Magyar kutatók elsőként tárták fel a mikroglia sejtek agyi keringés szabályozásban betöltött szerepét

2022. március 2.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Dénes Ádám által vezetett Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoportja február végén a Journal of Experimental Medicine folyóiratban publikálta a legújabb eredményeit. Tanulmányukban az olyan idegrendszeri betegségek mint például a sztrók, az Alzheimer- és a Parkinson-kór, az epilepszia és a demencia hátterében gyakran meghúzódó zavarok mechanizmusát tárták fel.

„A mikrogliát az agy legfontosabb immunkompetens sejttípusaként, valamint az agyi gyulladásos folyamatok fő szabályozójaként ismeri a tudomány. A mikroglia kapcsolatáról az agyi erekkel és keringéssel jóval kevesebb ismeret áll rendelkezésre, jóllehet a mikroglia sejtek az agyi erek gyulladásos változásait vagy sérülését rendkívül korán érzékelik, és feltételezhető volt ezen sejtek aktív, támogató szerepe egyes agyi vaszkuláris folyamatok terén is” – olvasható az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat honlapján megjelent ismertetőben.

Zöld mikroglia sejtek piros neuronok hálójában
Fotó: Wikipédia

A felfedezés jelentősége, hogy a mikroglia megváltozott aktivitása, a csökkent agyi keringés, valamint a neurovaszkuláris csatolás károsodása a fent említett gyakori idegrendszeri kórképek esetén megelőzi a neurológiai tünetek kialakulását.

A magyar kutatók eredményei igazolták, hogy a mikroglia sejtek diszfunkciója az erekkel és a keringésszabályozásban részt vevő sejtekkel kialakított komplex kapcsolatok megváltozása révén befolyásolja az agyi vérkeringést. A kutatók szerint felfedezésüknek komoly jelentősége lehet a klinikai gyakorlatban.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Ígéretes molekulát találtak az Alzheimer-kór megelőzésére

Ígéretes molekulát találtak az Alzheimer-kór megelőzésére

Qubit.hu tudomány 2021. március 12.

Az amerikai idegtudósok által létrehozott új vegyület egérkísérletekben jelentősen csökkentette, illetve megelőzte az Alzheimer-kórral járó plakkok kialakulását. Nagy kérdés, hogy sikerül-e a biztató eredményeket emberkísérletekben is reprodukálni, ez ugyanis szinte soha nem sikerül a potenciális Alzheimer-terápiák során.