiderült, hogy a legtöbb MS eset kiváltója.
„Rengeteg különböző tényező ismert, amely erősítheti a Th17 sejteket, az újdonság, hogy mi kimutattuk, hogy a NET-ek is képesek erre” – mondta Bruestle. A betegségek kezelésére vagy megelőzésére szolgáló célpont azonosítása és a megfelelő gyógyszer megtalálása között gyakran hosszú idő telik el, ebben az esetben a kutatóknak szerencséje volt, mert az egyetemükön már zajlik egy olyan hatóanyag fejlesztése, amelyet a bakteriális és gombás szepszisek kezelésére szándékoznak bevetni. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez az anyag befolyásolja a NET-ek működését, ezzel pedig közvetve hatással lehet az autoimmun betegségek lefolyására és kimenetelére is.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
