Csődöt jelentett a koronavírus miatt a szupergyors műholdas internethálózatot építő OneWeb

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Bár a szupergyors, a világ minden részén elérhető internetszolgáltatás ígéretével a világűrt elárasztó műholdakról ma már elsősorban a SpaceX projektje, a Starlink ugorhat be mindenkinek, a OneWeb az ötlettel és a kivitelezéssel is megelőzte Elon Musk cégét. 

2019 februárjában lőtték fel az első hat darabot a 648 műholdból – amelyek a tervek szerint mesterséges csillagképet alkotnak –, majd idén még 68-at az űrbe küldtek, a legutóbbi csomagot március 21-én. És lehet, hogy ez volt az utolsó adag: a cég 1,7 milliárd dolláros adósságot halmozott fel, és pénteken csődöt jelentett.

A londoni székhelyű, de az Egyesült Államokban is tevékenykedő cég egy New York-i bíróságon kért csődvédelmi eljárást az amerikai csődtörvény 11-es fejezetének értelmében. Ezt a teljes felszámolással szemben akkor szokták kérni, ha van még valamennyi esély arra, hogy alapos átszervezéssel megmeneküljön a cég: a részvényeket kivezetik a tőzsdéről, a vezetőség átalakul, és a társaságnak ki kell dolgoznia egy csődvédelmi tervet, amelyet végül a csődbíróságnak is jóvá kell hagynia.

A döntés előzménye, hogy a cég a hét elején sikertelenül próbált újabb támogatást szerezni legnagyobb befektetőjétől, a japán Softbanktól. A OneWeb már az év elejétől kezdve nehéz pénzügyi helyzetben van, és ezt Adrian Steckel vezérigazgató egyértelműen a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak tudja be. A cég 531 alkalmazottjának 85 százalékát elbocsátotta a csődvédelmi kérelem benyújtása előtt.

Forrás: OneWeb

A OneWeb idáig 3,4 milliárd dollárt szedett össze a befektetőitől (amelyek között a Sotfbankon kívül az Airbus és a Qualcomm is megtalálható), de a projekt befejezéséhez az elemzők szerint összesen 7,5 milliárdra lenne szükség. A OneWeb a tervek szerint 2021-ben indította volna be a szolgáltatását, amely ugyan az egész világot behálózta volna, de missziója szerint elsősorban a nagyvárosoktól távol eső területeken biztosított volna gyors internetet.

Persze nem a OneWeb lenne az első cég, amely belebukik az elképesztő összegeket igénylő műholdasinternet-bizniszbe: az Iridium SSC nevű vállalat csak úgy menekült meg a csődtől 1999-ben, hogy 4 milliárd dolláros adósságát az amerikai állam vállalta át; a Globalstar pedig 2002-ben jelentett csődöt, és két évig tartott az üzlet átstrukturálása, mielőtt újra megjelentek a befektetők.

Ha a OneWebnek végleg annyi lenne, a műholdas internetszolgáltatási piacot teljesen leuralhatja a két legnagyobb szereplő, a SpaceX és az Amazon. Az előbbihez tartozó Starlink projektnek 12 ezer műhold Föld körüli pályára helyezésére van engedélye (ebből eddig 362-t lőttek fel), míg Jeff Bezos cégének Kuiper projektje 3236 műhold űrbe küldését tervezi még ebben az évtizedben.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: