Ultimátumot kapott Bajkonurból a csődtől 2020-ban 400 millió fontos állami tőkeinjekcióval megmentett londoni székhelyű OneWeb – értesült a BBC.

A szupergyors és olcsó internetszolgáltatását Elon Musk amerikai Starlinkjéhez hasonlóan alacsony Föld körüli pályára állított műholdflottával megoldani kívánó cég kommunikációs szatellitjeinek következő adagját, ahogy eddig is, az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz szállítórakétája szállítaná az űrbe. Csakhogy a március 4-én esedékes start előtt a OneWeb vezetősége üzenetet kapott Dmitríj Rogozsintól, a Roszkozmosz vezérigazgatójától.

A BBC szerint Rogozsin a Russia 24 TV-csatornának adott interjújában elmondta, hogy a Roszkozmosz kapcsolatba lépett a OneWeb-bel és partnerével, a francia Arianespace-szel, hogy „átfogó, jogilag kötelező érvényű garanciákat” követeljen: a műholdakat nem használják katonai célokra. „Ha március 4-én 21:30-ig nem kapunk megerősítést, a rakétát eltávolítjuk az indítóállásról, és a műholdakat az összeszerelő- és tesztépületbe küldjük” – idézi a BBC Rogozsin szavait.

Az orosz TASZSZ hírügynökség szerint Rogozsin azt is tisztázta, hogy bár a OneWeb már teljes egészében kiegyenlítette a szerződésben szereplő díjat, a pénzt semmiképpen sem fizetik vissza. „Minden pénzt megkaptunk a hordozórakéták és fokozatainak gyártására, valamint a szükséges indítási szolgáltatásokra. De ez a pénz a Nyugat agresszív politikája és az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók miatt bekövetkezett vis maior körülmények miatt Oroszországban marad” - jelentette ki a Roszkozmosz vezetője.

A Roszkozmosz Twitter-üzenetében később már azt követelte, hogy az „ellenséges” brit kormány vonja vissza részvénycsomagját, vagyis adja el tulajdonrészét a londoni székhelyű cégből. Rogozsin pedig egy videót is közzé tett, amely a bajkonuri rakétakomplexumban dolgozók eltávolítják az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Japán zászlaját a pénteki startra előkészített rakéta burkolatáról.

Стартовики на Байконуре решили, что без флагов некоторых стран наша ракета будет краше выглядеть. pic.twitter.com/jG1ohimNuX

— РОГОЗИН (@Rogozin) March 2, 2022

A BBC szerint az Egyesült Királyság kormánya biztosan nem adja el részesedését Moszkva kérésére. Már csak azért sem, mert amióta a brit adófizetők részesedést szereztek a vállalatban a csőd után, azóta egyértelmű a politikai akarat arra, hogy a OneWeb műholdjai védelmi és biztonsági célokat is szolgálnak a jövőben.

Tudható ugyanis, hogy az alacsony Föld körüli pályán keringő, szélessávú internethozzáférést biztosító műholdflottákat sebességük és decentralizáltságuk miatt rendkívül nehéz zavarni, illetve inaktiválni, ezzel „új kihívást jelentenek az önkényuralmi rendszereknek”.

Dominic Cummings, a brit kormány korábbi tanácsadója, akit úgy tartanak számon mint aki meggyőzte Boris Johnson miniszterelnököt a OneWeb megmentésének értelméről, a hétvégén azt tweetelte, hogy pontosan az ukrajnaihoz hasonló helyzetre gondoltak a beruházáskor.

A BBC szerint a OneWebnek már csak néhány indítás van hátra a 648 műholdból álló hálózatának befejezéséhez. A már pályára állított 428 űreszközzel a vállalat képes szélessávú internetkapcsolatot biztosítani az északi szélesség 50. fok feletti területeken, de Európa többi része, az USA nagy része, továbbá Afrika és Ázsia kimaradnának, amennyiben nem sikerül a maradék szatellit pályára állítása.

(Via BBC)

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Műholdas internet kiépítését sürgeti az Európai Bizottság

Hegyeshalmi Richárd TECH 2021. január 22.

A konstelláció kiépítése évekig is eltarthat, de a tervek szerint 2024-ben már beindítanák a rendszert. Még nem tudni, hogy mennyibe fog kerülni a projekt, ahogy azt sem, hogy ki fogja finanszírozni, de a cél világos: nem veszíthetjük el a globális versenyképességünket.

Csődöt jelentett a koronavírus miatt a szupergyors műholdas internethálózatot építő OneWeb

Bodnár Zsolt TECH 2020. március 29.

Az Elon Musk-féle Starlink egyik legnagyobb vetélytársa eddig 74 műholdat állított Föld körüli pályára a tervezett 648-ból, de a járvány gazdasági hatásai miatt már el kellett küldeni az alkalmazottak 85 százalékát, és a cég most csődvédelmet kért.