Csődöt jelentett a koronavírus miatt a szupergyors műholdas internethálózatot építő OneWeb

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Bár a szupergyors, a világ minden részén elérhető internetszolgáltatás ígéretével a világűrt elárasztó műholdakról ma már elsősorban a SpaceX projektje, a Starlink ugorhat be mindenkinek, a OneWeb az ötlettel és a kivitelezéssel is megelőzte Elon Musk cégét. 

2019 februárjában lőtték fel az első hat darabot a 648 műholdból – amelyek a tervek szerint mesterséges csillagképet alkotnak –, majd idén még 68-at az űrbe küldtek, a legutóbbi csomagot március 21-én. És lehet, hogy ez volt az utolsó adag: a cég 1,7 milliárd dolláros adósságot halmozott fel, és pénteken csődöt jelentett.

A londoni székhelyű, de az Egyesült Államokban is tevékenykedő cég egy New York-i bíróságon kért csődvédelmi eljárást az amerikai csődtörvény 11-es fejezetének értelmében. Ezt a teljes felszámolással szemben akkor szokták kérni, ha van még valamennyi esély arra, hogy alapos átszervezéssel megmeneküljön a cég: a részvényeket kivezetik a tőzsdéről, a vezetőség átalakul, és a társaságnak ki kell dolgoznia egy csődvédelmi tervet, amelyet végül a csődbíróságnak is jóvá kell hagynia.

A döntés előzménye, hogy a cég a hét elején sikertelenül próbált újabb támogatást szerezni legnagyobb befektetőjétől, a japán Softbanktól. A OneWeb már az év elejétől kezdve nehéz pénzügyi helyzetben van, és ezt Adrian Steckel vezérigazgató egyértelműen a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak tudja be. A cég 531 alkalmazottjának 85 százalékát elbocsátotta a csődvédelmi kérelem benyújtása előtt.

Forrás: OneWeb

A OneWeb idáig 3,4 milliárd dollárt szedett össze a befektetőitől (amelyek között a Sotfbankon kívül az Airbus és a Qualcomm is megtalálható), de a projekt befejezéséhez az elemzők szerint összesen 7,5 milliárdra lenne szükség. A OneWeb a tervek szerint 2021-ben indította volna be a szolgáltatását, amely ugyan az egész világot behálózta volna, de missziója szerint elsősorban a nagyvárosoktól távol eső területeken biztosított volna gyors internetet.

Persze nem a OneWeb lenne az első cég, amely belebukik az elképesztő összegeket igénylő műholdasinternet-bizniszbe: az Iridium SSC nevű vállalat csak úgy menekült meg a csődtől 1999-ben, hogy 4 milliárd dolláros adósságát az amerikai állam vállalta át; a Globalstar pedig 2002-ben jelentett csődöt, és két évig tartott az üzlet átstrukturálása, mielőtt újra megjelentek a befektetők.

Ha a OneWebnek végleg annyi lenne, a műholdas internetszolgáltatási piacot teljesen leuralhatja a két legnagyobb szereplő, a SpaceX és az Amazon. Az előbbihez tartozó Starlink projektnek 12 ezer műhold Föld körüli pályára helyezésére van engedélye (ebből eddig 362-t lőttek fel), míg Jeff Bezos cégének Kuiper projektje 3236 műhold űrbe küldését tervezi még ebben az évtizedben.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: