A Roszkozmosz csak akkor indítja el a OneWeb műholdjait, ha garanciát kap a brit kormánytól, hogy azokat nem használják katonai célokra

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Ultimátumot kapott Bajkonurból a csődtől 2020-ban 400 millió fontos állami tőkeinjekcióval megmentett londoni székhelyű OneWeb – értesült a BBC. 

A szupergyors és olcsó internetszolgáltatását Elon Musk amerikai Starlinkjéhez hasonlóan alacsony Föld körüli pályára állított műholdflottával megoldani kívánó cég kommunikációs szatellitjeinek következő adagját, ahogy eddig is, az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz szállítórakétája szállítaná az űrbe. Csakhogy a március 4-én esedékes start előtt a OneWeb vezetősége üzenetet kapott Dmitríj Rogozsintól, a Roszkozmosz vezérigazgatójától. 

A BBC szerint Rogozsin a Russia 24 TV-csatornának adott interjújában elmondta, hogy a Roszkozmosz kapcsolatba lépett a OneWeb-bel és partnerével, a francia Arianespace-szel, hogy „átfogó, jogilag kötelező érvényű garanciákat” követeljen: a műholdakat nem használják katonai célokra. „Ha március 4-én 21:30-ig nem kapunk megerősítést, a rakétát eltávolítjuk az indítóállásról, és a műholdakat az összeszerelő- és tesztépületbe küldjük” – idézi a BBC Rogozsin szavait.

Dmitrij Rogozsin, a Roszkozmosz vezérigazgatója 2021. július 1-én a OneWeb műholdjainak felbocsátásakorFotó: PAVEL LVOV/Sputnik via AFP

Az orosz TASZSZ hírügynökség szerint Rogozsin azt is tisztázta, hogy bár a OneWeb már teljes egészében kiegyenlítette a szerződésben szereplő díjat, a pénzt semmiképpen sem fizetik vissza. „Minden pénzt megkaptunk a hordozórakéták és fokozatainak gyártására, valamint a szükséges indítási szolgáltatásokra. De ez a pénz a Nyugat agresszív politikája és az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók miatt bekövetkezett vis maior körülmények miatt Oroszországban marad” - jelentette ki a Roszkozmosz vezetője.

A Roszkozmosz Twitter-üzenetében később már azt követelte, hogy az „ellenséges” brit kormány vonja vissza részvénycsomagját, vagyis adja el tulajdonrészét a londoni székhelyű cégből. Rogozsin pedig egy videót is közzé tett, amely a bajkonuri rakétakomplexumban dolgozók eltávolítják az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Japán zászlaját a pénteki startra előkészített rakéta burkolatáról.

A BBC szerint az Egyesült Királyság kormánya biztosan nem adja el részesedését Moszkva kérésére. Már csak azért sem, mert amióta a brit adófizetők részesedést szereztek a vállalatban a csőd után, azóta egyértelmű a politikai akarat arra, hogy a OneWeb műholdjai védelmi és biztonsági célokat is szolgálnak a jövőben. 

Tudható ugyanis, hogy az alacsony Föld körüli pályán keringő, szélessávú internethozzáférést biztosító műholdflottákat sebességük és decentralizáltságuk miatt rendkívül nehéz zavarni, illetve inaktiválni, ezzel „új kihívást jelentenek az önkényuralmi rendszereknek”.

A OneWeb 36 kommunikációs műholdjával a fedélzetén elstartoló Szojuz 2.1b hordozórakéta 2021. december 27-én BajkonurbanFotó: Sputnik via AFP

Dominic Cummings, a brit kormány korábbi tanácsadója, akit úgy tartanak számon mint aki meggyőzte Boris Johnson miniszterelnököt a OneWeb megmentésének értelméről, a hétvégén azt tweetelte, hogy pontosan az ukrajnaihoz hasonló helyzetre gondoltak a beruházáskor.

A BBC szerint a OneWebnek már csak néhány indítás van hátra a 648 műholdból álló hálózatának befejezéséhez. A már pályára állított 428 űreszközzel a vállalat képes szélessávú internetkapcsolatot biztosítani az északi szélesség 50. fok feletti területeken, de Európa többi része, az USA nagy része, továbbá Afrika és Ázsia kimaradnának, amennyiben nem sikerül a maradék szatellit pályára állítása.

(Via BBC)

Korábbi kapcsolódó cikkeink: